200229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemestermény szárítására, valamint szemestermény szárító
1 HU 200229 A A találmány tárgya eljárás szemestermény szárítására. aminek során a terményben annak haladási irányára keresztirányban előbb meleglevegőt, majd hideglevegőt vezetünk át és a terményt elhagyó meleglevegői a terményen való újabb átáramoltatáshoz sortra kapcsolás út ján visszavezetjük. Tárgy még a találmány nak az ugy anilyen célú szemestermény s/áiitó is, amelyben a termény haladási irányára nézve keresztáramé levegőjáratnk vannak és amelynek meleglcvegőt előállító forrásként kazánja és szivattyúja, ebhez csatlakozó meleg levegő befújó csatornája és szárítócsatornája, valamint hü tőzónája van. A kerszláramú szcmcstcrmény szárítás, valamint az ezt szolgáló berendezések igen széles körben elterjedtek. A B1 15 típusú magyar gyártmányú szemesterrnény szárító esetében például a kazánnal meleg levegőt állítanak elő, amit a szivattyúval a szemesterrnény haladási irányára nézve keresztirányban átáramoltatnak a terményen, miközlrcn a termény kiszárad. A szárítózónát elhagyva a termény hűtö/önálta jut, almi külön szivattyú segítségével hideg levegőt fújnak át rajta. Mind a meleg levegő, mind |>edig a hideg levegő a terményen való áthaladás után közvetlenül a szabadba jut. Az ilyen eljárás és a foganatosítását szolgáló berendezések meglehetősen pazarló módi >n bánnak az energiával. Ennek a hátránynak a kikiiszölrölésére sokféle megoldással kísérleteztek. A szárító meleglevegő csatornáját tildául kívülről ponyvával vagy üveggyapottal hőszigetelték. Mindkét megoldás azonban rendkívül költséges, nemcsak a felhasznált anyag, de a szükséges szerelési, állványozási munkálatok miatt is Ráadásul az elérhető energiamegtakarítás elenyésző, a szigetelések, különösen a ponyva erőteljesen fokozza az amúgy is meglévő tűzveszélyt, de magának a szárítónak a korróziója is jelentős mértékben növekszik a szigetelés alatt. Hasonló célú megoldás, amelyben a szárítózónából kilépő meleg levegő hőenergiáját igyekeznek hasznosítani a kilcj>ő levegő útjába szerelt hőcserélővel. A hőcserélőn átjuttatott levegőt a ineleglevegő szivattyújához vezetik és így előmelegítve használják újra fel. f)e ismert olyan elrendezés is, amelyben a távozó szárító levegőt nedvesség adszorbeáló anyagon vezetik keresztül és újra felhasználják a szárítandó termék nedvességtartalmának csökkentése céljából. Az ilyen megoldások legfőbb hátránya az, hogy a hozzá szükséges berendezések bonyolultak és költségesek. A velük elérhető megtakarítás viszont nem jelentős. A technika állása szerin ti legfejlettebb, a mi meg oldásunkhoz legközelebb álló szárítási módszer az, amely során a szárító meleglcvegőt nemcsak egyszer vezetik át a terményen, hanem a terményt elhagyó meleglcvegőt a termények való újabb átáratuollatáshoz sorl>a kapcsolás útján visszavezetik. Ennek megfelelően a legfejlettebb keresztáramü s/emestermény szántok úgy vannak felépítve, hogy szárító/ónájnk két sol let knjx:soIt fokozatra van felosztva. Számos ilyen megoldás létezik már régóta, amelyek közül megemlítjük a VIS-10, FT-5, DTS- 12, IÍTS-15, Hortobágy-6, OTSz-5, OTSz 10, OTSz- SI-KI, OTSz-ST 5, NTSZ-10, NTSz-13. NTSz-20 típusú szárítóberendezéseket. Újabban a nagyszénási „Októlter 6.” MgTsz ben dolgozták ki a B1 -15 szárító olyan átalakítását, amelyben a szárítózóna két sorba kapcsolt szakaszra van felosztva. Az alábbiakban részletesen ismertetjük és értékeljük a fent említett módszert, illetve a megvalósítására alkalmas szárítókat. A régóta ismeretes, a meleg szárítólevegő kétszeres átvezetését alkalmazó megoldásokkal kapcsolatos tapasztalatok megmutatták, hogy segítségükkel jelentős mennyiségű energia takarítható meg a szárítás során. Kimutatták azoban, hogy a szárítólevegő kétszeri átfordítása miatt a szárító felső részén távozó levegő nedvességtartalma vertikálisan viszonylag egyenlőtlen (felül mintegy 100%, középrészen 70—80%). A középrészen távozó levegő tehát még a visszavezetés ellenére sem válik telítetté, kihasználatlanul távozik a szárítóból, ami az energiafelhasználás szempontjából hátrányos. Kísérleteink, vizsgálataink rámutattak azonban a kétszeres visszavezetést alkalmazó megoldások olyan, biológiai jellegű hátrányára is, amely a mai modern takarmányozás során különösen súlyos gondot jelent. Az ismert módszer során ugyanis a nagy nedvességtartalmú, alacsony hőmérsékletű terményt először viszonylag meleg és kis páratartalmú levegő éri, aminek következtében a szárított termény biológiai tulajdonságai megváltoznak, biológiai degradációja lép fel. A forrólevegő hatására a termény külső burka gyorsan kiszárad, megkeményedik, az eme buroktwm lévő pórusok pedig elzáródnak. A biológiai hátrányokon kívül ez még azt is megakadályozza, hogy a szemesterményből a belsejében levő nedvességtartalom távozni tudjon. További nedvességleadást ilyenkor már rendkívül nehéz elérni. A kétszeres meleglevegő átvezetést alkalmazó megoldásoknak van azonlwn további gyakorlati hátrányuk is. Alacsony főfokú szárítás esetén, például kalászosok szellőztetésekor a kétszeres levegőátvezetés kifejezetten hátrányos. Ezekben az esetekben ugyanis a levegő vízbefogadó képessége alacsony és az első átvezetés után továbhi szárításra már nem használható. A meglevő mégegyszeri kényszerű átvezetés felesleges keresztmetszet szűkítést jelent csak. Ugyanez a helyzet vetőmagok szárítása esetén is. Külön említést teszünk a Sirokkó 2000 típusú szárítóról, mert ennek a szárítónak a legjobbak a műszaki paraméterei. Ennek egyik oka az, hogy a hűtőzónában tartózkodó terményen itt nem átfújják, hanem a terményre keresztirányban axiálventilátorra! átszívják a hűlőlevegőt. Az átszívott levegőt felmelegedés után juttatják keresztül a meleglevegős zóna alsó felén. Az innét távozó leve gőt másik kazán ismét felmelegíti és a meleglevegős zóna felső felén újabb ventilátor van elrendezve ennek a levegőnek átáramoltatására. Ilyen módon közel 100%-os relatív páralartalmú levegő távozik a szárítóiul, ami nagymértékben javítja a fajlagos hőfelhasználást és a szárítás hatásfokát. Hátrányos azonban, hogy sok kiegészítő berendezésre van szükség, amelynek nemcsak a beszerzése, de a felszerelése és üzemeltetése is költséges. Ezek a készülékek ráadásul újabb hibaforrást jelentenek. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
