200305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a Bayer feltárásnál keletkező körfolyamati folyadékok tisztítására

1 2 HU 200305 B A találmány Bayer eljárásnál keletkező körfolya­mat! folyadékok tisztítására alkalmas eljárásra vo­natkozik. A találmány tárgya közelebbről megjelölve eljá­rás a Bayer eljárásnál keletkező körfolyamati folya- 5 dákokban lévő szerves szennyező anyagok eltávolí­tására vagy legalább mennyiségük csökkentésére. A timföldhidrátot (alumínium-trihidroxidot), számos alumínitimoxid alapú termék elővegyületét, így a fémalumíniumredukcióval történő előállításé- 10 ra szolgáló kalcináU alumíniumoxidot (timföldet), szokásosan alumíniumtartalmú ércekből, így bau­­xitból, állítják elő. A bauxit alumíniumoxid tartal­mát általában a jól ismert Bayer eljárással nyerik ki, amely a bauxiInak magas hőmérsékleten és nyo- 15 máson való feltárását foglalja magában. A bauxit feltárása nátrium-aluminát-lúgot eredményez, amelyet általában „sűrűlúg'-nak aluminátlúgnak) neveznek, és amelyből az alumíniuoxidot kicsapás­sal kapják, mégpedig rendszerint alumíniumoxid 20 oltókristályok segítségével. Bauxit a világ különbö­ző tájain található és az ércek összetétele helyről­­helyre változik. Számos bauxit tartalmaz szerves szennyező anyagokat és ezeket a szerves szennyező anyagokat együtt vonják ki az érc alumíniumoxid- 25 tartalmával a feltárás során, amelyek szennyezik a keletkező körfolyamati folyadékot. Az ércekben lé­vő szerves szennyező anyagok legtöbbje nagy mole­kulatömegű vegyületekből, így huminsavakból áll és ezek kisebb molekulatömegű vegyületekre bomla- 30 nak el a lúgos feltárási eljárás során, miközben szer­ves sók széles változata keletkezik a körfolyamati foyladékban. A körfolyamati folyadékban oldott szerves szennyező anyagok egy része színező vegyü­letekből, így tonnátokból áll, és ezért a sűrűlúg sö- 35 tétvörös színű. Mivel a Bayer eljárásnál a felhasz­nált lúgos folyadékot visszakeringtetik a feltárási lépcsőbe, azért a lúg szerves szennyező anyagtartal­ma folyton növekszik. A szerves szennyező anyagok felhalmozódása igen mags szintre emelkedhet és így 40 nagyon hátrányosan befolyásolja a tömföldhirát­­nak a gazdaságosságát és a hatásos termelését, amennyiben az ilyen felhalmozódást nem előzik meg vagy legalább nem szabályozzák. Mivel a szerves szennyező anyagok szintjének a 45 szabályozása a Bayer eljárásnál keletkező körfolya­mati folyadékokban fontos szempont a timföldhid­rát termelésénél, ezért számos módszert dolgoztak már ki a szerves szennyező anyagok szintjének sza­bályozására. A 4 046 855. számú USA-beli szaba- 50 dalmi leírásban ismertetett módszer szerint úgy le­het eltávolítani a zerves szennyező anyagokat a Bayer eljárásnál keletkező körfolyamati folyadé­kokból, hogy azokat olyan magnéziumvegyülettel érintkeztetik, amely magnézium- és alumínium- 55 hidroxidokból álló elegyet csap ki. A keletkező csa­padék — a szabadalmi leírásban leírtak szerint — a szerves szennyező anyagok egy részét adszorpció vagy kemiszorpció útján el tudja távolítani. A mag­­néziumvegyület a Bayer eljárás bármelyik lépésé- 60 ben adagolható, így egyaránt előnyös a feltárás el­őtti hozzáadás és a feltárt szuszpenzióhoz történő adagolás. Jóllehet ez a módszer lehetővé teszi a szer­ves szennyező anyagok legalább egy részének az el­távolítását, a kicsapott hidroxidelegy képződése 65 azonban műveleti nehézségeket ok' A kicsapó­dott hidroxidelegy egyrészt tartalmaz alumínium­­hidroxidot és emiatt alumíniumveszteség jelentke­zik, másrészt a kicsapódott elegyet el kell különíteni a kezelt körfolyamati folyadék maradékától és ez további feldolgozási lépéseket követel és/vagy na­gyon megnövekszik a vörösiszapmennyiség, ame­lyet el kell távolítani. A 3 101 629 számú USA-beli szabadalmi leírás­ban ismertetett módszer szerint báriumtartalmú vegyületet adnak a Bayer eljárásnál keletkező kör­folyamati folyadékhoz. A báriumvegyület bárium­­aluminátként kicsapódik és a kicsapott anyag szin­tén tartalmazhatja a körfolyamati folyadékban lévő szennyező anyagok sóit. Ahogy az előző szabada­lom szerinti eljárásnál, úgy ennél az eljárásnál is, olyan vegyület csapódik ki, amelyet el kell távolíta­ni a kezelt körfolyamati folyadékból. Ehhez ülepí­tőre és/vagy szűrőberendezésre, valamint további műveleti lépésekre van szükség. AZ eljárás szerint a kiszűrt báriumvegyület kinyerhető és kalcinálás után ismét felhasználható, de a bráiumsók jól is­mert mérgező hatása nem kívánt környezeti és/vagy egészségügyi problémákat teremt, amelyek nem oldhatók meg tisztítással. A 4 215 094. számú USA-beli szabadalmi leírás­ban megadott módszer szerint rézzel katalizált ned­ves oxidációs úton oxidálják a szerves szennyező anyagokat és utána kéntartalmú vegyületet alkal­maznak a rézkatalizátor csapadékként való eltávo­lítására. Az oxidációt emelt hőmérsékleten és nyo­máson végzik katalizátor és molekuláris oxigén jelenlétében. Ennek az eljárásnak számos hátránya van, így magas hőmérsékleten és nagy nyomáson kell végezni a feltárást, amely költséges nyomásál­ló edényt és jelentős mennyiségű energiát igényel. Ezenkívül a rézkatalizátort el kell távolítani a kezelt körfolyamati folyadékból a szennyeződés elkerülé­se érdekében. Az eltávolított rézszulfid tárolása környezeti és/vagy egészségi károsodást okozhat. A 4 275 042. számú USA-beli szabadalmi leírás­ban ismertetett módszer szterint oldott nátrium­­oxalátot nyernek ki a Bayer eljárásnál kapott kime­rült körfolyamati folyadékból olymódon, hogy kationos kivonóanyagot adnak fáradtlúghoz. A ka­­tionos kivonóanyag, amely előnyösen valamely kva­­temer nitrogénvegyület, amely hosszú láncú alkil­­csoportokat és egy kationtöltést tartalmaz, oldhatatlan terméket alkot a huminsav-vegyületek­­kel, amelyek jelen vannak a körfolyamati folyadék­ban, így destabüizálják a fáradtlúgot a nátriumoxa­­lát tekintetében. A destabilizálás lehetővé teszi az oxalát szennyező anyag egy részének a kicsapását. Jóllehet a 4 275 041. számú USA-beli szabadalmi leírásban, ismertetett módszerrel lehetővé válik a körfolyamati folyadék szerves szennyező anyaga egy részének az eltávolítása, de a kivonóanyag-hu­­minsavtermék olajos iszapot alkot a fáradtlúg fel­ületén és nem távolítható el egykönnyen a fáradt­­lúgból. Az olajos rétegnek a. fáradtlúg felületéről való eltávolítása nem végezhető el hagyományos szűréssel. Ezt csak erre a célra szerkesztett külön­leges készülékkel lehet eltávolítani vagy olyan szű­rési módszerrel lehet kinyerni, amely képes szétosz­tani azt félkolloid felületi rétegekre. Ebből 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom