200282. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ásványolajfrakciók kontaktanyag alkalmazásával történő dekarbonizáló és fémmentesítő szelektív párologtatásához

1 HU 200282 B 2 A találmány tárgya berendezés szelektív pá­rologtatásra, nehéz ásványolajfrakciók de­­karbonizálására és fémmentesitésére, kon­taktanyag alkalmazásával. A találmány szerinti berendezésben megvalósítható eljárás főként nehéz ásvány­­olajpárlatok olyan részének a növelésére ter­jed ki, amely katalitikus krakkolás kiindulási anyagként használható jó minőségű ásvány­olajtermékek, különösen nagy oktánszámú motorbenzinek vagy jó minőségű gázolaj elő­állításához. Számos nyersolaj utópárlatainak nagy a Conradson-szerinti kokszolási mara­déka (amelyet gyakran Ramsbottom-féle kok­szolási maradéknak is neveznek) és a fém­tartalma, amely nem kívánatos a katalitikus krakkolás kiindulási anyagiban és a termé­kekben, igy a nehéz gázolajban. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi az üzemi szempontból kedvező módszert biztosit ezeknek a nem kívánt komponensek­nek a nyersolajból vagy az atmoszferikus és vákuumdesztillációs maradékokból, - amelye­ket szokásosan vákuum-maradékoknak vagy .maradékok’-nak nevezünk, - való szelektív kinyerésére és hasznosítására. A .marad­vány", .maradék" és hasonló megjelöléseket is valamivel szélesebb értelemben használjuk, mint szokásos, és a megjelölés magában fog­lal bármely - a frakcionált desztilláció után visszamaradt - ásványolajfrakciót több illé­kony komponens kinyerésére. Ebben az érte­lemben az .atmoszferikus maradék", amely a motorbenzin és a könnyűolaj ledesztillálása után visszamarad, szintén maradék. A nem kívánt CC (Conradson-szerinti kokszolási ma­radék) és a nyersolajban jelenlévő fémtartal­mú vegyületek hajlamosak arra, hogy feldú­suljanak a maradékban, és ezek legtöbbjének kicsi az illékonysága. A .Conradson-szerinti kokszolási maradék" és a .Ramsbottom-féle kokszolási maradék" megjelölések erre a nem kívánt komponensre vonatkozó két legtöbb­ször használt vizsgálatra vonatkoznak. Bizo­nyos különbség van számbeli értékben a két vizsgálat között ugyanannál a mintánál, de általában mindegyik ugyanarra a jellemzőre vonatkozik. A 3 947 347 sz. amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírás fémeknek nagy nyomáson való hidrogénezéssel való eltávolí­tására vonatkozik. Az eljárás költséges a nagy hidrogénfogyasztás miatt, ami a fémek eltávolításához szükséges. Az eljárás dekar­­bonizálásra nem alkalmas, csak a fémek eltá­volítására szolgál. A 4 311 579 és 4 311 580 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások sze­lektív eljárásokat írnak le, ezek egyike sem alkalmas azonban arra, hogy a szénhidrogén tartózkodási idejét a felszállócsőben a betáp­lált anyag mennyiségének és minőségének függvényében szabályozza. A találmány célkitűzése, egy a dekarbo­­nizálást és a fémmentesítést egyidejűleg le­hetővé tevő eljáráshoz szükséges berende­zés, mely lehetővé teszi, hogy a betáplált anyag tulajdonságainak és mennyiségének függvényében változtatható legyen a szén­­hidrogén tartózkodási ideje a felszállócsőben. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy az elválasztó kamrához alulról vagy a felszállócsőhöz csatlakozó szakasz és függő­leges szakasz közbeiktatásával felülről csat­lakozó felszállócsőből, a felszállócsöhöz illetve a függőleges szakaszhoz kapcsolódó merülő­csővel ellátott legalább egy ciklonból, a cik­lonhoz kapcsolódó termékelvezető csőben folytatódó vezetékből, a felszállócsöhöz csat­lakozó betáplálóvezetékekből, illetve gőz vagy gáz betápláló vezetékekből, továbbá az elválasztott kamra alsó szakaszaként kialakí­tott sztrippelőból és a sztrippelőhöz kapcso­lódó gőzvezetékből áll, továbbá a sztrippelő alsó részéhez kapcsolódó túlfolyón illetve a felszálló cső alsó részéhez túlfolyón keresz­tül kapcsolódó égetőből és az égetőhöz kap­csolódó égetőgáz vezetékből és égéstermék elvezető vezetékből áll. A találmány szerinti berendezés ásvány­olajfrakciók kontaktanyag alkalmazásával tör­ténő dekarbonizáló és fémmentesítő szelektív párologtatásához, mely berendezés 2 elvá­lasztó kamrából, ahhoz kapcsolódó 1 felszál­lócsőből, az 1 felszállócsöhöz a 2 elválasztó kamrán belül kapcsolódó 8 ciklonból és a. 2 elválasztó kamrához csatlakozó 3 égetőből áll. Tovább részletezve a berendezés 2 elválasztó kamrához alulról vagy az 1 felszállócsöhöz 23 csatlakozó szakasz és 24 függőleges szakasz közbeiktatásával felülről csatlakozó 1 felszál­­lócsőböl, az 1 felszállócsöhöz illetve a 24 függőleges szakaszhoz kapcsolódó 9 merülő­csővel ellátott legalább egy 8 ciklonból, a 8 ciklonhoz kapcsolódó 13 termékelvezető cső­ben folytatódó 12 vezetékből, az 1 felszálló­csőhöz illetve 24 függőleges szakaszhoz csat­lakozó 7, 17, 18, 25 betápláló vezetékből, to­vábbá gőz vagy gáz betápláló 19 vezetékek­ből, továbbá a 2 elválasztó kamra alsó szaka­szaként kialakított 10 sztrippelőból és a 10 sztrippelőhöz kapcsolódó 11 gőzvezetékből áll, továbbá a 10 sztrippelő alsó részéhez kapcsolódó 4 túlfolyón illetve az 1 felszálló­cső alsó részéhez kapcsolódó túlfolyón ke­resztül kapcsolódó 3 égetőből és a 3 égető­höz kapcsolódó 15 égető géz vezetékből és 16 égéstermék elválasztó vezetékből áll. A szelektív párologtató eljárást úgy le­het kivitelezni, hogy a találmány szerinti be­rendezésbe a nehéz kiindulási anyagot, így a nyersolajat, az atmoszferikus maradékot, a maradványolajat és hasonlókat, valamely kö­zömbös finom eloszlású anyaggal érintkeztet­­jük egy zárt vertikális kolonnában olyan kö­rülmények között, hogy a nagy CC nehéz komponensei és/vagy a fémtartalom lerakod­janak a szilárd anyagon és a kiindulási anyag más komponensei elpárologjanak. Ezt a magas hőmérséklet eredményezi és ez elegen-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom