200357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémoxidokkal bevont csillámpikkely alapú gyöngyházfényű pigment előállítására

1 HU 200357 B 2 A találmány az időjárással szemben ellenálló, fém­oxidokkal bevont csillámpikkely bázisú gyöngyház­­fényű pigmentek előállítási eljárására vonatkozik. Fémoxidokkal bevont csillámlemez bázisú gyöngy­házfényű pigment számos műszaki területen, így a kozmetikában körömlakk, szájrúzs, púder stb. színe­zésére, műanyagok és lakkok pigmentálásához stb. alkalmazható. Szerves polimerekbe, például lakkokba, festékekbe, műanyagokba bedolgozva a gyöngyház­fényű pigmentek azonban csökkentik a polimer idő­járással szembeni ellenállóságát. Feltehetően az ultra­ibolyaszínű fényben gazdag természetes napfény és a levegő nedvessége, a csillámpikkelyek felvitt fé­moxidok katalizáló hatására, gyorsan szétrombolják a polimer-mátrixot. A 22 15 191 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratból ismert a gyöngyházfényű pigmentek metakrilát-króm­­klorid komplex-szel történő bevonása. Az így bevont pigmenttel összedolgozott festék vagy műanyag az idő­járás koptató hatásának jól ellenáll. Hatásos mennyi­ségben alkalmazva azonban az említett króm-komplex saját zöld színe hátrányosan befolyásolja a pigment fé­nyességét és színét. Ezen túlmenően bizonyos alkal­mazási területeken, például élelmiszerek csomagolá­sában a krómbázisú bevonat nem kívánatos. A saját 25 22 572 sz. NSZK-beli közrebocsátási iratunkból ismert rutil-csillámpigment (a Merck cég din 101 Rutilsilber elnevezéssel gyártja és forgal­mazza), a fenti hibákat kiküszöböli, fényessége azon­ban idővel tompul. A találmány célja krómmentes, színekre közömbös, az időjárással szemben ellenálló bevonat kidolgozása volt, amely a pigment fényességét és színárnyalatát a lehető legkisebb mértékben befolyásolja. Azt találtuk, hogy a fenti feladat megoldható, ha a pigment részecskéket polisziloxánból és ritkaföldfém vegyületből álló bevonattal látjuk el. A fentiek alapján a találmány tárgya eljárás fém­oxidokkal bevont csillámpikkely alapú gyöngyházfé­nyű pigment előállítására. A találmány értelmében a) 1000 tömegrész csillámpigmentet vízben szusz­­pendálunk, b) 5-30 tömegrész ritkaföldfém-vegyület vízzel készített oldatát, valamint c) 800±200 cSt viszkozitású (I) általános képletű polisziloxán-poliéter [Az (I) általános képletű poli­­sziloxán vegyületet a GOLDSCHMIDT AG (Essen, NSZK) gyártmányismertetője írja le.] kopolimer 50- 50 tömegrészét és d) adott esetben cink- és/vagy alumíniumsó vizes oldatát adjuk a szuszpenzióhoz, miközben a pH-ér­­téket lúg adagolásával 5 és 6 között tartjuk, majd a pigmentet elkülönítjük, és ismert módon mossuk, majd 80-140 ”C-on szárítjuk. A találmány szerint a gyöngyházfényű pigmentet úgy állítjuk elő, hogy fémoxiddal bevont csillámpik­­kely-pigmentet vizes szuszpenzióban, nagyjából azo­nos értéken tartott pH-érték mellett polisziloxán ol­datával és ritkaföldfém sójának az oldatával érint­­keztetünk, majd a pigmentet elkülönítjük és szárítjuk. A találmány szerinti eljárással előállított pigment kiindulási anyagaként minden csillám alapú gyöngy­házfényű pigmentet alkalmazhatunk. Általában 1-200 |im átmérőjű 0,1-5 pm vastagságú, színes vagy szín­telen fémoxiddal (TÍO2, Fe^Oí, Sn02, C17O3, ZnO) vagy fémoxidok keverékével egy vagy több rétegben bevont csillám pikkelyekről van szó, előállításukat szá­mos szabadalmi leírás taglalja (14 67 468, 19 59 198, 20 09 566, 21 06613, 22 14 545, 22 44 298, 23 13 331,24 29 762 és 25 22 572 sz. NSZK-beli szabadalmi leírások, illetve szabadalmi bejelentések). Az ilyen gyöngyházfényű pigment általában 20-60 t% csillám­ból áll, a fennmaradó rész lényegében a fémoxid. A találmány szerinti eljárással előállított bevonatot úgy alakítjuk ki, hogy a bázis-pigmentet vízben szusz­­pendáljuk. A szuszpenzió mintegy 5-20 t%-os. A ritkaföldfém sóját és a sziloxánt egyszerre adhatjuk a szuszpenzióhoz, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a két oldatot két lépcsőben, egymás után adagoljuk a szuszpenzióhoz. Ritkaföldfémként előnyösen céri­­umot alkalmazunk, főleg a 3- vagy 4-vegyértékű forma szulfátja alakjában. Kétlépcsős kezelés esetén először a körülbelül 5-10 t%-os cérium-szulfát-oldatot adjuk a pigment-szuszpenzióhoz, miközben bázis, például valamilyen alkálifém-hidroxid vagy ammónia adagolásával a szuszpenzió pH- értékét mintegy 5 és 6 között tartjuk. A cérium hidroxid alakjában csapódik le a csillámpikkelyekre. Annyi oldatot ada­golunk, hogy a kész pigmentben az oxidként kifejezett cériummennyiség 0,5-3 t% legyen. Ezt követően a sziloxános réteget felvisszük. Szi­­loxánként főleg szerves polisziloxánokat, például po­­liétersziloxánokat alkalmazunk, azaz lineáris vagy el­ágazó láncú polisziloxán-blokkból, és egy vagy több poliéter-blokkból álló blokk-kopolimerizátumokat. A találmány értelmében alkalmazható polisziloxá­­nok tehát elágazó láncú tömb-kopolimerizátumok, amelyek az (I) általános képletnek felelnek meg, ahol R hidrogénatomot vagy alkilcsoportot jelent. A polimerek 25 °C-on mért viszkozitása mintegy 800+200 cSt, móltömegük 500-5000 közötti érték, és a poliéter-szekvenciákban lévő egyenes szénláncú és elágazó szénláncú alkilcsoportok aránya (például 50 % etilénoxid és 50 % propilénoxid) alapján mind vízben, mind olajban oldódnak. A hőmérséklet eme­lésével vagy erősen savas, illetve erősen bázikus kémhatás beállításával a polimerek vizes oldatból részleges hidrolizálás útján könnyen kicsaphatók. A polisziloxánt mintegy 2-20 t%-os oldat, illetve emulzió alakjában alkalmazzuk. A pigment-szuszpen­zióhoz adagolt oldat mennyiségét úgy választjuk meg, hogy az oldatban lévő polisziloxán a pigment töme­gének kb. 0,5-5,0 %-át tegye ki. Megjegyzendő, hogy nem az összes bevitt polisziloxán csapódik le a pig­mentre, hanem egy része oldatban marad. A bevont pigmentben általában 0,1-5 t% sziloxán található. A sziloxánnal együtt adott esetben további anya­gokat is leválaszthatunk a pigmentre. Csekély mennyiségű alkálifémszilikát-oldat adagolása például előnyösnek bizonyult. Egy g sziloxánra általában 0,05-0,5 g alkálifémszilikátot számítunk. A sziloxánt és a fémsókat tartalmazó oldaton kívül olyan fémsók oldatát is adagolhatjuk, amelyek hidroxid alakjában beépülnek a bevonatba. Erre különösen az alumínium és a cink alkalmas; együtt vagy külön-külön adagoljuk olyan mennyiségben, hogy a fém (oxidban kifejezett) tömege a pigment össztömegének mintegy 0,5-5 t%-át tegye ki. A ritkaföldfémek 5 és 6 közötti pH-érték mellett végzett kicsapásával szemben a második réteget 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom