200272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a méhösszehúzódások külső mérésére
1 HU 200272 B 2 A találmány tárgya eljárás méhösszehúzódások külső mérésére, elsősorban a fenyegető koraszülés korai jelzéséhez, amelynek során a méhősszehúzódások számát és intenzitását célszerűen mintavételezéssel detektáljuk, a detektált analóg jeleket adott esetben erősítjük, majd digitális jelekké alakitjuk át, a digitális jeleket tároljuk, feldolgozzuk, végül pedig megjelenítjük és/vagy számítógéphez továbbítjuk. Tárgya a találmánynak az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is. Korunk szülészeti problémája az újszülöttkor! halálozás csökkentése. A kérdés többirányú klinikai elemzése alapján ma már egyértelmű, hogy az újszülöttkori halálozás a koraszülések gyakoriságával mutat összefüggést. A koraszülések megelőzése érdekében nagy gyűjtőstatisztikák elemzésével, kérdőívek útján igyekeztek kiszűrni a terhesek közül a koraszúlés szempontjából fokozottan veszélyeztetetteket, majd azok betegállományban tartásával, gyógyszeres kezelésével, esetleges kórházi felvételével megelőzni a koraszülést. A módszer hátránya, hogy nagy személyi és anyagi ráfordítást igényel, ugyanakkor .találati biztonsága* nem kielégítő. Sok, a későbbiekben koraszülő terhes nem kapja meg a fokozott gondozást, de még többen vannak olyanok, akik feleslegesen részesülnek a kezelésben. Az alapvető problémát az jelenti, hogy nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, amelynek segítségével korén felismerhetnénk a fenyegető koraszülést és így megtalálhatnánk azokat a terheseket, akiknél koraszülés várható. Régi megfigyelés, hogy a méhősszehúzódások a terhesség teljes ideje alatt folyamatosan észlelhetők. Mint azt M. Katz, P. J. Gill és R. B. Newman az American Journal of Obstetrics and Gynecology című folyóirat 1986. évi 154. számában részletesen leírja, jelentős eltérések mutathatók ki a terhesség alatt észlelhető méhősszehúzódások erősségében és gyakoriságában a terhesek koraszüló és időben szülő csoportjai között. A koraszüléssel végződő terhességek teljes ideje alatt a méhősszehúzódások gyakorisága és erőssége jelentősen nagyobb, mint a nem korszüléssel végződőké. Ugyancsak kimutatható, hogy a méh aktivitása a szüléseket megelőzően napokkal már megerősödik, jelezve, hogy a szülés várhatóan be fog indulni. A méhtevékenység mérésére alkalmazott ismert módszerek közös vonása, hogy az anya hasfalára kívülről nyomásmérő távadót (ún. nyülásmérö bélyeget) helyeznek el. A távadó analóg jelét erósités után egy elektronikus berendezés dolgozza fel, és jeleníti meg pl. diagram formájában az orvos számára. Az eredmény ugyan azonnal kiértékelhető, azonban csak szakember számára, ezentúl a vizsgálati módszer nem teszi lehetővé a terhes anyák tömeges szűrését. További hátránya, hogy nagyméretű berendezést igényel, csak orvosi felügyelet melletti klinikai használatra alkalmas és a mérési idő is általában meglehetősen rövid. Fejlettebb megoldás az M. Katz és P. J. Gill által az American Journal of Obstetrics and Gynecology című folyóirat 1985. évi 66- -os számában bemutatott fájásregisztráló és elemző készülék. A készülék hordozható és a beteg otthonában használható. Két alapvető egységből van, az egyik egység hagyományos módon 200 percen át regisztrálja a méh fájástevékenységét. A 200 perc adatait tárolja, majd az adatokat telefonvonalon át 6-8 perc alatt az orvos telefonkészülékére szerelt vevőkészülékbe továbbítja, ahol az fájásgörbe formájában jelenik meg. Az orvos az adatokat folyamatosan elemzi, szükség esetén a beteget telefonon visszahívja és berendeli. A megoldás hátránya, hogy fejlett infrastruktúrát, kiépített, jól működő telefonhálózatot, valamint állandó 24 órás orvosi ügyeletet igényel. A készülék hordozható kivitele ellenére nagyméretű, ezentúl telefonillesztó adó és kiértékelő vevőegységet igényel, amely a rendszert bonyolulttá és költségessé teszi. A találmány célja olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely alkalmas a méh fájástevékenységének a terhes nő által történő mérésére, a mért adatok tárolására, szükség szerinti megjelenitésére, a várható koraszülésre utaló méhtevékenység esetén pedig riasztó jelzés adására. A célkitűzéshez tartozik az is, hogy a készülék kisméretű, egyszerű felépítésű és gazdaságosan előállítható legyen. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a méhtevékenységet jellemző fájásgörbe matematikai formában megfogalmazható, igy a beépített programnak megfelelő megjelenésű, a fenyegető koraszülésre utaló, időegységre jutó fájások számolhatók, ami alapján a terhes nőt riasztó jelzés generálható. A felismeréshez tartozik az is, hogy a célkitűzésnek megfelelő berendezés kisfogyasztású mikroprocesszor vezérlésű mérő és jelfeldolgozó áramkörrel alakítható ki. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás méhősszehúzódások külső mérésére, elsősorban a fenyegető koraszülés korai jelzéséhez - amelynek során a méhősszehúzódások számát és intenzitását célszerűen mintavételezéssel detektáljuk, a detektált analóg jeleket adott esetben erősítjük, majd digitális jelekké alakitjuk át, a digitális jeleket tároljuk, feldolgozzuk, végül pedig megjelenítjük és/vagy számítógéphez továbbítjuk - azon alapul, hogy a mintavételezés ideje alatti detektált méhösszehúzódás nagyságának és időtartamának megfelelő értékeket előre meghatározott, küszóbnagyságra és időintervallumra jellemző értékekkel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
