200252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi hajtatóedények előállítására

1 HU 200252 B 2 A találmány tárgya eljárás növényi hajtató­edények előállítására. Ismeretes, hogy a nevelt növények nö­vekedési intenzitása igen változó, egyedeken belül eltérő. A hagyományosan nevelt egyedek a ter­mészetben a kiültetéskor ún. kiültetési sok­kot kapnak, ami a növekedésben visszaveti vagy elpusztítja azokat. Ezért ennek kiküszöbölésére számtalan hajtató vagy nevelöedényt dolgoztak ki. Ezek közül olyanok is ismertek, melyeknek fala a talajban elbomlik, igy kiültetéskor az edény­nyel együtt kitelepített növény gyökerei a bomló edényfalon keresztülhatolva, a végle­ges helyükre való kiültetést nem sinylik meg. Az ilyen megoldású hajtatóedények álta­lában cellulóztartalmú anyagból, például fa­rostból készültek. Ezek hátránya, hogy az edény falának korhadása túl gyorsan megy végbe, gyakran tönkremegy a hajtatóedény végleges helyére való kiültetése előtt. Másrészt ismeretesek olyan megoldások, melyeknél a magból kikelő növény számára szükséges tápok retardhatást kifejtő ágyazó­­ban vannak a hajtatóközegbe bekeverve vagy ilyennel átitatott fallal bírnak. Ezeknél a megoldásoknál nehézséget okoz a tápsók kioldásának lehetővé tétele: ugyanis túl sok viz vagy túl kevés víz adagolása egyaránt káros és meghiúsíthatja a kívánt hatás el­érését. A találmány célkitűzése, hogy a fenti, ismert problémákat kiküszöbölje, és egyrészt a nevelési időt megrövidítse, másrészt pedig a lebomló nevelőedény a benne felhalmozott tápanyagokkal a kiültetés vagy telepítés után jelentkező sokkhatást csökkentse, és a kijuttatott tartalék tápanyagaival az első évek növekedését gyorsítsa. A megoldás kü­lön előnye, hogy hulladékanyagok felhaszná­lása is lehetséges. A találmány szerinti eljárással célkitűzé­sünket úgy valósítjuk meg, hogy kettősfalú nevelőedényt készítünk, melyek közé folyto­nos, folyamatos, a külső és belső fallal fel­váltva érintkező térelválasztó elemeket ikta­tunk. Az edény külső falát viz-átnemeresztö anyaggal, igy sztearinnal impregnáljuk. A külső fal és a térelválasztó elem közé növé­nyi tápanyagot, előnyösen algasűrítményt, a belső fal és a térelválasztó elem közé kemé­nyítőt juttatunk, igy a kettős edényfal kö­zötti, a gyökérzettel a fejlődés különböző fá­zisaiban érintkező, retard hatású tápanyag könnyen hozzáférhető és felszívható, opti­mális időben kapja a növény. Az algasűrit­­mény a belső fal anyagába, a készítés során is bevihető. Másik változat szerint a külső fallal pe­riodikusan érintkező térelválasztó elemének belső felületére adott esetben keményítőt tartalmazó algasűritményt viszünk fel és a belső falat elhagyjuk. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát - például hulladék papírt - megfelelő hőfokon ismert impregnáló anyagokkal, ismert módon kezelünk, majd tölcsér vagy más for­mára alakítjuk, úgy, hogy a hullámzat a bel­ső oldalon legyen. A befelé fordított hullám­­bordák a gyökerek vezetésére szolgálnak. A cellulóztartalmú hulladékokból úgy készíthető nevelóedény, hogy természetes ra­gasztóanyaggal, és/vagy más gyantával ke­zeljük a külső felületeket, igy azokat meg­szilárdítjuk. Különböző hulladékok variációját is használhatjuk, gyantás kezeléssel és pré­seléssel. A lebomló anyagú nevelőedényeknél a készítés során töltőanyagként algasűritményt, humusz - agyag komplexet, növényi tápanya­got, talajjavító anyagot - keverhetünk pél­dául a papirpulphoz vagy fűrészporhoz. Hullámpapírnál a borda üregeit töltjük ki hasonló anyagokkal. A tápanyagokkal és­­növényvédő anyagokkal együtt vagy külön feltöltött vagy telített lebomló alapanyagú terraelöedény külső falát előnyösen hőkeze­léssel sztearinnal vagy más impregnálószerrel kezeljük, hogy a kiültetésig a telitő, töltő­anyagok bomlása ne induljon meg. A nevelöedények feltöltésénél kísérlete­ink szerint az algás komposzttermék a leg­előnyösebb. Azoknál a lebomló anyagú nevelóedé­­nyekben nevelt növényeknél, ahol a folyama­tos karógyökér növekedés előnyös, célszerű, ha a nevelóedényekból kinövő gyökerek egy laza pl. homokos aljzatba nőnek bele. Ezzel megakadályozható a kinövő gyökerek kallu­­szosodása; a kiültetést megelőzően gyökér­metszést alkalmazva elérhető, hogy kiültetés­kor a gyökér károsodás nélkül tovább növe­kedésnek indulhat. Azoknál a növényeknél, ahol a karógyö­kér növekedése nem jelent előnyt, az úgyne­vezett légalávágás ismert módszerét lehet al­kalmazni. A találmány szerinti eljárás során tehát, ha hullámpapirt alkalmazunk, megfelelő hőfo­kon ismert eljárásokkal impregnált lemezt készítünk, majd ezekből a lemezekből kiala­kítjuk a növény igényeinek megfelelő kúp vagy csonkakúp, négyzet alakú vagy cson­kagúla alakú nevelóedény külső falát. A korábban leirt és előállított tápanya­gokkal telítjük a fajta specieseknek megfe­lelően a bordák és a belső fal közötti héza­gokat, valamint az algás komposztú táptalajt. Cellulóztartalmú hulladékból - pulpokból - oly módon készítünk nevelőedényt, hogy természetes lassan bomló ragasztóanyagokkal összekeverjük a hulladékot, majd a megfelelő formába helyezzük és azt ott hagyjuk meg­szilárdulni. A korábban leírtak szerint tölt­jük fel a fajta specifikus igényeknek megfe­lelően előállított táptalajjal. Az előzőek szerint előállított nevelóedé­­nyeket közvetlenül az ültetést megelőzően 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom