200379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás meglevő falak nedvességgel szembeni szigetelésére
1 HU 200379 B 2 tatjuk. Ezt a végleges helyzetet a 3. ábrán érzékeltettük felülnézetben. Amint látható, az a szélességű ékek közötti b oldaltávolság meghaladja az a méretet, célszerűen annak mintegy a kétszerese, (b = 2a); a kétoldalról egymással szemben elhelyezkedő ékek belső élei nem érik el az 1 fal függőleges geometriai középsíkját; és az ékek külső, a fal síkokkal párhuzamos oldala d távközzel a falsíkokon belül húzódik. Megjegyezzük, hogy - pl. kisebb falvastagságok esetében - elegendő lehet az ékeket csak az egyik, vagy váltakozva, eltoltan - tehát nem egymással szemben - két oldalról a résbe verni. Az ékek célszerűen kemény műanyagból készülnek. A szilárd anyagú 10a, 10b szigetelőlemezek a résben (ha ez elég magas), vagy annak egy kibővített szakaszában átfedéssel toldhatók, erre azonban általában nincs szükség, mert a folytonosságot megszakító igen keskeny hézagokon felszívódó nedvesség mennyisége olyan csekély, hogy könnyen elszellőzik. A fentiekben részletezett eljárás a felmerülő nedvességszigetelési feladatok többségénél gyorsan és egyszerűen alkalmazható. Nagyobb falszélességnél pl. kétoldali ferdén lefelé lejtő rések képezhetők. Az utólagos szigetelés pince-teknőszigeteléshez is csatlakoztatható stb. Nehezen hozzáférhető falszakaszoknál, vagy ahol a fal átvágásának korlátái vannak, a találmány szerinti eljárást más módszerrel, például elektroozmotikus falszárítással lehet kombinálni. A 4-7. ábrákkal a találmányunk szerinti furatkészítéses-penetrációs eljárást szemléltetjük egy ugyanolyan épület esetében, mint amilyent az 1. ábra tartalmaz, ezért az azonos szerkezeti elemeket az ott már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Ebben az esetben az 1 falat az 5 pincepadló felett, vagyis a t terepszint alatt szigeteljük nedvesség ellen. Első lépésben az 1 fal külső oldalán 16 munkagödröt készítünk, és ebből - mint munkatérből - készítjük el a faltestben ferdén felülről lefelé irányuló 14 furatokat, amelyek valamivel a belső falsík előtt végződnek. Amint az 5. ábrán látható, a 14 furatok egymástól g oldaltávolságokban húzódnak, ugyanúgy mint a 4 pincetérből fúrt, ugyancsak lefelé irányuló ferde 15 furatok, mimellett mindig egy-egy 15 furatot fog közre két-két 14 furat. A 15 furatok ugyancsak nem torkollnak az 1 fal külső felületére, hanem attól csekély távközzel végződnek. A 14 és 15 furatok készítése például a 6. ábrán látható módon, a 22 fúrószerszámmal hajtható végre. Az 1 fal árfúrható teljesen is, ebben az esetben a 14, 15 furatok alsó (belső) végét dugóval kell lezárni. Amint erre a bevezetőben már utaltunk, a nedvességszigeteléssel ellátandó régi épületek falai általában olyan mértékben mállóak, porózusak, hogy a furatokba táplált víztaszító folyadékot nem, vagy csak igen korlátozott mértékben tudják megtartani, ezért egyrészt feleslegesen nagymennyiségű értékes víztaszító anyag vész el a munka végrehajtásakor, másrészt éppen a rendeltetési helyre nem jut anyag. Ezért - miután a 14, 15 furatokat a 4. és 5. ábrán látható módon kiosztva elkészítettük, - azokba utószilárduló anyagot, pl. cementhabarcsot, agyagásvány-tartalmú (pl. Na-bentonitot tartalmazó) gipszhabarcsot stb. utószilárduló zagyot stb. töltünk. Ez az anyag a nagy pórusokat, .Junkereket” kitölti, ugyanakkor a víztaszító-szigetelő folyadéknak a falba szívódását megszilárdult, illetve részben megszilárdult állapotában sem gátolja. Miután a 14, 15 furatokba töltött anyag legalább részben megszilárdult, a 14, 15 furatokat a korábban használt - tehát pl. a 6. ábra szerinti - 22 fúrószerszámmal újra előállítjuk. E művelet eredményeként most már olyan furatok állnak rendelkezésre, amelyek határoló-felületeiben nincsenek lunkerek, illetve olyan mértékű pórusok, amelyeken át a következő fázisban betáplálásra kerülő víztaszító-szigetelő folyadék ellenőrizhetetlenül, illetve nem szándékolt mértékben elszivároghatna. Ezután a 7. ábrával érzékeltetett munkafázis következik, amikoris a 21 víztaszító-szigetelő folyadékot - anhidro-anyagot - töltünk pl. 23 kannából a 24 tölcsér és 25 töltőcső segítségével a 14, 15 furatokba. A folyadék az 1 falba diffundál - ezt az 1 nyilacskák érzékeltetik -, és a k kontúrvonalnak megfelelő hengerszerű tartományokban a faltestet kitöltik (1. a 4. ábrát is). A szomszédos k konturvonalú hengerszerű átitatott testek egymásba metszenek, és így tökéletes vízzáró réteg alakul ki az 1 fal teljes hosszában. Az 5. ábrán bejelölt g távolságokat a mindenkori falszerkezet porozitásának és az alkalmazott víztaszítószigetelő folyadéknak a függvényében kell megválasztani. Ilyen szilikofob-anhidro jellegű víztaszítószigetelő anyag pl. a kereskedelmi forgalomban "Szikkaton-B" és "Szikkaton-T" néven kapható. Itt jegyezzük meg, hogy lunkertömítő utószilárduló anyagnak (amelyet a fentiek szerint újra fúrunk) olyan tulajdonságúnak kell lennie, hogy az anhidro-szigetelő folyadékot képes legyen magába szívni. E funkció betöltésére a cementhabarcs, vagy pl. bentonitot tartalmazó cementhabarcs maradéktalanul megfelel. Az „utánfúrt” lyukak készítése természetesen a betöltött anyag még teljesen meg nem szilárdult állapotában lényegesen könnyebben és gyorsabban végrehajtható, mint amikor az anyag már teljesen megszilárdult, és ilyenkor még a folyadéknyomás is jobban segíti az anhidro-anyag beszívódását a falba. Miután a 14, 15 furatokat a 21 víztaszító-szigetelő anyaggal kitöltöttük, a furatok felső végét pl. dugóval lezárjuk, majd - a fent leírt furatolásos, vegyianyagbesajtolásos falszigetelés hatékonyságának a növelése céljából - még felületi nedvességszigetelő réteget is kialakítunk a függőleges falfelületeken mind a 16 munkagödör, mind a 4 pincetér felőli oldalon. Ez utóbbi esetben előbb a belső vakolatot leverjük a 14 furatok kitorkollási tartománya fölötti szintig, majd előbb kiegyenlítő-simító 17 cementhabarcs-réteget („cementhidat”) viszünk fel, és erre 18 vízszigetelő anyag-réteget hordunk fel bedörzsöléssel; ez utóbbi anyag azonos lehet a 14, 15 furatokba juttatott anhidro-anyaggal (pl. "Szikkaton-B"). A külső falfelületen ugyanezt a rétegrendet alakítjuk ki, de a 18 vízszigetelő anyag-réteg elé még pl. azbesztcementből készült 19 hullámlemezt is elhelyezünk (a hullámok függőlegesek), és az e 19 hullámlemez és a 18 vízszigetelő anyag-réteg közötti teret utószilárduló anyaggal, pl. cementhabarccsal kitöltjük; a kitöltést 20 hivatkozási számmal jelöltük. Ezután a 16 munkagödörbe a föld visszatölthető, és a szigetelési munka befejezést nyert. Amennyiben a fentiek szerint utólagos nedvességszigeteléssel ellátott 1 fal folyamatos átszellőzését biztosítani kell, a 17, 18 rétegek (4. és 5. ábra) felhordását megelőzően, de már a 14, 15 furatok 21 víztaszító-szigetelő anyaggal való kitöltése után há-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
