200398. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagy jósági tényezőjű induktivitás modellezésére

1 HU 200398 B 2 Az induktivitásmodeli I árama ezek alapján, fel­tételezve, hogy az 1 integrátor és a 2 összegzőáramkör bemenőárama elhanyagolható, a következőképpen ír­ható fel: Ez utóbbi egyenletbe az (I) összefüggést behe­lyettesítve az L = RV.R1.C1 (5) összefüggés adódik, amelyből kitűnik, hogy a talál­mány szerinti kapcsolási elrendezés az L induktivitást modellezi. Az így előállított L induktivitás jósági tényezője a Cl kondenzátor jósági tényezőjével azonos. Ez a jósági tényező az esetek jelentős részében a szükséges jósági tényezőt nemcsak eléri, hanem meghaladja. Ilyen esetekben a kívánt jósági tényező a Cl kon­denzátorral párhuzamosan kapcsolt RQ ellenállás vál­toztatásával beállítható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés 2. ábrán feltüntetett példakénti kiviteli alakjánál az 1 integrátor kimenete F függvénygenerátor bemenetére csatlako­zik, és a 2 összegzőáramkör első bemenetére az F függvénygenerátor kimenete van kötve. Az F függ­­vénygenerátor UF kimenőfeszültsége és UF beme­nőfeszültsége között a modellezendő induktivitás flu­xusa és gerjesztése közötti nemlineáris összefüggést valósítja meg, ily módon vasmagos tekercsek nem­lineáris tulajdonságai is modellezhetők. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés nagy jósági tényezőjű in­duktivitás modellezésére, amely integrátort és sza­bályozó áramkört foglal magában, ahol a szabá­lyozó áramkör kétbemenetű összegzőáramkörből, és annak kimenetére kötött változtatható ellenál­lásból van kialakítva, azzal jellemezve, hogy az összegzőáramkör (2) kimenete a változtatható el­lenálláson (RV) keresztül az integrátor (1) beme­netére csatlakozik, míg az összegzőáramkör egyik bemenetére az integrátor (1) bemenete, másik be­menetére pedig az integrátor (1) kimenete van kötve, ahol az induktivitásmodeli egyik kivezetése (Ll) az integrátor (1) bemenete, másik kivezetése (L2) a kapcsolási elrendezés földpontja. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy az integrátor (1) differen­­ciálerősítős (10) integráló kapcsolás, amelynek visz­­szacsatoló kondenzátorával (Cl) az induktivitás­­modell jósági tényezőjét meghatározó ellenállás (RQ) van párhuzamosan kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási el­rendezés, azzal jellemezve, hogy az integrátor (1) kimenete függvénygenerátoron (F) keresztül csat­lakozik az összegzőáramkör (2) egyik bemenetére. 5 10 15 20 25 30 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom