200233. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegolvasztó kádkemencék jellemző olvadékáramlási vonalainak meghatározására

HU Z00Z33 A 1 A találmány tárgya üvegolvasztó kádkemencék­ben az olvadék áramlási vonalainak térbeli követésé­re alkalmas eljárás, radioaktív izotóp detektálásával alkalmas az adagolótól a kidolgozásig az olvadék áramlásának meghatározására. Minden olvasztó ke­mencében az üzemvitel szempontjából meghatározó szerepük van az ún. forráspontoknak. Az elméletileg is meghatározó ún. konvekciós áramlásokat tapasz­talat szerint erőteljesen befolyásolják a kemence mé­retei, konstrukciós kialakítása, az adagolás és kidol­gozás mennyiségi jellemzői. Ezen hatások eredője­ként határozhatók meg az ún. „rotációs elmozdulá­sok, amelyek az üveg minőségének kialakításában alapvető jelentőségűek. A rotációs elmozdulásrút elméleti és gyakorlati meghatározására irányuló törekvések egyidejűek az üveggyártással. A lényegében az empíriából leveze­tett megfigyelések időről-időre változtak és a techni­ka fejlődésével kétségtelenül tökéletesedtek a jelzési technikák. Az ismert jelentősebb irodalmi művek, mint pl. Schweger Béla: Üvegipari technológia c. mű Üveg­olvasztó kemencék (Építésügyi Kiadó, Bpest, 1954. év 70.o.) részében empirikus megfigyeléses mód­szert, ezen belül kobalttal vagy báriumoxid tartalmú üveg hozzáadásával kialakított jelzéses módszert is­mertet az olvadék áramlásának megismerésére. Az „Üvegipari kézikönyv c.mű (Műszaki Könyv­kiadó, 1964.) az olvadék jelzésének céljaira Ce02 vagy rádióaktív izotópok alkalmazását ajánlja. A jel­zés céljaira olyan üveget állítanak elő, melynek összetétele azonos a kádkemence olvadékterében lé­vő üvegével, azonban kb. 1 m% mennyiségű Ce02- ot adagolnak a keverékhez rúd formájában. A rudat rövid ideig tartó előzetes hőkezelés után behelyezik a kemence meghatározott szakaszába, majd a kemen­ce más szakaszából mintát vesznek ki. A minták cé­lúim tartalmát meghatározzák oly módon, hogy a mintából planparallel lemezeket készítenek és azokat ultraibolya megvilágításba helyezik. Az ultraibolya fény hatására a cériumtartalmú üveg fluoreszkál, a mintában fluoreszkáló huzalok számából és jellegé­ből egyértelműen megállapítható az áramlás iránya, sőt azok mennyiségére is lehet következtetéseket le­vonni. ACeCh-tartalmú indikációval egy-egy kemen­ceszakasz áramlásai ily módon letapogathatok. Ez az eljárás körülményes, lassú és utólagos képet ad a ke­mencében lezajló folyamatról. Ugyanezen mű 503. lapoldalán szó van arról, hogy radioaktív izotópok szintén alkalmasak az áramlások indikálására. Ezen irodalmi hely szerint leggyakrabban 50 mC-körüli aktivitású Na 24, vagy 10-15 mC aktivitású Se 46 izotópokat alkalmaznak. A nátriumizotóp felezési ideje 24 óra, a szkandiumé 85 nap. Az áramlások ész­lelése megoldható a kivett üvegminták számlálócsö­ves aktivitás vizsgálatával, vagy a kemencefalon ke­resztül végzett aktivitás-vizsgálatával. A felszíni áramlások mérésére már régebben alkal­maznak samottból, vagy más tűzálló anyagból ké­szült úszókat Az úszók alkalmasak a felszíni vagy felszín alatti áramlások indikálására akkor, ha a tüze­lési technika nem zavarja az áramlásmérést PL ke­­resztlángú kemencéknél az úszók mozgását a légnyo­más lényegesen befolyásolja és teljes hosszúságban a kemencét nem is lehet áttekinteni A mélyebb réte-2 gekben való áramlások észlelésére ez nem alkalmas és megbízható üzemi ellenőrzési módszer erre a cél­ra nem is ismeretes. Az áramlások irányát a mélyebb rétegekben 1 m/h feletti sebességek esetén mérőszondával lehet észlel­ni A mérőszondák végén lapát-elmozdulás, vagy tor­ziós rúd oldalérintkezőkhöz való elmozdulása jelzi az áramlás irányát A nukleáris (izotópos) ipari méréstechnika a tech­nológiai folyamatok ellenőrzésére, irányítására és au­tomatizálására alkalmazott korszerű mérési- üzemel­­lenőizési módszer. Dr. Földiák Gábor „Az izotópok ipari alkalmazásac.mű (Műszaki Könyvkiadó, Bpest, 1972) 171-172. lapoldalainak megemlíti, hogy kü­lönleges célra, vagy speciális minőségben készült ter­mékeket azonosítás, vagy könnyű felismerhetőség céljából indokolt esetben radioaktív izotóppal lehet megjelölni. Kőolaj- és földgázvezetékek tisztítására, távvezetékekben szállított folyadékok vizsgálatára csőgörényt alkalmaznak. Különösen az új, vagy rosszul hegesztett, vagy nagyon elszennyeződött ve­zetékekben a hibahelyeken a csőgörény elakad. Az egyébként hosszadalmas és költséges felkutatást lé­nyegesen megkönnyíti, az elakadás helyét könnyen felderítik, ha pl. ”°Co izotóppal jelölt görényt indíta­nak az elakadt szerkezet után és ennek áthaladását megfelelő távolságokban elhelyezett megfigyelőállo­másokon észleljük. Az elakadás helye ilyen módon könnyen behatárolható és a kritikus szakasz a felszí­nen érzékeny sugárzásmérőkkel végigkövetve egé­szen pontosan megállapítható. Termelési folyamatok anyagmozgásainak vizsgá­latára is elterjedtek az izotópos vizsgálatok. Az emlí­tett mű 205. lapoldalán említés van arról, hogy sík­üveggyár 720 tonnás, folyamatos üzemű kádkemen­céjében 51Ce-tartalmú üveggel vizsgálták az áram­lást Az irodalmi utalás szerint mintavételezéssel vé­gezték a vizsgálatot A nyomjelzőizotópoknak igazodnia kell a folya­mat jellegéhez és a vizsgálandó anyag tulajdonsága­ihoz. Reakciómechanizmusok, anyagcsere és anyagi tulajdonságoktól függő fizikai folyamatok (oldható­ság, abszorpció, diffúzió stb.) kémiai nyomjelzésé­nek elengedhetetlen követelménye a jelzőizotópok és a nyomon követni kívánt komponens vegyi azonos­sága. Fizikai nyomjelzéstechnikai vizsgálatokra elté­rő vegyi tulajdonságú jelzőanyagot alkalmaznak. Folyadékok, gázok mozgását áramlását kevere­dését nem a kémiai összetétel, hanem a fizikai tulaj­donságok (sűrűség, viszkozitás, stb.) határozzák meg. Ezeket a tulajdonságokat pedig a folyadékokban, gá­zokban eloszlatott nyomjelző anyagok kis mennyisé­güknél fogva sem változtatják meg. Gázok, folyadékok áramlási sebességének nyom­­jelzéses meghatározása átlalában úgy történik, hogy az áramló folyadékba pillanatszerűen vagy folyama­tosan, ismert aktivitású jelzőanyagot juttatnak és kü­lönböző távolságokban vizsgálják a folyadék aktivi­tásának változását Az US, 4,167.870 ljsz. szabadalmi leírás egy ve­gyi nyomjelzéses módszert ismertet folyadékáramlás pillanatszerű és teljes tömeg- valamint térfo­gatáramlásának meghatározására, továbbá az ezzel kapcsolatos mérőrendszert mutatja be. Hibája egy­részt a komplikáltság és az, hogy csak a tömeget, de 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom