200349. lajstromszámú szabadalom • Parafaszerű műanyag dugó, valamint kompozíció és eljárás az előállítására

HU 200349 B A találmány természetes parafára emlékeztető kül­ső megjelenésű, folyékony anyagokat tartalmazó tar­tályok lezárására alkalmas műanyagdugóra és az an­nak előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az eddig ismert eljárások során a habosított, hűre lágyuló műanyagból készült termékeket fröccsöntés­sel vagy extrudálással állítottuk elő poliuretán, po­­lisztirol vagy poliolefinek felhasználásával Ezekben az esetekben a hőre lágyuló anyag különféle hajtósze­rek vagy expandáló reagensek hatására szemcsés for­mából porózus, megszilárdult habszerű szerkezetbe megy át A hajtőszerek a szokásos gyakorlat szerint általában gázok vagy gázképző más módon közvetle­nül elegyítettek a hűre lágyuló gyantaszerű anyaggal. Az ilyen keverékkel történő hőkOzlés a hajtószerek felszabadulását, kitágulását vagy mindkettőt eredmé­nyezi, mialatt a hőre lágyuló anyag eléri a habosodá­­si hőmérsékletet, amelyen eléggé meglágyul és lehe­tővé teszi, hogy kialakuljon a megfelelő habszerke­zet A habosított, hőre lágyuló műanyagok extrudálás­sal végzett formálására olyan eljárás is ismert, amellyel a termék felületét a természetes fához teszik hasonlóvá oly módon, hogy az a fáéhoz hasonlító ere­zettel látják el. Az ilyen díszítést olyan szerszámon való extrudálással valósítják meg, amelynek tObb nyílása van, hogy megfelelő számú expandáló gyan­taszálat bocsásson ki, ezeket a szálakat párhuzamo­san összegyűjti és bármilyen kívánt hosszúságú anyaggá egyesíti. A szálak egymással érintkező fel­ülete párhuzamosan futó erezetet alkot, amely a kész­termék felületén világosan látható marad és hasonlít a természetes faerezetre. A habosított, hőre lágyuló műanyagok fröccsönté­sére olyan eljárás is ismert, amelynek során az expan­dálható, hőre lágyuló gyanta meghatározott mennyi­ségét egy üregbe injektálják oly módon, hogy az üre­get az anyag expandálás előtt ne töltse ki teljesen, de amint az anyag kitágul, teljesen kitölti a rendelkezés­re álló teret Amint az expanzió bekövetkezik, ia lágy gyantát a gázalakú hajtószer nekipréseli az öntőüreg viszonylag hideg falának, a gyanta azon része, amely a fallal közvetlen érintkezésbe került, megszilárdul és egy, az üreggel megegyező formájú, tömör külső ré­teget hoz létre, amely a válaszfal szerepét tölti be, ez­által megakadályozza a gáz halmazállapotú hajtószer eltávozását és gázbuborékokat hoz létre a tennék bel­ső rétegeiben. Az ily módon öntött termékeket a kö­vetkezők jellemzik: porózus, habszerű belső rész és tömör külső héj, amelynek fő méretei és formája meg­egyeznek az öntőüregével és amely a legtöbb anyag számára lényegében áthatolhatatlan. Bizonyos igen rugalmas, hőre lágyuló anyagokat, például poliolefin-kopolimereket, így etilén-vinil­­acetát alkalmazva a fentiekben leírt fröccsöntésnél, az előállított, habszerkezetű termékek közel ugyan­olyan rugalmasak, mint más természetes vagy szinte­tikus elasztomerekből előállított termékek. Ez a haj­lékonyság és rugalmasság, valamint a gyakorlatilag áthatolhatatlan külső héj teszi lehetővé - amennyiben a dugókat megfelelő méretben és alakban állítják elő -, hogy folyékony anyagokat tartalmazó tartályokat zárjanak le velük oly módon, hogy összenyomva a tartály nyílásába helyezik őket. Kitágulás után ezek a nyílást kitöltik és kerületük mentén jó zárást biztosí­1 tanak. Következésképpen az ilyen dugók elméletileg alkalmasak lehetnek a megszokottabb anyagokból, úgymint a gyógyszeres, boros és alkoholos üvegek­nél használt, természetesen parafából gyártott-dugók helyettesítésére. Valójában az arra irányuló törekvő- - sek, hogy a folyékony anyagok, különösen bőrkészít­mények tárolására használt tartályok lezárására ter­mészetes parafa helyett fröccsöntött, habosított, hőre lágyuló anyagokat használják, nem sok sikerrel jár­tak. Ez valószínűleg elsősorban az ilyen dugók iránti vásárlói igények hiányának, továbbá a belső poróz?*! mag és a tömör külső réteg közti nem elégséges kap­csolatnak volt köszönhető, mert a külső réteg, noha a dugót áthatolhatatlanná kell tennie, hátrányosan be­folyásolhatja a dugó zárását, különösem abban az esetben, ha záráskor szivárgási csatornák képződnek a külső rétegen. Miután az ilyen ismert dugókat össze kell nyomni a folyadéktároló tartályba való beillesztéskor, az esz­köz külső rétege hajlamos a meggyűrődésre, és ügy a termék felületén hosszanti csatornák képződnek. Az ilyen csatornákon a tartály tartalma kiszivároghat, vágy a tárolt termékre nézve káros anyagok, ügy pél­dául gyógyszer vagy élelmiszer készítmények eseté­ben a környezeti levegő beszivárgását teszik lehető­vé. Vizsgálatok bizonyították, hogy ezeket a csatorná­kat elsősorban a tömör külső és a porózus belső réteg között lévő viszonylag nagy üres tér jelenléte okoz­za. Ezen üres tér képződését egy, a fröccsöntés során fellépő, korábban nem ismert jelenség váltja ki Mi­után a külső tömör réteg sokkal jobban ellenáll a nyo­másnak, mint a porózus belső mag, igyekszik eltérni minden lehetséges szabad tér irányába, és így a dugó külső felületén csatorna jön létre, amely azt eredmé­nyezheti, hogy az egyébként folyamatos zárópere­men szakadás keletkezik. . Az előző problémákon túlmenően, az ismert du­gók minősége nem volt egyenletes és állandó, ezért nem könnyen fogadták el ezeket a gyógyszeres, bo­ros és alkoholos üvegek esetében használatos termé­szetes parafa dugók helyettesítésére. A 202,156 számú USA szabadalmi bejelentésben egy új és tökéletesített eljárást Írtak le. Ennek termé­ke egy olyan, hőre lágyuló, gyantaszerű anyagból ké­szült dugó, amelynek természetes parafához hasonló megjelenése van és alapjában véve kiküszöböli az is­mert termékkel kapcsolatban fentebb tárgyalt problé­mákat Az eljárás során egy vagy több öntőüregbe hő­re lágyuló gyantát fecskendeznek egy-egy nyíláson keresztül, amely az anyagot folyamatos, megnyúlt szállá formába minden egyes öntőüregben. Ahogy a szál halmozódik az üregben, annak fala nyomást gya­korol rá, amely a folyamatos, megnyúlt szálat arra kényszeríti hogy az öntőüregen belül ellenhatások következtében rendszertelenül halmozódjék fel és a falakkal különböző pontokon érintkezzék azok hossza mentén. A hajtószer expanziójának hatására a szál rend­szertelenül elhelyezkedő hurkai expandálják és az öntött törnék felületén az ismert módon, extrudálás­sal, előállított termékek felületén található erezet mintához hasonlító minta jön létre, de attól eltérően az erezet nem egyenes vagy páhuzamos, hanem vál­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom