200337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált 6-fenil-dihidro-3(2H)-piridazinon-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 200337 B így például karbodiimidek alkalmazása, illetve olyan reagensek alkalmazása, amelyek a karbonsavakat acilezőszerként működd savhalogenidekké, savan­­hidridekké, vegyes karbonsav-szénsav-anhidridekké vagy azolidokká alakítják át Az utóbbi típusú szerek­re megemlíthetjük a foszgént, a klórhangyasav-észte­­reket vagy az N JM’ -karbonil-diim idazolt. A (VT) álta­lános képletű acilezőszerek és az (Ic) vagy (Id) álta­lános képletű vegyületek reagál tatását célszerűen egy közömbös oldószerben, így egy halogénezett szén­­hidrogénben, egy éterben vagy például piridinben vagy dimetil-formamidban -20 *C és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet kö­zötti hőmérsékleteken hajtjuk végre. Az (Ic) vagy (Id) általános képletű vegyületekre vonatkoztatva a (VI) általános képletű acilezőszer mólaránya normál kö­rülmények között 3:1 és 1:1, előnyösen 2:1 és 1:1 ará­­nyértékek között változhat Ha az acilezési reakció során egy sav szabadul fel, akkor célszerű egy sav­megkötő anyag, így például egy tercier amin, példá­ul trietil-amin vagy pináin adagolása. Az A helyén (XIII) vagy (XIV) általános képletű csoportot — a képletekben m és n értéke a korábban megadott, míg R3" jelentése hidrogénatom — hordo­zó (I) általános képletű vegyületek — a képletben R1 és R2 jelentése a korábban megadott — úgy állítha­tók elő, hogy valamely megfelelő, A helyén (XI) vagy (XII) általános képletű csoportot—a képletekben R3, jelentése a korábban megadott — hordozó (I) általá­nos képletű vegyületet savas vagy bázisos közegben hidrolizálunk és adott esetben dekarboxilezünk. A savas hidrolízist például egy ásványisav vizes oldatában, így például hidrogén-klorid vagy hidro­­gén-bromid vagy kénsav vizes oldatában, megemelt hőmérsékleteken hathatjuk végre. Speciális esetek­ben, például ha R7, jelentése terc-butoxi-karbonil csoport, használhatunk kíméletesebb módszerket, így például végrehajthatjuk a hidrolízist triíluor-ecetsav­­val egy klórozott szénhidrogénben, így például dik- Iór-metánban vagy kloroformban. A bázikus hidrolízist végrehajthatjuk alkálifém­vagy földalkálifém-karbonátok, illetve alkálifém­vagy földalkálifém-hidroxidok vízzel, rövidszénlán­­cú alkoholokkal vagy ezek elegyeivel készült híg ol­dataiban, szobahőmérséklet és az alkalmazott oldó­szer forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleteken. Az előzőekben Ismertetett különböző eljárásokkal előállított vegyületeket szokásos módon különíthet­jük el és tisztíthatjuk, így például átkristályosítással vagy különböző kromatográfiás módszerekkel A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­teket kívánt esetben gyógyászatilag elfogadható sa­vad díciós sókká alakíthatjuk áL E célra használha­tunk például ásványi savakat, így például hidrogén­­kloridot, hidrogén-bromidot, hidrogén-jodidot, fosz­forsavat, metafoszforsavat, salétromsavat vagy kén­savat, továbbá szerves savakat, így például hangya­savat, ecetsavat, propionsavat, fenil-ecetsavat, bor­kősavat, citromsavat, fumársavat, metán-szulfonsa­­vat vagy embonsavat A találmány szerinti eljárással előállítható (I) álta­lános képletű vegyületek különböző tautomer formák alakjában képződhetnek. Szakember számára érthe­tő, hogy sóikon és hidrátjaikon túlmenően a talál-5 mány szerinti eljárással előállított vegyületek összes tautomer formáját a találmány oltalmi körébe tarto­zónak tekintjük. A találmány szerinti eljárásban kiindulási anyag­ként használt (II) és (IH) általános képletű vegyüle- , tek a21.50.436. és22.07.517. számú NSZK-beli köz­­rebocsátási iratokban ismertetett módszerekkel, vala mint Steuer, H. által az Angew. Chem., SS- 695 (1976) szakirodalmi helyen ismertetett módszerrel állíthatói; elő. A találmány szerinti eljárással előállított vegyüle­tek a gyógyszergyártásból jól ismert módszerekkel olyan gyógyászati készítményekké dolgozhatók fel, amelyek a humán, illetve állatgyógyászatban haszno­síthatók. Az ilyen készítmények a hatóanyagon túl­menően a gyógyszergyártásban szokásosan használt hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokat tartalmaz­hatnak. A találmány szerinti eljárással előállított gyógyá­szati készítmények lehetnék például orális, bukkális, helyi, parenterális vagy rektális beadásra alkalmasak. Orális beadásra alkalmas gyógyászati készítmé­nyek lehetnek például tabletták, kapszulák, porok, ol­datok, szirupok vagy szuszpenziók formájában. Ezek a készítmények szokásos hordozó- vagy hígítóanya­gokkal ismert módon állíthatók eló. Bukkális beadásra a gyógyászati készítmények le­hetnek tabletták vagy ostyázott készítmények formá­jában. Ezeket a készítményeket is szokásos módon ál­líthatjuk elő. A parenterális beadásra alkalmas készítmények le­hetnek bólusz-injekció vagy folyamatos beadásra szolgáló diffúzió formájában. Az injektálásra alkal­mas készítmények elkészíthetők ampullák vagy több­szörös dózist tartalmazó tartályok formájában, szoká­sos konzerválószerek felhasználásával. Ezek a gyógyászati készítmények lehetnek szusz­penziók, okiatok vagy emulziók formájában, az ilyen készítményekhez felhasználhatunk olajos vagy vizes hordozóanyagokat és olyan szokásos formálási se­gédanyagokat, mint például a szuszpendáló-, stabili­záló- és/vagy diszpergálószerek. Elkészíthető a hatóanyag olyan por formájában is, amely a gyógyászati felhasználást közvetlenül meg­előzően egy alkalmas hordozóanyaggal, így például steril, lázkeltőktől mentes vízzel alakítható felhasz­nálásra kész formájúvá. A rektális beadásra alkalmas készítmények lehet­nek például kúpok vagy beöntések formájában, me­lyek szokásos kúpalapanyagokkal, így például kaka­óvajjal vagy gliceridekkel készíthetők el. A helyi kezelésre alkalmas készítmények lehetnek például kenőcsök, krémek, gélek, lotionok, porok vagy permetek formájában, mindezek a készítmé­nyek szokásos módon állíthatók elő. Orális beadás esetén a beteg állapotától függően a találmány szerinti eljárással előállított hatóanyagok­ból napi 1-4 beadással 5 mg és 1 g közötti mennyi­ség juttatható a szervezetbe. Egyes esetekben szüksé­ges lehet az említett mennyiségektől eltérni, éspedig az egyes hatóanyagok, kikészítést formájuk, valamint a beadás időpontja, illetve időtartama által meghatá­rozott egyedi esetekben. így például vannak olyan esetek, amikor a fentiekben említett legkisebb mennyiségnél kisebb mennyiségeket, míg más ese-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom