200406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cellulóz tartalmú szerves anyagok és/vagy almos istállótrágya kezelésére és érlelésére
1 HU 200406 A 2 A találmány tárgya eljáráa ás berendezés cellulóztartalmú szerves anyagok és/vagy almos istállótrágya kezelésére és érlelésére. Ismeretesek külónbózó eljárások és néhány berendezés, amelynek segítségével almos istállótrágyát lehet zárt rendszerben tárolni, kezelni és ismeretesek olyan eljárások és berendezések is, amelyeknek segítségével különféle szerves anyagokat lehet, rothasztani, komposztálni, érlelni, stb. Ami az istállótrágyát illeti, a jelenleg legelterjedtebben alkalmazott eljárás a trágya érlelésére az, hogy az állattartó telepeken naponta keletkező istállótrágyát folyamatosan kihordják egy, általában burkolat nélküli, adott esetben betonozott alapú területre, ahol ezután azt időszakonként kazalformára összetolják. Az Így összegyűlt trágyát pedig, amikor erre Bzükség van rakodógépek vagy egyéb mobil trágyaszórógépek segítségével viszik el a földekre. Ennek a megoldásnak számos hátránya közismert, nevezetesen igen nagyok a trágya mezőgazdaság szempontjából fontos alkotóinak (például: N, P2O5, K2O, CaO, mikroelemek) veszteségei, mivel a trágyaéréshez szükséges mikroorganizmusok életfeltételei általában kedvezőtlenek. A trágya helyes erjesztéséhez ezeknél a megoldásoknál a megfelelő rakodási sorrend, szakaszolás nehezen vagy egyáltalán nem biztosítható. A viszonylag alacsony és nagy alapterületű kazlaknál az éréshez szükséges optimális nedvességtartalom, aminek igen nagy a jelentősége, kis értéken marad, és az a kazal öntömörödését kedvezőtlenül befolyásolja. A jelenleg alkalmazott eljárások említett hátrányai miatt az almos istállótrágya hatóanyag-veszteségei Lőrincz J. - Sipos S.: Földműveléstan (1978) cimü könyve szerint (Mezőgazdasági Kiadó, 62. oldal, 4. bek.) elérheti az 50%-ot is. Áz átlagosat meghaladó jobb kezelés esetén a hatóanyagok mennyisége nagymértékű emelkedést mutat, melyet jól szemléltetnek a hernádnémeti .Hernádvölgye * Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1987. októberében végzett vizsgálatok, ahol a négy hónapos jól kezelt trágya hatóanyagként 0,93* nitrogént, 0,73* foszfor-pentoxidot és 1,22* kálium-oxidot tartalmazott. Irodalmi adatok alapján a szarvasmarhatrágya átlagos hatóanyag-összetétele: nitrogén 0,67-0,61*, foszfor-pentoxid 0,43-0,51X, kálium-oxid 0,65-0,72* (Abrahám Lajos: A szervestrágyák kezelése és felhasználása, Mezőgazdasági Kiadó 1980. 41. old.). A jelentős tápanyagveszteség mellett a jelenlegi gyakorlat szerint tárolt és kezelt trágyák általában környezetszennyezóek is, mivel az elfolyó trágyalé gyűjtése az esetek zömében nem megoldott. A trágya be- és kitárolása körülményes, nagyteljesítményű mobil rakodógépet igényel, melynek meghibásodása a fokozott igénybevétel miatt (pl. terepviszonyok) nagy. A tárolt anyag, főleg almos istállótrágya öntözése hígtrágyával vagy egyéb anyagokkal (pl. foszfor, kálcium, egyéb ásványok, vegyszerek) való kiegészítése szintén nincs megoldva. Előnye az Ismert eljárásnak, hogy keveréssel, darabolással jól érlelhető szervesanyagot állítanak elő, amely érlelés után nagy valószínűséggel az alapanyagnál (trágyakeveréknél) magasabb biológiai értékű, hátránya az eljárásnak az, hogy a vékony rétegelés növeli az érlelési veszteségeket, illetve az újabb rétegeléskor mindenkor egy már biológiailag inaktív rétegre kerül a friss trágyakeverék, amely ugyancsak tápanyagveszteség forrás, energiaveszteség. A 175 638 sz. magyar szabadalmi leírás gyakorlatilag egy .hideg' komposztálási eljárást ismertet, amelynek során jól hasznosul, elsősorban a hígtrágya tápanyagtartalma és ezzel az eljárással kezelésre alkalmassá teszik az egyébként nehezen kezelhető szerves anyagot. Nagy hátránya az eljárásnak az, hogy gyakorlatilag egy iszapolási eljárással végzi a kezelést, Így a szerves anyag belsejében aktiv átalakulás nem megy végbe. A 0 097 217 EPA szabadalmi leirés szerint a komposztálandó anyagot jelentős mennyiségű földdel keverik és periodikusan intenzív levegőztetést végeznek. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy a komposztálás befejezésekor a szerves anyagban lévő tápanyagok biológiai átalakuláson csak részben mennek át, ezáltal a felhasználás folyamán tetemesek' a veszteségek, a mesterséges levegőztetés pedig komoly berendezéseket igényel. A Mezőgazdák talajismereti és trágyázási útmutatójában (Digléria János, Mezőgazdasági Kiadó, 1964. 217. old.-230. old.) már fellelhetők a meleg trágyaerjesztés alapelvei. Az eljárás során az erjesztés csak minimálisan van irányítva. Segédanyagokat nem,használnak. Előnye, hogy zárt térben végzik a kezelést. A telep azonban a leirt formában nehezen gépesíthető, a süllyesztett kivitel pedig nehezíti a gépek mozgását, különösen téli időszakban. Fekete-Hargitai-Zsoldos Talajtan és Agrokémia (Mezőgazdasági Kiadó, 1964. 312-328. oldal) cimű könyve bemutatja a gyakorlatban már használható trágyakezelési eljárásokat. Nem lelhetők fel benne az irányított szerves anyag érlelésének alapvető követelményei, a modern technika fogadására csak részben alkalmasak. Az eljárások kevés segédanyaggal dolgoznak, nincsenek biztosítva az irányított magasszintű biológiai átalakulás feltételei és viszonylag nagyok a veszteségek is. A hernádnémeti .Hernádvölgye' Mg.Tsz-ben megépített tároló, amely részletesebben Abrahám Lajos: A szervestrágyák kezelése és felhasználása (Mezőgazdasági Kiadó 1980.), 26-28. oldalán és a 41. oldalon van ismertetve, egy olyan tároló, amely betonból készült és alaplapjának a lejtése úgy van tervezve, hogy az ott összegyűlő trágyalé onnan egy 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65 3
