200250. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus előtét elsősorban kisnyomású kisülő fényforráshoz

1 HU 200250 A 2 A találmány tárgya elektronikus előtét, elsősor­ban kisnyomású kisülő fényforráshoz, amely háló­zatfrekvenciánál legalább két nagyságrenddel na­gyobb frekvenciájú váltakozó feszültséget előállító áramirányítót tartalmaz, amelynek kimenete a fényforrás elektródáival áll összeköttetésben. A ja­vasolt előtét egyen- vagy váltakozó tápfeszültségről váltakozó impedanciájú, állandó teljesítményigé­nyű, akár negatív feszültség- áram karakterisztiká­jú fogyasztók táplálására, ezen belül gázkisüléses fényforrások, főleg fénycsövek táplálására alkal­mazható előnyösen tág környezeti és hálózati para­méterek mellett. Gázikisüléses fényforrások, elsősorban fénycsö­vek működtetésére napjainkban egyre gyakrabban alkalmaznak elektronikus előtéteket a hagyomá­nyos passzív soros induktivitások helyett, ha a ren­delkezésre álló villamos hálózat névleges feszültsé­ge alacsonyabb, mint a fényforrás égésfeszültsége, vagy pedig az elektronikus előtétekkel elérhető el­ismert előnyök miatt. Ilyen előnynek számít az elektronikus előtétek kisebb teljesítményvesztesé­ge, a magas üzemi frekvenciának köszönhető jobb hatásfok, a környezeti hőmérséklettől jószerint füg­getlen azonnali gyújtási képesség, a kisebb súly és kisebb méret, A HU-161781, a HU 180 046 és a HU 182 263 la jstromszámú szabadalmi leírások olyan elektroni­kus előtéteket ismertetnek elsősorban fénycsövek­hez, melyek közös jellemzője, hogy a hálózati frek­venciánál legalább két nagyságrenddel nagyobb frekvenciájú váltakozó feszültséget előállító áram­irányítót tartalmaznak, és az áramirányító kimene­te a fényforrás elektródáival áll általános esetben transzformátoron keresztül összeköttetésben. Mindhárom elektronikus előtét fő hátrányaként bo­nyolult felépítését nevezhetjük meg, amely abból adódik, hogy a megoldások alkotói igyekeztek a kü­lönböző üzemi és környezeti paraméterek változá­sát kompenzálni képes kapcsolási elrendezés létre­hozására, azonban a végleg kialakított kompromisz­­szumos megoldás egyik esetben sem biztosítja azt, hogy kis méretű és súlyú, egyszerű felépítésű és ez­zel olcsón előállítható elektronikus előtét legyen a kisülő fényforrással összekapcsolható. Mivel az is­mert kapcsolási elrendezések kétutasok, ezért mű­ködtetésükből következően nemcsak a fényforrás égésfeszültségének megfelelő feszültséget, hanem a begyújtáshoz szükséges, lényegesen nagyobb fe­szültséget is szimmetrikusan állítják elő. Gyújtás után ez a nagyobb feszültséget, amely adott esetben tízszerese is lehet az égésfeszültségnek, csupán kü­lön veszteséggel lehet az égésfeszültség értékére csökkenteni, így végső soron az ismert elektronikus előtétek hatásfoka nem növelhető 80—85% fölé. A bonyolult felépítés a méreteket növeli megbízható­ságát csökkenti. A találmánnyal célunk az ismert megoldások fel­sorolt hiányosságainak kiküszöbölésével olyan elektronikus előtét létrehozása elsősorban kisnyo­mású kisülő fényforrásokhoz: amely kevés alkatrésszel, kis méretekben, nagy megbízhatósággal üzemeltethető széles hálózati és környezeti paraméterek mellett, hatásfoka és élet­tartama nagy. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a fényforrás működtetésére záróüzemben és nyitó­üzemben is dolgozó, önrezgő transzervertert kell al­kalmazni, amely a primer oldalon csak a nyitóüzem­ben vesz fel energiát. Ezt mágneses energiává alakítva a transzverter záróüzemében az indukció­változás sebességének befolyásolásával a szekunder oldalon megválasztható áram.és feszültség szinten vehetjük ki, amelyet a mindenkori fényforrás gyúj­tási, illetve állandósult üzemi körülményeinek meg­felelően állíthatunk be. A kitűzött feladat megoldása során olyan elekt­ronikus előtétből indultunk ki, elsősorban kisnyo­mású kisülő fényforrásokhoz, amely hálózati frek­venciájú váltakozó feszültséget előállító áramirá­nyítót tartalmaz, melynek kimenete a fényforrás elektródáival áll előnyösen transzformátoron át összeköttetésben. Ezt az elektronikus előtétet talál­mányunk értelmében úgy fejlesztettük tovább, hogy az áramirányító nyitó-záróüzemű önrezgő együte­mű inverter és az inverter kapcsolótranzisztorának kollektorkörébe olyan légréses transzformátor pri­mer tekercse van beiktatva, melynek menetszáma a szekunder tekercs menetszámához a kapcsolási el­rendezés tápfeszültségének és a kapcsolási elrende­zés kimenetére csatlakoztatott fényforrás égésfe­szültségének megfelelő arányban van illesztve, továbbá a transzformátor pimer tekercsével párhu­zamosan záróüzemben feszültséghatárolást végző kondenzátor van bekötve, és az inverter kapcsolót­ranzisztorának bázisa és emiitere közé a kondenzá­torból transzformátor visszacsatoló tekercsből és a kapcsolótranzisztor bázisáramát záróirányú fe­szültségét biztosító soros tag van iktatva, és a transzformátornak a primer tekercs és a kapcsolót­ranzisztor kollektorának közös kivezetésével kap­csolódó, a fényforrás elketródáival villamosán összekötött fűtésmenetei vannak. A találmány szerinti elektronikus előtét egy el­őnyös kiviteli alakja értelmében a kapcsolótranzisz­tor nyitóirányú előfeszítést biztosító feszültségosz­tó két sorbakötött ellenállással van kialakítva, melyek közös pontjára stabüizáló tranzisztor bázi­sa tápfeszültségre kötött ellenállás feszültségosztó kimenetére van csatlakoztatva, emittere pedig az inverter kapcsolótrnzisztorának emitterével van közösítve. Ugyancsak előnyös találmányunk értelmében, ha a fenti előtét kapcsolótranzisztorának emitterével kapcsolódó tápfeszültség ágába további hőmérsék­letkompenzáló ellenállás van beiktatva, melynek tápfeszültségre csatlakozó sarkára van a stabilizáló tranzisztor emittere rákötve, másik sarka pedig a stabilizáló tranzisztor feszültségosztójának egyik kapcsával, valamint az inverter kapcsolótranziszto­rának emitterével áll kapcsolatban. Ugyancsak előnyös az a kiviteli alak, melynek ér­telmében a transzformátor primer tekercse és a fü­­tésmenetek között elhelyezett szekunder tekercse közé csatoló kondenzátorból és feszültségemelő te­kercsből álló soros tag van iktatva. A javasolt elektronikus előtét utóbbi kiviteli alakja esetében ugyancsak előnyös, ha a feszültsé­gemelő tekercs a transzformátor szekunder teker­csével közösen, azonos vasmagon van felépítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom