200247. lajstromszámú szabadalom • Nagysebességű impulzusüzemű végfokozat
HU 200247 A nállás egyik végété, az elválasztó és előfeszítő Re ellenállás másik végété K kapcsoló egyik K* érintkezője, a K kapcsoló másik Kb érintkezőjére pedig Uk kapcsolófeszültség van kötve. Az S. ábra szerinti elrendezés működése a követ- S kező: A 2 jelformáló és pozitív áramkapcsoló, valamint a 3 jelformáié és negatív áramkapcsoló maximális működési sebességénél a Kiv vezérelt kimenetére lehetőleg son kapacitás, sem induktív terhelés nem 10 kapcsolódhat Ezért a Dt dióda, amely célszerűen kis zárőkapacitású, PIN dióda, a K kapcsoló nyitott helyzetében lezárt állapotban van. Ha a nagysebességű impulzusüzemű végfokozat Kiv vezérelt kimenetén megjelenő jel kapcsolási idejét növelni akarjuk, ak- 15 kor a Ct kapacitást a Kiv vezérelt kimenet Ki vb szimmetrikus belső pontjához kell kapcsolni a Dt diódán keresztül. Ekkor a K kapcsoló zárt helyzetben van és az elválasztó és előfeszítő Re ellenállást az Uk kapcsoló- 20 feszültséghez kapcsolja így ebben az esetben a 2 jelformáló és pozitív áramkapcsoló, valamint a 3 jelformáló és negatív áramkapcsoló 24,34 portált kimeneté és 23,33 negált kimenete közé kapcsolódik a Ct kapacitás. Megfelelő kialakítás esetén zavaró lengé- 25 sek nélküli közel lineárisan változó, felfutási és lefutási élekkel rendelkező impulzus jön létre, amelynél a felfutási, lefutási idő meredeksége kisebb tartományban a Citapadtással változtatható. A 6. ábrán a találmány szerinti nagysebességűim- 30 pulzusüzemű végfokozat belső lezárás kialakítására, a vezérlő és referencia jel kicsatolására szolgáló megvalósítás látható, amelynek két Kivi, Kiv2 vezérelt kimenete van. Az első Kivi vezérelt kimenetre az első Rőt belső lezárás másik vége, a második Rce bel- 35 ső lezárás egyik Rq21 utjának ejyik vége étehóZLl hullámvezető egyik vége; a második Kiv2 vezérelt kimenetre a második Rű2 belső lezárás egyik Rű21 tagjának másik vége, a másik R022 tagjának egyik vége és második Zu hullámvezető egyik vége csatlakozik. 40 Az első Zli hullámvezető másik végére első Rli külső terhelés egyik vége és 5 vizsgált eszköz 51 bemeneté, a második Zu hullámvezető másik végére második Ru külső terhelés egyik vége és 6 kiértékelő mérőműszer 61 bemenete kapcsolódik. Az első és 45 második Zli , Zu hullámvezető árnyékolása, a másik R022 tag másik vége és az első és második Ru, Ru terhelés másik vége pedig a földpontra van kötve. A 6. ábra szerinti megoldás működése a következő: A második R02 belső lezárás az egyik Rq21 tagból 50 és a másik Rq22 tagból alakul ki ügy, hogy az egyik Rű21 tag és a másik Rű22 tag közös pontjára, azaz a második Zu hullámvezetőn keresztül második Ru külső terhelés kapcsolódik. A második Zu hullámvezető és a második Ru külső terhelés is Ro hulláméi- 55 lenál lásd. Az első Rőt belső lezárás, valmaint a második R02 belső lezárás egyik, másik R021, R022 tagja értékének meghatározásához a következő összefüggéseknek kell teljesülnie: 60 R01 x [Ro2i + (Rq22 x Ru)] = Rli = Ro; illetve: 5 R022 x t(Roi x Rli) + R021] = Ru=Ro Tehát, ha az első, második Rli , Ru külső terhelés az első, második Kivi, Kiv2 vezérelt kimenetre kapcsolódik, akkor az első második Zli, Zu hullámvezető felől nézve, mind az első Kivi vezérelt kimenete, mind a második Kiv2 vezérelt kimeneten Ro hullámellenállás látható. A 4 ofszet feszültséget előállító áramkör e^ben az esetben feszültséggenerátor, tehát 41 kimenete váltakozó feszültség szempontjából hideg pont Gyors kimenőjelek esetén ez a kialakítás a célszerű, mivel ofszet áramot előállító áramgenerátor csatlakoztatása további parazita elemeknek az első Kivi vezérelt kimenethez való kapcsolódását eredményezné. t Ezzel a megvalósítással az aktív eszközök dinamikus vizsgálatánál teljesíthető az a következmény, hogy a vezérlő jellel egy időben referencia jelet adjunk a 6 kiértékelő mérőműszer 61 bemenetére úgy, hogy a kimeneti fokozatnak ne legyen szükséges kétszeres amplitúdójú kimeneti jelet előállítani a hullámimpedanciás jelelosztás miatt, pl. az 5 vizsgált eszköz válaszjelének megérkezéséig eltelt idő mérésekor. A7., a 7a. és 7b. ábrákon a találmány szerinti nagysebességű impulzus-üzemű végfokozat nagyfrekvenciás, felületszerelt technológiával történő megvalósítása látható, amelynél az 1 bemeneti fokozatban, a 2 jelformáid és pozitív áramkapcsolóban, valamint a 3 jelformáid és negatív áramkapcsolóban alkalmazott differenciál erősítőket közös Ei, E2 emitterpontjaik mentén, mintegy egymásra fordítva nyomtatott áramköri lap két oldalán helyezzük el úgy, hogy a nyomtatott áramköri lap egyik oldalán a differenciál erősítő első TR1 tranzisztora és a hozzátartozó Rí passzív elemek, a nyomtatott áramköri lap másik oldalán pedig differenciál erősítő második ÍR 2 tranzisztora és a hozzátartozó R2 passzív elemek kerülnek kialakítására. Tekintettel az igen nagysebességű kapcsolóáramkörökre, a találmány szerinti végfokozat csak nagyfrekvenciás, felületszerelt technológiával azaz SMD kivitelű RC elemekből alakítható ki, mert így a kimeneten a pozitív töltéshordozókat kapcsoló differenndál erősítő egészen közel kerülhet a negatív töltéshordozókat kapcsoló differenciál erősítő második TR 2 tranzisztora és a hozzátartozó R2 passzív elemek kerülnek kialakításra. Tekintettel az igen nagysebességű kapcsolóáramkörűkre, a találmány szerinti végfokozat csak nagyfrekvenciás, felületszerelt technológiával azaz SMD kivitelű tranzisztorokból, SMD kivitelű RC elemekből alakítható ki, mert így a lrimeneten a pozitív töltéshordozókat kapcsoló differenciál erősítő egészen közel kerülhet a negatív töltéshordozókat kapcsoló differenciál erősítőhöz, s így a sebességet csökkentő, hoszzű jelutak jöhetnek létre. A találmány szerinti nagysebességű impulzusüzemű végfokozat célkitűzéseit megvalósította és előnyei a következők:- kimenetén 50 ohmos hullámimpedanciát szolgáltat, valamint külön - további mérés céljára - referencia jel kicsatolással is rendelkezik;- kimetene a vizsgált eszköz részére logikai „0 és logikai „1 szintet szolgáltat, amelyek reális feszült-6 5
