200218. lajstromszámú szabadalom • Fűggőleges tengelyű szélkerék

HU 200218 A 1 A találmány tárgya függőleges tengelyű szélkerék, emly önszabályozó képessége és könnyű szerkezeti felépítése következtében előnyösen alkalmazható kis szélsebességek, széllökések gazdaságos hasznosítá­sára, különösen mezőgazdasági területeken. A függőleges tengelyű szélkerekek nagy fajlagos felületeket igényelnek, ami nagyobb, viharos szélse­bességek esetén veszélyes terhelést okoz, a széli­ránnyal szemben haladó felületek jelentős energia­­veszteségeket eredményeznek. Ezenkívül nagyobb szélsebességeken a visszasza­bályozást nehéz megoldani és a széllökések energiá­ja kis hatásfokkal hasznosítható. Ezeknek a hátrá­nyoknak a kiküszöbölésére sok különféle megoldást dolgoztak ki. A 138.974 lajstromszámú magyar szabadalomban javasolt szélkerék a szél irányában és a széllel szem­ben fekvő felületek arányát ütköztetett csapó lapátok segítségével változtatja meg. A 177.460 lajstromszámú magyar szabadalmom­ban javasolt szélerőgép hajtóelemei zsaluszerűen ki­alakított, függőleges billentési tengelyeken elhelye­zett lapátokból állnak, amelyek a széliránnyal szem­ben haladva a szelet szabadon átengedik. A felsorolt megoldások általános hátránya, hogy bonyolult mechanizmusokat igényelnek, ami gazda­ságosságukat jelentősen korlátozza. Az Applied Energy 12/1982/sz. 327-331 oldalán ismertetett háromlapátos Savonius szélkerék hajlé­kony vitorlázató, ami szélirányban rugalmas betét ré­vén felületét növeli, széllel szemben pedig függőle­ges vázszerkezethez tapadva minimális felületet ké­pez. Ez a megoldás is csak a fajlagos felüeltek ará­nyát változtatja és lapátonkénti mechanizmust hasz­nál. A 3.942.909 lajstromszámú US szabadalom füg­gőleges tengelyű, folyadékszabályozású rotor, amely a tengely közelében folyadéktartályt tartalmaz, amely tartályból a lapátok tengelytől távoleső élein elhúzó­dó csövek indulnak ki. Nyugalmi helyzetben a betöl­tött folyadék a tartályban marad, forgó mozgás ese­tén pedig a csövekben felemelkedik. Az ilyen felépí­tésű szélkerék inerciája az ismert röpsúlyos mecha­nizmushoz hasonlóan a fordulatszámtól függ, így is­mert módon automatikus fordulatszám szabályozást végez. A fenti szabadalom szerinti megoldás alapvető hátránya, hogy a zárt rendszerű, a közlekedőedény el­ve szerint felépített, folyadékot tartalmazó kisúlyozó berendezés bonyolult, könnyen sebezhető, rend­szeres ellenőrzést igényel. Ezenkívül a kisúlyozó be­rendezés működése során nem változik a szélenergi­át felvevő felületek effektiv értéke, így többek között az egész berendezést a várható maximális szélterhe­lésre kell méretezni. A találmány célja a függőleges tengelyű szélkere­kek említett hátrányainak részleges vagy teljes, együttes kiküszöbölése, egyszerű felépítés és egysze­rű kisúlyozó berendezés megvalósítása révén. A találmány lényege az a felismerés, hogy egy füg­gőleges tengelyre szerelt felső véglapról lelógó haj­lékony vitorlázatta szabadon elfüggesztett, központi tömeget és tehetetlenséget jelentő alsó véglap alkal­mazásával előnyös dinamikájú, egyszerűen kisúlyo­zott szélkereket alakíthatunk ki. Állandó vagy lö-2 késszerű nagyobb szélnyomásra az alsó véglap meg­emelkedik és a vitorlázat a széltől torzított spirális fe­lületté deformálódik. Az állandó szélsebességeknél a fajlagos felület csökkentése révén visszabályozást, széllökéseknél energiatárolást eredményezhet To­vábbi felismerés, hogy a vitorlázat felületének szét­­tagolásával az alsó véglap megemelkedésére, lengé­sére létrejövő alakváltozás könnyebben kialakulhat és a vitorlázat egymással átfedésben lévő, egyik ol­dalon megerősített szalagoknál úgy alakítható ki, hogy a forgást elősegítő szélirányban a szélnyomás összefüggő felületet hozzon létre, míg a forgást gátló szélirányban a szalagok a szél irányába elhajolnak. A találmány tehát függőleges tengelyű szélkerék, mely a forgómozgás átvitelét és/vagy átalakítását végző mechanizmushoz kapcsolódó függőleges ten­gelyen elrendezett felső véglapból, alsó véglapból, a közöttük lévő vitorlázatból és kisúlyozó berendezés­ből áll, amely kisúlyozó berendezés a függőleges ten­gelyre szimmetrikus felületet képező, szélterhelés esetén deformálódó, hajlékony vitorlázatni felfüg­gesztett, függőleges iráynban szabadon elmozduló ál­só véglap. A találmány tárgyát képező függőleges tengelyű szélkerék egy lehetséges felépítését és működését az alábbi ábrák szemléltetik: 12 ábra - hatlapátos Savonius kerék felépítése; 3. ábra - egy szalagokból álló vitorlázat képe. Az 12. ábrán látható Savonius kerék az 1 felső végiéből, 2 alsó véglapból és a közöttük lévő hatta­gú 3 vitorlázatból áll. A forgómozgást az 1 felső vég­­lap fölött lévő 4 mechanizmus továbbíthatja, vagy alakíthatja át például villamos enerigává. Az S tartószerkezetben lévő 6 csapágy, például talpcsapágy, rögzíti a 7 függőleges tengelyt, aminek forgatását az 1 felső véglap végzi. Természetesen a 7 függőleges tengely, S tartószerkezet, 4 mechanizmus és 3 felső véglap más elrendezésekben is elhelyezhe­tő. A 3 vitorlázat nyugalmi alakját az 1 alsó véglapon és 2 felső véglapon azonosan elhelyezett 8 megveze­tő profilok határozzák meg. Esetünkben a 3 vitorlá­zat alsó és felső végén 11 rögzítő szakaszt tartalmaz, aminek segítségével a szélkerék felöltöztethető: az al­só 11 rögzítő szakasz a 2 alsó véglap 8 megvezető profilja alá csúsztatható, a felső 11 rögzítő szakasz pedig az 1 felső véglap 8 megvezető profilja fölé. A 8 megvezető profilokra elhelyezett 3 vitorlázat az 1 felső véglapon és 2 alsó véglapon a 12 rögzítő szer­kezetekkel rögzíthető. A 3. ábrán egy 9 szalagokból álló 3 vitorlázat ké­pe látható, a szélkerék nyugalmi helyzetéből szár­maztatva. A 3 vitorlázat felületét a 9 szalagok alkot­ják, amelyek úgy vannak egymással átlapolva, hogy a 3 vitorlázat szélirányba való mozgása során össze­függő felület képződjön, míg széliránnyal szemben való haladása során a szél a 9 szalagok között átha­tolhasson. Ezt az effektust erősíti a 9 szalagok 7 füg­gőleges tengelytől távolabb eső élén végighúzódó 10 erősítés. A fentieknek megfelelően kialakított szélkerék például állványon, épületek oldalán elhelyezhető. Működés közben a szél sztatikus és dinamikus para­métereitől, a 4 mechanizmus fékező hatásától, a 2 al­só véglap tömegétől és tehetetlenségétől függően a 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom