200406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulóz tartalmú szerves anyagok és/vagy almos istállótrágya kezelésére és érlelésére

5 HU 200406 A 6 jek számától és legelsösorban a 1 tároló mé­retétól függ. A 4 szivattyú az ábrán 5 cső­vezetékhez van csatlakoztatva, amelynek egy-egy nyílásához egy-egy 6 szórófej van szerelve. így a visszalocsolás egyenleteseb­ben valósítható meg. Az egész berendezés kompaktabbá tételéhez alkalmaztuk a 1 tároló felső peremére elhelyezett, vagy két oldalán lévő pályán mozgó, az anyagok be- és kira­kodását végző villáBmarkolóval ellátott, 7 tartóbakon mozgatható 8 futómacskás telepí­tett darut. Ezzel az elrendezéssel ugyanis igen termelékeny rakodás .érhető el. A na­ponta keletkező trágyát tehát valamilyen mo­bil járművel folyamatosan a 3 útra vagy a 1 tárolóba borítják. A 8 futómacskás telepített daru feladata berakodáskor éppen az, hogy a megfelelő helyre tegye a trágyát. Nem kell ugyanis feltétlenül egyszerre a teljes 1 táro­lót használni, lehet annak egy részét is, vagy adott esetben egy-egy részét, hiszen a megfelelő érleléshez az érlelendő anyagot né­hány napig nyugalomban kell hagyni. Termé­szetesen, ha a 1 tároló mérete akkora, hogy teljes felülete éppen használható, akkor a teljes felületét egyszerre használjuk ki. A találmány szerinti elredezés által ké­pezett eljárás működéséhez és annak jobb megértéséhez két példát említünk meg. Az egyik almos istállótrágya érlelése és kezelé­se, a másik szervestrágya készitése egyéb szerves anyagokból, de ugyanígy használható a berendezés almos istállótrágya és egyéb cellulóztartalmú szerves anyagok, szalma, ku­korica, stb. együttes kezelésére és érlelésé­re, hig trágya és egyéb szerves anyag, szal­ma, kukorica, tőzeg, stb. együttes kezelésé­re, tárolására is. Bármely anyag(ok) érlelését és kezelését végezzük is, az első lépés minden esetben az, hogy a 1 tárolóba legalsó rétegként egy kellőképpen nedvességáteresztő réteget téri­­tünk szerves anyagból. Erre lehet azután célszerűen különféle ásványi kompozitumokat helyezni, amely fölé kerül az érlelendő anyag a szakaszolás feltételeinek megfelelő réteg­ben. Az érlelendő, kezelendő anyag első ré­tegére a kővetkező réteg csak 4-10 nap múl­va kerül, vagyis akkor, amikor annak hőmér­séklete eléri az 50-70 °C-ot, a kővetkező ré­teget ugyancsak - a szakaszolás szabályai szerint - az előző réteg megfelelő hőmérsék­letének elérése után helyezzük rá. Mindezt addig folytatjuk, amíg a 1 tároló meg nem telik, majd legfelső rétegként egy kellőkép­pen légáteresztő réteget helyezünk, amely az egészet lezárja. Ezt a már lezárt 1 tárolóban levő érlelés alatt levő trágyát locsoljuk a 15 kivezető nyíláson elvezetett híg trágyalével, adott esetben még további anyagokkal, vagy egyéb folyadékokkal. A locsolás meghatáro­zott program szerint kell történjen, hogy az érésben lévő trágya nedvességtartalma állan­dóan 25-35X között legyen. Különösen elő­nyős a találmány szerinti eljárás abban a vonatkozásban, hogy a visszalocsolt trágya­lébe adott esetben - pl. száj- és körömfájás járvány esetén - megfelelő fertőtlenítő anya­gok adagolhatók és ezzel lokalizálhatók a fertőzési helyek és így a trágya később fel­­használhatóvá válik. Ugyanis adagolhatók a visszalocsolt lével egyéb rovarirtó és/vagy hatóanyag-növelő anyag, pl nitrogén-, vagy foszfortartalmú anyag. 1. példa A napi istállótrágya termelést egy sza­kasznak tekintve, kiszámítjuk a szükséges felületet úgy, hogy az első kezelendő anyag vastagsága 0,8-1,0 m legyen. Befolyásoló té­nyező az, hogy a tároló egész vagy kisebb termelés esetén fél szélességét igénybe ve­gyük, mivel így van a levegővel érintkező legkisebb szabad felület. A 1 tároló aljára első lépésként nedves­ségáteresztő szerves anyagot: szalmát, aprí­tott kukoricaszárát, tőzeget terítünk. Jó ad­­szorbciós képességű őrölt ásványi kompozi­­tumot 5-10 cm rétegben terítünk a nedves­ségáteresztő réteg fölé. Az így kialakított nedvességáteresztő réteg fölé helyezzük az első réteg istálló­trágyát, mint kezelendő anyagot. Ebből a kö­vetkező réteget csak 4-10 nap elteltével te­rítjük az időjárástól függően, vagyis akkor, amikor a réteg hőmérséklete eléri az 50- -70 °C-ot. A második és a további rétegek vastag­sága 1,5-1,5 m, a rétegelést és szakaszolást a 1 tároló megtöltéséig végeztük. Ha egy-egy szakasz (esetleg nagyobb felület) elérte a kívánt magasságot (a tároló függvénye), ak­kor tőzeggel, földdel fedjük le. Az N-veszte­­ség csökkentése érdekében a lezárás előtt 10-20 cm-es őrölt riolittufa réteget terítet­tünk. Ezt az immár lezárt 1 tárolóban levő ér­lelés alatt levő szerves anyagot a nedves­ségtartalom folyamatos mérése közben első­sorban az állattenyésztésben keletkezett trá­gyalével, valamint a visszavezetett folyadék­kal locsoljuk úgy, hogy az érésben lévő anyag nedvességtartalma állandóan 25-35X között legyen. A visszalocsolás mértéke ily módon szoros összefüggésben van az időjá­rással is. Nyáron a visszalocsolással folyamatosan adagolunk rovarirtót és fertőtlenítő szert: mésztejet. A 1 tároló feltöltése közben 5-5 kg N-, P2O5 hatóanyagot és kihordás előtt 5 kg K2O hatóanyagot adagolunk a visszaöntózéssel. (A hatóanyagszintek megállapítása az. elvárt táp­anyagszinttől függ.) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 • o

Next

/
Oldalképek
Tartalom