200397. lajstromszámú szabadalom • Interfész rendszer számítógéppel programozható mérő-vezérlő készülékhez
1 HU 200397 A 2 Az 5. ábrán két, egymás utáni W írási aktív állapot előkészítésének, beállításának és bezárásának időbeli lefolyását követhetjük nyomon. Az INTEL 8255 áramkör kettes mődusba való beállítása már előzetesen megtörtént. A 31 buszkérés kiadás után a 12 készülékeim, 13 cím kiadását követően a 14 adatírás hatására a POBF jel aktív állapotba keiül, jelezve, hogy a 41 regiszter kimeneti puffere tele van. A 42 írás/olvasás logika erre az idődiagramon nem feltüntetett IDIR adatirány jelvezetékkel kimenetet állít, az IRDY illesztő kész jelet pedig passzív állapotba állítja és vár, míg a BUSEN busz lekötve jel is aktív nem lesz a feltételeknek megfelelően. A 42 írás/olvasás logika a POBF kimenet alapján a PACK bemenetet aktív állapotba állítja a 41 regiszter fele, amivel passzív állapotba helyezi ezt a POBF kimenetet. A PACK bemenet aktív állapotára az IDATA adatvezetékeken a kimeneti pufferbe beírt adat megjelenik. Ezt követően pedig a 42 írás/olvasás logika aktívra állítja a IWRT írásjelet. A t2 aktív állapotidőt követően ugyan az IWRT írásjel passzív állapotba kerül, de egy további időzítő áramkörrel a 42 írás/olvasás logika t3 adattartási ideig passzív állapotban hagyja az IRDY illesztő kész jelet, ami hazárdot akadályoz meg, mivel ezalatt a PACK bemenet aktív állapotban marad, és így az IDATA adat változatlanul ottmarad. E t3 adattartási idő 0,5-2 mikrosec. Ezzel fejeződik be az 5 buszon a beállított készülékcímű 2 készülékben a beállított címre az IDATA adat beírása. Ezt követően az IRDY illesztő kész jel aktív állapotba kerül, a PACK bemenetet a 42 írás/olvasás logika passzív állapotba állítja, amire az IDATA adatvezetékeinek megszűnik a 41 regiszter felőli meghajtása. A 3 számítógép felől 33 buszátvitel kész kiolvasási lépéssel, az IRDY illesztő kész vizsgálatával meggyőződve az előző művelet befejeződéséről, kezdhető a következő művelet az 5 buszon. Annak befejeződéséről is 33 buszátvitel @ kiolvasás lépéssel meggyőződve, 34 busz elengedés kiadás zárja a műveletsort. A 6. ábrán a 3 számítógép felől 3 egymást követő olvasási művelet idődiagramja követhető nyomon. Ez az információ nyerése szempontjából azonban csak kettő olvasási műveletnek felel meg. Az írási művelethez hasonlóan a 31 buszkérés kiadás után a 2 készülékből kiolvasandó adat eléréséhez 12 készülékeim kiadás és 13 címkiadás történik, majd 18 adatolvasás. A 41 regiszter bemeneti pufferéből a 3 számítógépbe ekkor beolvasott adat általában nem használható, mivel az egy korábbi olvasási művelet eredményeképpen íródott bele a püffedje. A 18 adatolvasás hatására azonban a PIBF kimenet aktív állapotba kerül, jelezve, hogy a 41 regiszter bemeneti puffere kiürült. A 42 írás/olvasás logika az idődiagramon nem feltüntetett IDIR adatirány jelvezetékkel bemenetet állít, az IRDY illesztő kész jelet pedig passzív állapotba állítja, és vár a BUSEN busz lekötve jel aktív állapotáig. Akkor a PIBF kimenet alapján a PSTB bemenetet aktív állapotba állítja a 41 regiszter fele, ami passzív állapotba állítja vissza a PIBF kimenetet. Ezután az IREAD olvasásjelet aktív állapotba helyezi. Az 5 buszon ennek hatására a beállított készülékcímű 2 készülékben a beállított címen levő adat rákerül az 5 busz adatbuszára és megjelenik a 4 illesztőben IDATA adatként. A korábban aktív állapotba állított PSTB bemenettel a bemeneti puffer kinyílik és beáll az IDATA adatnak megfelelően. A 42 írás/olvasás logika a PSTB bemenetet az IREAD olvasásjellel együtt t2 aktív állapotidő múlva passzív állapotba állítja. Ezzel a 41 regiszter bemeneti puffere lezáródik és az 5 buszon szűnni kezd az 51 adatbusz meghajtása a 2 készülék felől. A busz-tranziensek miatt biztonságból az IRDY illesztő kész jelet most is csak t3 adattartási idővel később állítja vissza a 42 írás/olvasás logika a művelet befejeződéseként aktív állapotba. A következő olvasási művelet az írási művelettel azonosan csak a 33 átvitel kész kiolvasás lépéssel történő vizsgálat után következhet Célszerű az esetleges következő kiolvasandó adatot az új 12 készülékeim kiadással és 13 címkiadással kijelölni. Az ezt követő 18 adatolvasás lépés ekkor kettős célt szolgál. Egyrészt a korábban beállított készülékcímű és című adatot olvassa be a 3 számítógépbe, másrészt elindítja az új készülékeim és cím szerinti olvasási műveletet az 5 buszon. A harmadik olvasási műveletben, mivel ez az utolsó, már nem szükséges új címet állítani. Bár a 18 adatolvasás hatására újabb olvasási művelet kezdődik az 5 buszon, de e lépés célja az adat kinyerése a 41 regiszter bemeneti pufferéből. A találmány szerinti interfész rendszer előnye, hogy az egyszerű, olcsó, mikroprocesszor kompatibilis elemekkel megvalósított készülék univerzálisan, azaz különböző típusú számítógép esetén is ugyanúgy kapcsolódhat az illesztéssel ellátott számítógéphez. Az illesztés szerepét betöltő interfészek felépítése is csak minimálisan kell, hogy eltéijen egymástól, a különböző számítógépek sajátságainak megfelelően. Az interfész rendszeren kapcsolódó készülék teljes működése számítógéppel irányítható, nem szükséges autonóm működését biztosítani, ezzel az interfész rendszer kielégíti az ilyen újfajta, teljesen számítógép alapú mérésekkel szemben támasztott követelményeket. Ugyanakkor az interfész rendszer illesztése nem igényli az adott számítógép teljes belső szerveződésének, például a megszakítási rendszerének áttekintését, netán átírását, mivel az interfész rendszer buszát csak igen egyszerű írási és olvasási műveletekkel kell működtetni. A találmány szerinti interfész rendszer szerinti busz az IEC 625 busszal összehasonlítva az univerzális felhasználást illetőén lényegesen korlátozottabb. Egy célszerű kivitelben nyolc készülék és négy, programozásra képes számítógép kapcsolódását biztosítja, kevesebbet mint az IEC 625 busz. Mind a készülékek, mind a programozást végző számítógép oldalán azonban az interfészek egyszerűbb felépítésűek, olcsóbbak. A buszon folyó üzenetek kódolásának elkerülésével egy szokásos mérés megvalósítása esetén a busz nem lassúbb, mint az IEC 625. Az egyszerű felépítés miatt viszont egy készülék a korábbi készülékelemek teljesen változatlanul hagyásával bővíthető, csupán az azonos címek használatát kell elkerülni. Ezzel nem csak a készülék és az interfész egyszerű felépítése az előny, hanem fejlesztési feladatok esetében a bővítés, kiegészítés egyszerűsége. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
