200264. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazol- és piperidin-származékot tartalmazó szinergetikus hatású fungicid készítmények

3 HU 200264 B 4 for, vagy egyéb növények, például kukorica, dohány, dió, kévé, cukornád, tea, szőlő, kom­ló, banán és természetes kaucsuk növények, valamint dísznövények, például virágok, diszbokrok, lombos fák és tűlevelűek, például fenyófélék. Természetesen a találmány tárgya nem korlátozódik a fent felsorolt növények kezelésére. Az (I) és (II) képletű hatóanyagok ele­­gyét készítmény formájában alkalmazzuk. Az (I) és (II) képletű hatóanyagok egyidőben alkalmazhatók, felvihetők azonban egymás után is 24 órán belül a kezelendő felületre vagy növényekre, adott esetben más, a for­málási technikában szokásosan alkalmazott hordozóanyagokkal, tenzidekkel vagy más, adagolást elősegítő adalékanyagokkal együtt is. A megfelelő hordozóanyagok és adalék­anyagok szilárdak vagy folyékonyak lehet­nek, és a formálási technikában a célnak megfelelően alkalmazott anyagok lehetnek, például természetes vagy regenerált ásványi anyagok, oldó-, diszpergáló-, nedvesitó­­vagy kötőanyagok, töltőanyagok, tapadást elősegítő anyagok vagy műtrágyák lehetnek. Az (I) és (II) képletű hatóanyagokat tartalmazó elegy felhordásának egy előnyös eljárása a talaj feletti növényi részekre min­denekelőtt a levélzetre történő felvitel. Az alkalmazások száma és a felvitt mennyiség mindenkor a kórokozó biológiai és klimatikus életkörülményeitől függ. Történhet azonban a hatóanyag adagolása a talajon és a növény gyökérzetén keresztül is (szisztemikus ha­tás), melynek során a növények előfordulási helyét folyékony készítménnyel itatjuk át, vagy az anyagokat szilárd formában a talajra visszük fel, például granulátum formájában (talajon történő alkalmazás). Ugyancsak fel­vihetők az (I) és (II) általános képletű ve­gyültek a vetőmagokra is (coating), melynek során a magot vagy egymás után a ható­anyagok folyékony kiszerelési formájába mártjuk, vagy azokat a már egyesített ké­szítménnyel vonjuk be. Ezenkívül bizonyos esetekben további adagolási módszerek is al­kalmazhatók, például a rügyek vagy gyümöl­csök, illetve gyümölcskezdemények célzott kezelése. Erre a célra a kombinációban szereplő vegyületeket változatlan alakban, vagy elő­nyösen a formálási technikában általában al­kalmazott segédanyagokkal együtt alkalmaz­zuk, és ilyen célra például emulzió-koncent­­ratum, kenhető paszta, közvetlenül felperme­­tezhető vagy hígítható oldat, híg emulzió, nedvesíthető por, oldható por, porozó szer, granulátum alakra, vagy polimer anyagokba kapszulázva dolgozhatjuk fel, önmagában is­mert módon. Az alkalmazási módszert, például permetezést, ködösítést, porozást, porlasz­tást, felkenést vagy öntözést a készítmény természetétől, az alkalmazási céltól és az adott körülményektől tesszük függővé. Az előnyös alkalmazási mennyiség általában 50 g és 2 kg hatóanyag/ha, főleg 100 és 600 g hntóanyag/ha között van. A találmány szerinti készítményeket is­mert módon állítjuk elő, például a hatóanya­gokat töltőanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív vegyületekkel (tenzidekkel) ala­posan összekeverve és/vagy eldörzsölve. Alkalmas oldószerek például az aromás szénhidrogének, különösen a 8-12 szénatoraos szénhidrogének, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsav-észterek, például a dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például ciklohexán vagy pa­raffinok, alkoholok és glikolok, valamint ezek éterei és észterei, például az etanol, etilén­­-glikol, etilén-glikol-monometil- vagy -etil­­-éter, ketonok, például a ciklohexanon, erő­sen poláros oldószerek, például az N-metil-2- -pirrolidon, dimetil-szulfoxid vagy dimetil­­-formamid, valamint az adott esetben epoxi­­dált növényi olajok, például epoxidált kó­kuszolaj vagy szójaolaj, vagy víz. Szilárd hordozóanyagok, például porozó­szerek vagy diszpergálható porok előállításá­ra általában a természetes közetlisztek, például a kalcit, talkum, kaolin, montmorillo­­nit vagy attapulgit. A fizikai tulajdonságok javítására nagydiszperzitású kovasavat vagy nagydiszperzitásű nedvszívó polimerizátumo­­kat is adagolhatunk. Adszorptív granulátum­­-hordozók például a porózus típusok, például a habkó, téglapor, szepiolit vagy bentonit, nem-szorptív hordozóanyag például a kalcit vagy homok. Ezenkívül alkalmazható még számos szervetlen vagy szerves természetű, előre granulált anyag, például főleg a dolomit vagy őrölt növényi részek is. Különösen elő­nyös, a felvitelt elősegítő adalékanyagok, me­lyek az alkalmazott mennyiséget csökkenthe­tik, továbbá a természetes (állati vagy növé­nyi), vagy szintetikus foszfolipidek, igy a kefalinok és lecitinek, csoportjába tartozik például a foszfatidil-etanol-amin, foszfatidil­­-szerin, foszfatidil-glicerin, lizolecitin, plaz­­malogének vagy a kardiolipin, melyeket pél­dául állati vagy növényi sejtekből, főleg agyból, szívből, májból, tojássárgájából vagy szójából nyerhetünk. Alkalmazható kereske­delmi keverékek, például a foszfatidil-kolin­­-elegyek. Szintetikus foszfolipid például a diotanoil-foszfatidil-kolin és a dipalmitoil­­-foszfatidil-kolin. Felületaktív szerként a formálandó (I) és (II) képletű hatóanyagok természetétől függően a nemionos kation- és/vagy anion­aktív tenzidek jönnek számításba, melyek jó entulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdon­ságokkal rendelkeznek. Tenzidek alatt a ten­zidek elegyei is értendők. Az alábbiakban a .hatóanyag' kifejezés az (I) és (II) képletű vegyületek 3:2 - 1:3 tömegarányú elegyét jelenti (a százalékos ér­téket tömegszázalékban értendők). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom