200271. lajstromszámú szabadalom • Aplanációs tonométer

1 HU 200271 B A találmány tárgya aplanációs tonometer, amelynek háza, házban elrendezett, egyik végén érintkezőtárcsával ellátott emelórúdja, szemterhelését kijelző mérószerkezete, érint­kezőtárcsa hatáséra a szaruhártyán a meg- 5 adott méretű aplanációs kör kialakulását jel­ző kontroliegysége, valamint regisztrálóegy­sége van, ahol az érintkezótárcsa szem sza­ruhártyájával érintkezésbe lépő és arra ter­helést kifejtő munkafelülettel van kialakítva, [0 a mérőszerkezet az emelórúddal van össze­kapcsolva, továbbá regisztrélóegység a mérő­szerkezet és a kontroliegység kimenetére van csatlakoztatva. A találmány szerinti aplanációs tonomé- 15 tér gyógyászati készülék, amelyet oftalmikus gyógyászatban intraokuláris nyomás mérésére és olyan hidrodinamikus együtthatók, mint az intraokuláris folyadék lefolyására jellemző C együttható, vagy a nedves folyadék F perc- 20 mennyiségének a meghatározására haszná­lunk. Az ismert aplanációs tonométerek két csoportra oszthatók fel, ahol az egyik cso­portnál állandó nyomással terhelik meg a 25 szem szaruhártyájét és ez annak az ellaposo­­dását váltja ki, míg a másik csoportnál a szaruhártyára ható erő változó. Ismeretes első csoporthoz tartozó tono­­méter Nesterov és társai: .Intraocular Pres- 30 sure (physiology and pathology)’ (MIR, Moszkva, 1978. 21-22. oldalon) c. publikáció­ból, amelynek lényege, hogy itt az aplanációs kör átmérője utal az intraokuláris nyomás mértékére, ahol az aplanációs körön a lenyo- 35 mat átlagos átmérőjét értik, amely a szem szaruhártyáján rajta ismert erőhatás, például nehézségi erő hatására kialakult benyomó­­dással megegyezik. E csoportba tartozó, leg­inkább elterjedt tonométer a Maklakov-, Fila- 40 tov-Kalfa-tonométer. Az ismert tonométerek hiányossága a hi­telesítésük bonyolultsága és a szaruhártyá­ban a rigiditás erők és az aplantációs kör körüli könnyzacskók hatására a mérés pon- 45 tatlansága. Ismeretesek második csoportba tartozó tonométerek Nesterov és társai: .Intraocular pressure (physiology and pathology) ’ (MIR Kiadó, Moszkva, 1978. 21-23. oldalon) c. pub- 50 likációból, így a Goldmann-Mackey-Marg-, il­letve a Draeger-tonoraéterek, amelyeknek lé­nyege, hogy olyan terhelés lép fel, amely a szem szaruhártyájára irányul és a szaruhár­tyán 3,06 mm ármérójű aplanációs kör kiala- 55 kulását, illetve az idő függvényében a terhe­lés erő változásgórbéjén dicroticus rész, az­az a terhelő erő görbéjén erős változás ki­alakulását vonja maga után. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a Mackey-Marg- és a 60 Goldraann-, illetve a Draeger-tonométerrel végzett intraokuláris nyomásmérések során kapott eredmények megegyeznek egymással. Itt jegyezzük meg, hogy a Draeger-tonométer a Goldmann-tonométer hordozható alakját ké­pezi. A Mackey-Marg-tonométer hiányossága a kapcsolásának bonyolult kialakítása, ami az érzékenység fokozásával szemben támasztott igényből ered. A Goldmann-tonométer alkalmazása ese­tén előbb a szemen azt a pillanatot rögzítik, amikor azon az aplanációs kör átmérője elér­te a 3,06 mm-t és lemérik az ekkor uralkodó, szemet terhelő nyomóerőt. Ekkor a szaruhár­tyán uralkodó felületi feszültségből származó erők, valamint a regiditációs erők kiegyenlí­tik egymást, ezért a tonométer részéről a le­laposodott felületre ható nyomóerő megegye­zik a tényleges intraokuláris nyomással. A vizsgálat pontossága fokozódik, ha szaruhár­­tyaraikroszkópot használnak és a könnyet fluoreszceinnel színezik. A fluoreszcein alkalmazásának a szüksé­gessége viszont a Goldmann-tonométer funk­cionálásában bizonyos nehézségeket vált ki. Ezen túlmenően az ismert, második cso­portba tartozó tonométerek főleg csak az intraokuláris nyomás mérésére szolgálnak és a hidrodinamikus együtthatók (C, F) mérése segítségükkel nehézségekbe ütközik. Ismeretes még további aplanációs tono­meter .Bausch and Lomb Markof Leadership: The non-gravimetric tonometer’ (1981. évi vállalati prospektus) c. kiadványból, amely­nek lényege, aplanációs tonométer, amelynek háza, házban elrendezett, egyik végén érint­­kezötárcsával ellátott emelórúdja, szem ter­helését kijelző mérőszerkezete, érintkezőtár­csa hatására a szaruhártyán a megadott mé­retű aplanációs kór kialakulását jelző kont­­rollegysége, valamint regisztrálóegysége van, ahol az érintkezótárcsa szem szaruhártyájá­val érintkezésbe lépő és arra terhelést kifej­tő munkafelülettel van kialakítva, a mérő­­szerkezet az emelórúddal van összekapcsolva, továbbá regisztrálóegység a mérószerkezet és a kontrollegység kimenetére van csatla­koztatva. Az ismert tonométer segítségével az int­raokuláris nyomást ugyanolyan módszer sze­rint mérik le, mint a Goldmann-tonométer esetében, ami azt jelenti, hogy a szem szaru­­hártyájára az érintkezőtárcsa által kifejtett nyomást éppen abban a pillanatban mérik le, amikor a szaru hártyán az aplanációs kör át­mérője eléri a kb. 3,06 mm-t. A kontrollegység, amely azt a pillanatot ellenőrzi, amikor az aplanációs kör átmérője eléri az előre megadott nagyságát, érintkezó­tárcsa kerületén kialakított furatok rendsze­réből, hajlékony, az érintkezótárcsa munka­felülete és a szem szaruhártyája között el­rendezett palástból, valamint az emelőrúd belsejében kiképzett, tartályból gázt beveze­tő csatornából van kialakítva. A rendszerben a gáznyomás mértékét manométer segitségével határozzák meg, 2 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom