200217. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szerkezet injektoros motorok, főleg dízel-motorok üzemanyagot befecskendező adagolójához

1 HU 200217 A 2 A találmány tárgya szabályozószerkezet injekto­ros motorok, főleg diesel üzemű motorok üzem­anyagot befecskendező adagolójához. Befecskendező iizemanyagadagolóval ellátott motorok, főleg Diesel motorok egyenletes üresjára­tához, a legnagyobb fordulatszám behatárolásához, a pillanatnyi terhelés és a motortel jesítmény össze­hangolásához, valamint az indítási többlet automa­tikus leállítására szabályozókra van szükség. A sza­bályozás szükségességét egyrészt a motor, másrészt a befecskendező szivattyú jellemzői indokolják. Szabályozószerkezet, illetve szabályozás nélkül a befecskendezőszivattyú ugyanis a motor fordulat­számtól függetlenül a gázpedállal beállított fogaslé­­chelyzethez. tartozó töltés mennyiségét szállítaná, ami vagy a motor veszélyes túlpörgéséhez, vagy a növekvő terhelés miatt csökkenő fordulatszámból adódó többlet adagolás miatt gazdaságtalan, füstö­lő motor üzemhez vezet. A szabályozók működési elvük szerint röpsúlyos pneumatikus, vagy depressziós, valamint hidrauli­kus szabályzókra csoportosíthatók. Az ismert szabályozók általában két különálló, nevezetesen üresjárati és végszabályozási zónával rendelkeznek. Ezen zónák között a motorba jutó üzemanyag mennyiségét az ismert szabályozószer­kezetek nem befolyásolják. Valamennyi ismert szabályozónál közös, hogy in­dításnál biztosítják az indítótöltést, a töltésmeny­­nyiség szabályozásával pedig állandó értéken tart­ják az üresjárati fordulatszámot. Ugyanakkor a maximális fordulatszám elérésekor lecsökkentik a töltés mennyiségét és ezzel meggátolják a motor túl­­pörgését, végezetül motorféknél teljesen megszün­tetik az üzemanyag adagolást. Az ismert szabályozó szerkezetek általában úgy vannak az adagoló fogasléchez csatlakoztatva, hogy lehetőség legyen a töltés külső változtatására anél­kül, hogy a szabályozás kívülről megakadályozható volna. Ennek érdekében a szabályozó házában el­őforduló tengelyt ágyaznak. Az elforduló tengely­­rudazattal a külső töltést változtató elemhez, álta­lában gázpedálhoz, rudazattal van elfordíthatóan csatlakoztatva. Ezen a külső beavatkozással elfor­duló tengelyen külpontosán kiképzett excenterten­­gelyen szabályozókar van ágyazva, mely egyrészt az adagoló fogasléchez, másrészt pedig a szabályozó szerkezet kimeneteléhez csatlakozik. A szabályozó­kar kettős elfordulási lehetősége következtében a szabályozó szerkezet feladatát a gázpedál állásától függetlenül végzi. A legegyszerűbb szabályozó szerkezetek a röpsú­lyos szabályozók. Ezeknél a motor fordulatszámá­nak függvényében forgatott röpsúlyok kitérését emelőkarok adják át a lineárisan elmozdítható ada­goló fogaslécnek. Álló motor esetében a fogaslécet rugó nyomja a teljes töltés állapotába. Indítás után a motor fordulatszáma addig gyorsul, amíg a röpsú­lyok a rugóerőt legyőzve megkezdik a töltésszabá­lyozást. Ebből adódóan a töltésmennyiség addig csökken, míg a gázpedállal beállított motor fordu­latszám és a töltésmennyiség között az egyensúlyi ■ állapot létre nem jött. Bár a röpsúlyos fordulatszám szabályozók igen elterjedtek, mégis a számos kopás­nak kitett alkatrész következtében fokozott karban­tartást és gondozást igényelnek. Ennek elmaradása esetén számolni kell a motor káros túlpörgésére és az abból adódó jelentős anyagi kárra. Hátránya az is, hogy szabályozási készségük függ a fogaslécet teljes töltésre állító rugó karakterisztikájától, ezért ebben a szabályozási tartományban segédrugókra is szükség van. A diesel-motorok szabályozása a motor szívócsö­vében keletkező depresszióval pneumatikus szabá­lyozók útján is megvalósítható. A pneumatikus sza­bályozásra az ad lehetőséget, hogy a motor szívó­csővé ben növekvő áramlási sebességek felé, — va­gyis növekvő motor fordulatszámok irányába — fo­kozatosan csökken a beáramló levegő nyomása, va­gyis depresszió alakul ki. A pneumatikus szabályozók felépítése rendkívül egyszerű. A töltést állító adagoló fogasléc ebben az esetben általában az adagolószivattyúra rögzített, zárt edény homlokfelületét lezáró membránhoz van csatlakoztatva. A zárt edény kapcsolatban áll a mo­tor szívócsövével, így a membrán felületét a szívó­csőben kialakuló depressziótól függően nyomáskü­lönbség lép fel. A nyomáskülönbség növekvő fordulatszámok felé egyre nagyobb lesz. Álló mo­tornál egy a zárt edénybe elhelyezett rugó a memb­rán kifelé kényszeríti, miáltal az adagoló fogasléc ilyenkor mindig teljes töltés irányába mozdul. A motor üzemeltet'' ekor a fogasléc helyzetét a membránra ható erő és a rugóerő egyensúlya hatá­rozza meg. Ennek megfelelően a végszabályozást meghatározó rugó előfeszítését úgy kell beállítani, hogy a maximális motor fordulatszám elérésekor a nyomáskülönbségből adódó erő egyensúlyba kerül­jön a rugó előfeszítésével. így a legnagyobb fordu­latszám elérése után a további fordulatszám hatá­sára keletkező nyomáscsökkenés a membránt és a hozzá csatlakoztatott adagoló fogaslécet a támasz­tó rugó nyomóereje fokozatosan visszahúzza a null töltés irányába, azaz megtörténik a végszabályozás. Pneumatikus szabályozóval felszerelt befecsken­dező szivattyúnál a gázpedál rudazatát nem lehet összekapcsolni a fogasléccel, meri ilyen szerkezeti kialakításnál a gázpedál útján kívülről meg lehetne akadályozni a szabályozást. Ezért Uyen szabályozás esetében a gázpedál a szívócső beáramlási kereszt­­metszetében elhelyezett fojtószeleppel áll kapcso­latban. A fojtószelep nyitásával, zárásával a fordu­latszámtól függetlenül változtatni lehet a szívócső­ben kialakuló depressziót, azaz a membránra ható erő tetszőleges változtatásával bármüyen töltés lét­rehozható. A pneumatikus, vagyis depressziós szabályozó igen nagy előnye az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsóság. Hiányossága azonban, hogy a memb­rán meghibásodásakor a motor menthetetlenül fel­pörög és tönkremegy. Az utóbbi időben egyre inkább elterjednek a rendkívül megbízható hidraulikus szabályozók. Ezeknél a fordulatszám függvényében változó fo­lyadéknyomással valósítják meg a szabályozást. A fordulatszám függvényében változó folyadéknyo­mást vagy forgókerék, vagy forgólapátos szivattyú útján biztosítják. Szabályozó munkaközegként ezeknél általában a motor üzemanyagát, a gázolajat használják. A motor fordulatszámának növekedése 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom