200271. lajstromszámú szabadalom • Aplanációs tonométer
1 HU 200271 B A találmány tárgya aplanációs tonometer, amelynek háza, házban elrendezett, egyik végén érintkezőtárcsával ellátott emelórúdja, szemterhelését kijelző mérószerkezete, érintkezőtárcsa hatáséra a szaruhártyán a meg- 5 adott méretű aplanációs kör kialakulását jelző kontroliegysége, valamint regisztrálóegysége van, ahol az érintkezótárcsa szem szaruhártyájával érintkezésbe lépő és arra terhelést kifejtő munkafelülettel van kialakítva, [0 a mérőszerkezet az emelórúddal van összekapcsolva, továbbá regisztrélóegység a mérőszerkezet és a kontroliegység kimenetére van csatlakoztatva. A találmány szerinti aplanációs tonomé- 15 tér gyógyászati készülék, amelyet oftalmikus gyógyászatban intraokuláris nyomás mérésére és olyan hidrodinamikus együtthatók, mint az intraokuláris folyadék lefolyására jellemző C együttható, vagy a nedves folyadék F perc- 20 mennyiségének a meghatározására használunk. Az ismert aplanációs tonométerek két csoportra oszthatók fel, ahol az egyik csoportnál állandó nyomással terhelik meg a 25 szem szaruhártyájét és ez annak az ellaposodását váltja ki, míg a másik csoportnál a szaruhártyára ható erő változó. Ismeretes első csoporthoz tartozó tonométer Nesterov és társai: .Intraocular Pres- 30 sure (physiology and pathology)’ (MIR, Moszkva, 1978. 21-22. oldalon) c. publikációból, amelynek lényege, hogy itt az aplanációs kör átmérője utal az intraokuláris nyomás mértékére, ahol az aplanációs körön a lenyo- 35 mat átlagos átmérőjét értik, amely a szem szaruhártyáján rajta ismert erőhatás, például nehézségi erő hatására kialakult benyomódással megegyezik. E csoportba tartozó, leginkább elterjedt tonométer a Maklakov-, Fila- 40 tov-Kalfa-tonométer. Az ismert tonométerek hiányossága a hitelesítésük bonyolultsága és a szaruhártyában a rigiditás erők és az aplantációs kör körüli könnyzacskók hatására a mérés pon- 45 tatlansága. Ismeretesek második csoportba tartozó tonométerek Nesterov és társai: .Intraocular pressure (physiology and pathology) ’ (MIR Kiadó, Moszkva, 1978. 21-23. oldalon) c. pub- 50 likációból, így a Goldmann-Mackey-Marg-, illetve a Draeger-tonoraéterek, amelyeknek lényege, hogy olyan terhelés lép fel, amely a szem szaruhártyájára irányul és a szaruhártyán 3,06 mm ármérójű aplanációs kör kiala- 55 kulását, illetve az idő függvényében a terhelés erő változásgórbéjén dicroticus rész, azaz a terhelő erő görbéjén erős változás kialakulását vonja maga után. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a Mackey-Marg- és a 60 Goldraann-, illetve a Draeger-tonométerrel végzett intraokuláris nyomásmérések során kapott eredmények megegyeznek egymással. Itt jegyezzük meg, hogy a Draeger-tonométer a Goldmann-tonométer hordozható alakját képezi. A Mackey-Marg-tonométer hiányossága a kapcsolásának bonyolult kialakítása, ami az érzékenység fokozásával szemben támasztott igényből ered. A Goldmann-tonométer alkalmazása esetén előbb a szemen azt a pillanatot rögzítik, amikor azon az aplanációs kör átmérője elérte a 3,06 mm-t és lemérik az ekkor uralkodó, szemet terhelő nyomóerőt. Ekkor a szaruhártyán uralkodó felületi feszültségből származó erők, valamint a regiditációs erők kiegyenlítik egymást, ezért a tonométer részéről a lelaposodott felületre ható nyomóerő megegyezik a tényleges intraokuláris nyomással. A vizsgálat pontossága fokozódik, ha szaruhártyaraikroszkópot használnak és a könnyet fluoreszceinnel színezik. A fluoreszcein alkalmazásának a szükségessége viszont a Goldmann-tonométer funkcionálásában bizonyos nehézségeket vált ki. Ezen túlmenően az ismert, második csoportba tartozó tonométerek főleg csak az intraokuláris nyomás mérésére szolgálnak és a hidrodinamikus együtthatók (C, F) mérése segítségükkel nehézségekbe ütközik. Ismeretes még további aplanációs tonometer .Bausch and Lomb Markof Leadership: The non-gravimetric tonometer’ (1981. évi vállalati prospektus) c. kiadványból, amelynek lényege, aplanációs tonométer, amelynek háza, házban elrendezett, egyik végén érintkezötárcsával ellátott emelórúdja, szem terhelését kijelző mérőszerkezete, érintkezőtárcsa hatására a szaruhártyán a megadott méretű aplanációs kór kialakulását jelző kontrollegysége, valamint regisztrálóegysége van, ahol az érintkezótárcsa szem szaruhártyájával érintkezésbe lépő és arra terhelést kifejtő munkafelülettel van kialakítva, a mérőszerkezet az emelórúddal van összekapcsolva, továbbá regisztrálóegység a mérószerkezet és a kontrollegység kimenetére van csatlakoztatva. Az ismert tonométer segítségével az intraokuláris nyomást ugyanolyan módszer szerint mérik le, mint a Goldmann-tonométer esetében, ami azt jelenti, hogy a szem szaruhártyájára az érintkezőtárcsa által kifejtett nyomást éppen abban a pillanatban mérik le, amikor a szaru hártyán az aplanációs kör átmérője eléri a kb. 3,06 mm-t. A kontrollegység, amely azt a pillanatot ellenőrzi, amikor az aplanációs kör átmérője eléri az előre megadott nagyságát, érintkezótárcsa kerületén kialakított furatok rendszeréből, hajlékony, az érintkezótárcsa munkafelülete és a szem szaruhártyája között elrendezett palástból, valamint az emelőrúd belsejében kiképzett, tartályból gázt bevezető csatornából van kialakítva. A rendszerben a gáznyomás mértékét manométer segitségével határozzák meg, 2 3
