200401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés zárt tér, elsősorban atomerőművi védőépület integrális tömörségvizsgálatára

5 HU 200401 B 6 az 5 térben a nyomást, a hőmérsékleteket és a nedvességtartalmakat, valamint a töltőle­vegő tömegáramát. Képezi a hőmérségletek és nedvességtartalmak átlagértékeit s meghatá­rozza az 5 tér ily módon számított termodi­namikai paramétereivel korrigált szivárgási tömegáram értékét az (1) vagy a (2) össze­függés alapján. A mért és számított értéke­ket tárolja és kijelzi. A 10 szabályozószelep működtetése a 12 kézi vezérlőegységgel is megoldható. Amennyiben a mérőrendszernek a nyomásszabályozást és/vagy a tömegáram mé­rést végző szervei meghibásodnak, a 4 záró­szerelvény lezárásával a tömörségvizsgálati mérés a hagyományos - tőmegvesztéses - módon folytatható a 9 egység adatgyűjtő, ér­tékelő-kijelző funkcióinak kihasználásával. A 9 egység nemcsak a mérési, hanem a feltöltési periódusban is üzemeltethető. A 3 mennyiségmérő egység adatai alapján meghatározhatja a beáramló- tőltőlevegó in­tegrált értékét, melyből - megfelelő korrek­ciókkal - az 5 tér nettó térfogata kiszámít­ható. A 2. ábra a találmány szerinti berende­zés egy másik előnyős kiviteli alakját ábrá­zolja. A 2 töltővezetékből egy 13 kerülőveze­ték ágazik ki és csatlakozik vissza a 4 záró­szerelvény megkerülésével. A 13 kerülóveze­­ték tartalmazza a 10 szabályozószelepet, va­lamint a 14 zérószerelvényt. A berendezés többi eleme az 1. ábra szerinti kialakítással azonos. A berendezés a feltöltési szakaszban úgy működik, hogy a 4 és 14 zárószerelvény nyitott, és a 10 szabályozószelep a 13 kerü­lővezeték irányába van nyitott állapotban. A mérési szakaszban a 4 zárószerelvényt zárni kell, a 10 szabályozószelep pedig az 1. ábra kapcsán elmondottak szerint műkö­dik. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a 10 szabályozószelepet a mérési szakaszban áramló töltőlevegő várható tömegáramának megfelelően választhatjuk meg, ami érzéke­nyebb szabályozást tesz lehetővé. Hasonló előnyt biztosit a 3. ébrén bemu­tatott megoldás is. Itt a 2 töltővezetékből kiágazó 13 kerülővezeték a 3 mennyiségmérő egység és a 4 zárószerelvény megkerülésével csatlakozik vissza a 2 töltővezetékbe. A 13 kerülővezetékbe egy további 15 meny­­nyiségmérő egység van beépítve. A berende­zés ugyanúgy működik, mint a 2. ábrán is­mertetett, de a mérési szakaszban a töltőle­­vegő tömegáramához jobban illeszthető 15 mennyiségmérő egység üzemel. Az 1., 2. és 3. ábrán bemutatott talál­mány szerinti berendezés alkalmazása a ha­gyományos tőmegvesztéses mérési elven mű­ködő mérőrendszerhez képest a tömörség­­vizsgálati mérések mérési szakaszának idő­tartamát kevesebb, mint negyed részére csökkenti. A tömörségvizsgálati berendezés fontos szerkezeti részei a hőmérséklet- és nedves­ségtartalom-mérő berendezések. A tömörségre előirt, általában igen szigorú követelmények teljesedését mérésekkel csak úgy lehet ellen­őrizni, ha a mérőrendszer a nyomásmérés mellett a vizsgálatoknál alkalmazott töltökó­­zeg állapotát befolyásoló további paraméterek - jellemző hőmérséklet és nedvességtarta­lom - mérését és értékelését is lehetővé te­szi. Nagy kiterjedésű tagolt tereknél a hő­mérséklet- és nedvességtartalom-mező általá­ban nem homogén, ezért e jellemző értékeket megfelelő átlagolással kell meghatározni. A 7 hőmérsékletmérő rendszer és a 8 ned­vességtartalom-mérő rendszer Így több érzé­kelőt tartalmaz, amelyek az 5 tér több pont­ján mérik az aktuális értékeket. Mivel mérés alatt az 5 tér bejárhatatlan, a 7 hőmérsékletmérő rendszer és a 8 ned­vességtartalom-mérő rendszer villamos jelet adó érzékelőkkel készül. Az ismert és általá­ban alkalmazott megoldásoknál az érzékelők villamos jeleit külön-külön kábeleken vezetik a vizsgálandó 5 téren kívül elhelyezett meg­felelő mérő, adatgyűjtő, illetve tárrendsze­rekhez. Nem kis problémát jelent egy sok érzékelőből álló rendszer hermetikus kábelét­­vezetéseinek megoldása a vizsgálandó védő­épület falazatán. Egy-egy ilyen rendszer te­lepítése, üzembehelyezése és karbantartása meglehetősen költség- és időigényes. A nagyszámú érzékelő adatait gyűjtő és ér­tékelő rendszer - különösen, ha feltétel az azonos idejű értékelés - maga is költséges berendezés. A 7 hőmérsékletmérő rendszerre, illetve a 8 nedvességtartalom-mérő rendszerre az alábbiakban ismertetett találmány szerinti megoldások a védőépületen kivüli kábelezés, valamint a hermetikus átvezetések érpárjai­nak szükséges számát nagyjából az alkalma­zott érzékelők számával fordított arányban csökkentik. Nagy érzékelőszám esetén tehát ez a csökkenés igen nagymértékű. Ugyan­ilyen arányban csökken az adatgyűjtő csa­tornaszáma és egyszerűsödik a kiértékelő program is. Mindezek a létesítési és telepí­tési munkák idő- és költségigényét csökken­tik. A 4. ábra a találmány szerinti beren­dezés 7 hőmérsékletmérő rendszerének egy előnyös kiviteli alakját mutatja. Az 5 térben elhelyezett hómérsékletérzókelők hóelemek, melyek egymással sorba vannak kapcsolva és úgynevezett termooszlopot képeznek. Hőelem­nek nevezzük két alkalmasan választott fém­huzal egy öSszeforrasztási pontját. A termo­­oszlop elrendezése olyan, hogy minden máso­dik 31, 32, 33...3n-l hőelem a vizsgálandó 5 tér különböző pontjaira van kihelyezve, a közbülső hőelemek viszont az 5 tér egy to­vábbi tetszés szerinti pontjában egy 16 re­ferencia hóelem egységben helyezkednek el. A 16 referencia hőelem egység térbeli kiter­jedése pl. 1 dm3 alatt van, így mérete az 5 tér méreteihez képest elhanyagolható és az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom