200358. lajstromszámú szabadalom • Dekorációs készítmény

1 HU 200358 B 2 A találmány tárgya dekorációs készítmény, köze­lebbről, porlasztható oldat vagy szuszpenzió, film­­képző polimer-, színező anyag- és szerves oldószer­­tartalommal. A találmány szerinti készítmény üveg, fém, textília, műanyag, növény stb. felületek bevo­nására, díszítésére, illetve színezésére használható fel. Dekorációs készítmények a szakirodalomból is­mertek. így a 3 012 980 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan, aeroszollá ala­kítható szuszpenziót ismertet, amely filmképző anya­got, lágyítószert, pigmentet, ultraibolyafény-abszor­­benst és oldószert tartalmaz. Lényegében hasonló készítményt ismertet a 74 01058 sz. dél-afrikai szaba­dalmi leírás [Chem. Abstr., 84, 137391g (1976)]. Az ismert készítmények hátránya, hogy a perme­tezésnél rendkívül eltérő méretű aeroszolcseppecské­ket szolgáltatnak, ennek következtében a létrejövő festékbevonat egyenetlen, festékcsomókat tartalmaz, s könnyen lepereg. A szuszpendált egyedi részecs­kékből ugyanis agglomerátumok képződnek, amelyek szétoszlatásához az aeroszolos palack használat előtti, szokásos módon történő felrázása nem elégséges. Az agglomerátumok jelenléte következtében a szórófej nyílásán át távozó permet időről időre megakad, azaz nem jön ki egyenletesen, folyamatosan az aeroszolos palackból. Ez a képződő bevonaton kisebb-nagyobb csomók, buborékszerű vagy kráterszerű kitüremkedé­sek, a kráter közepén a bevonat folytonossági hiányát jelentő lyukak megjelenését vonja maga után. A létrejövő egyenetlenségek rontják a bevonat tapadó­képességét, és csökkentik az ellenálló-képességét. A bevonat lepergése ugyanis mindig ezeken a helyeken kezdődik el. A4 111 881 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás olyan, ecsettel vagy hengerrel fel­vihető vizes bevonatképző készítményt ismertet, amely szintetikus bevonatképző anyagból, elsősorban akrilpolimerből, és a folytonos film kialakulását elő­segítő filmképző szerből áll, amely utóbbi előnyösen di(etilén-glikol)-di(tercie.r-butil)-éter, di(etilén-glikol)­­-etil-tercier-butil-éter vagy di(propilén-glikol)-di (tercier-butil)-éter, azaz olyan vegyület, ahol a glikol mindkét láncvégi hidroxilcsoportja kisszénatomszámú alkohollal éterezett. A 3 919 145 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból ismert egy olyan, fa felület festésére házilag felhasználható készítmény, amely száradó olajon alapuló poliuretángyanta alkálikus emulziójából, filmképző polimer, például vinil- vagy akrilpolimer vizes diszperziójából, és szervetlen pig­mentként alumínium-klór-hidrátból áll. A 17 69 763 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás olyan lakkot ismertet, amely kar­­bonamidcsoportot tartalmazó, de hidroxilcsoport nél­küli poliakrilátgyantából, poli(N-alkoxi-metil-uretán)­­-gyantából és adott esetben melamin-formaldehid­­és/vagy karbamid-formaldehidgyantából áll. Az ismert lakkot fémfelületre viszik fel, és 120-160 ‘C-on történő beégetéssel alakítják ki a végső bevonatot. Az utóbbi anterioritások lényegében arra adnak kitanítást, hogy vinil-acetát- vagy akrilpolimerek fel­­használhatók bevonatok kialakítására, nem adnak azonban útmutatást az aeroszol formájában történő festékbevonat-kialakításnál tapasztalható egyenetlen­ségek kiküszöböléséhez. A4 111 881 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett filmképző szerek a színező anyagot nem tartalmazó vizes polimerdiszperzió felkenése esetén kedvezően befolyásolják ugyan a létrejövő bevonat tulajdonsá­gait, színező anyag jelenlétében azonban permetezé­sekor nem képesek az aeroszolcseppecskék méretének szabályozására, és így a színező anyagból az agglo­merátumképződés megakadályozására. A találmány célja az isméit készítményekkel kap­csolatos hátrányok kiküszöbölése. Azt találtuk, hogy a fenti célt elérjük, ha a színező anyag, a filmképző polimer és a szerves oldószer mel­lett antisztatikus hatással is rendelkező felületaktív anyagot is alkalmazunk a készítményben. Ekkor ugyanis a porlasztás folyamán egyenletes permet kép­ződik, agglomerátumok nem jönnek létre, és így finom, egyenetlenségektől mentes felület alakítható ki. Antisztatikus hatással is rendelkező felületaktív anyagként poli(etilén-glikol)-( 10—18 szénatomos alkil­­vagy alkenil)-étert, poli(etilén-glikol)-zsírsav-észtert vagy poli(etilén-glikol)-szorbitán-zsírsav- vagy -olaj­­savésztert alkalmazunk. Előnyösen az alábbiakat hasz­náljuk: poli(etilén-glikol)-cetil-éter (polimerizációs fok 10), poli(etilén-glikol)-lauril-éter (polimerizációs fok 18), poli(etilén-glikol)-sztearil-éter (polimerizációs fok 20), poli(etilén-glikol)-oleil-éter (polimerizációs fok 20), poli(etilén-glikol)-sztearát (polimerizációs fok 20 vagy 30), poli(etilén-glikol)-szorbitán-monooleát (polimerizá­ciós fok 20). A találmány szerinti dekorációs készítmény 5^10 tömeg% színezőanyagot, 0,5-40 tömeg% vinil-acetát és/vagy akrilpolimert, 30-90 tömeg% halogénezett alifás szénhidrogént vagy alifás észtert, 0,5-5 tömeg % poli(etilén-glikol)-( 10—18 szénatomos alkil- vagy alkenil)-étert, poli(etilén-glikol)-zsírsav-észtert, vagy poli(etilén-glikol)-szorbitán-zsírsav- vagy -olajsav­­-észtert és 0-5 tömeg% adalékanyagot, előnyösen lágyítószert és/vagy ásványi töltőanyagot tartalamazó, porlasztható oldatból vagy szuszpenzióból és hajtó­gázból áll 1:10 - 10:1 közötti tömegarányban. A színező anyag célszerűen valamilyen ásványi pigment, titán-dioxid, alumínium-oxid, bronzpor, alu­míniumpor, téglapor, szervetlen kobalt-, nikkel-, man­gán-, króm- vagy kadmiumvegyület és/vagy sztearin. Például bronzpor alkalmazásával aranyszínt, alumí­niumpor használatával ezüstszínt érhetünk el. Sztearin alkalmazásával fehér színt alakíthatunk ki. Ha a sztearin mellett szerves színezéket is alkalmazunk például 0,1-1,0 tömeg% mennyiségben, a színezéktől függően piros, kék, zöld stb. színt érhetünk el. Sztearinon sztearinsav és palmitinsav keverékét értjük, amely a kereskedelemből beszerezhető. Vmil-acetát-polimeren például poli(vinil-acetát)-ot vagy vinil-acetát kopolimereket, akrilpolimeren pél­dául akrilát-metakrilát kopolimert értünk. Ezek tetszés szerenti arányú keverékeit is használhatjuk. A halogénezett alifás szénhidrogén előnyösen kló­rozott és/vagy fluorozott alifás szénhidrogén, például diklór-metán. 1,1,2-triklór-1,2,2-trifiuor-etán vagy pen­­taklór-fluor-etán. Az alifás észter előnyösen etilacetát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom