200212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hűtőházak altalajának fagymentes állapotban való tartására
1 HU 200212 A 2 A találmány tárgya eljárás hűtőházak altalajának fagymentes állapotban való tartására. A hűtőházak mélyhőmérsékletű helyiségei alatt lévő talaj fűtése azért szükséges, hogy ennek az altalajnak a hőmérséklete a fagypont felett maradjon a talaj esetleges átfagyása következtében ne károsodjon. Azok a hűtőházak, amelyekben az élelmiszerek megfagyasztása, és fagyott állapotban való tartása történik, -20 'C...40 *C hőmérsékletű helyiségekből állnak, ezért a helyiségek alatti talaj a padlószerkezetbe épített hőszigetelő réteg ellenére hosszabb-rövidebb idő alatt áthűl, minthogy a talajból áramló hő nem elegendő a hőszigetelő rétegen keresztül a hideg helyiségekbe áramló hő pótlására. Ez a lehűlés bizonyos idő eltelte után a talaj átfagyását okozza, ami a talaj szerkezetétől függően térfogatnövekedéssel jár és az épület károsodását okozza. A kárt meg kell előzni, ezért a hűtőház padlószerkezetének, illetve a talajnak a fűtése a felfagyás veszélyes talajoknál elkerülhetetlenül szükséges. A gyakorlatban sokféle altalaj fűtési megoldást alkalmaznak. Régebben használatos volt az a módszer, hogy a hűtőházi helyiségek padlóját pillérekre építették, így a talaj és a padlószerkezet között kialakult természetes szellőzésű légtér megvédte a talajt az átfagyástól. Ez a megoldás azonban igen költséges, minthogy sok pillér és teherviselő födém építését teszi szükségessé. Az újabban alkalmazott megoldások azon alapszanak, hogy a hűtőház padlójának hőszigetelő rétege alatti aljzatbetont, vagy az ez alatt lévő talajréteget fűtik. A fűtés történhet villamos fűtőkábelekkel, a fűtendő rétegben elhelyezett különféle anyagú és méretű csövekben áramoltatott különböző fűtőközegekkel (víz. fagyálló folyadék, levegő). A fűtőközeg melegítése többnyire hulladékhővel történik. Szükség van tehát egy olyan hőcserélőre, amely a talaj által elvont hőt pótolja, és a fűtőközeget melegen tartja. A fent elmondott módszerek, berendezések, eljárások az alábbi irodalmi forrásokban találhatók: Plank: Handbuch der Kältetechnik XI. kötet 208.old. Verlag Müller 1981. Cube: Lehrbuch der Kältetechnik II. kötet 748.old. Verlag Müller 1981; Ba ckst röm—Embl Uc Käl tetechnik 481 .old. Verlag Braun 1965; Beke: Hűtőipari kézikönyv 633.old. Mezőgazdasági Kiadó 1978. Mint említettük a fenti irdalmi források a már korábban ismertetett rendszereket írják le részletesebben. A találmányunk írgya az ismert megoldások közül a leggazdaságosabb altalaj fűtési módra, nevezetesen a légfűtésre vonatkozik. Találmányunk célja az ismert légfűtési eljárások gazdaságosabbá tétele. Az altalaj meleg levegővel való fűtésének módszereit az említett irodalmak olymódon tárgyalják, hogy valamennyi meleg levegős fűtési mód közös jellemzője az altalajba fektetett csöveken át recirkuláltatott levegő, amelyet hőcserélővel fűtöttek. Valamennyi ezen elv alapján a mérsékelt égövi zónákban kiépített rendszereknek közös hátránya az volt, hogy a recirkulálás érdekében mind a lehűlt, mmd pedig a hőcserélővel felmelegített levegőnek a fűtőcsövek közötti elosztásához nagykeresztmetszetű gyűjtőcsöveket (rámpaalagutakat) kellett kiépíteni. Ez igen költséges, és az építési időt tekintve is hosszadalmas megoldás volt. Találmányunkkal célunk olyan fűtési rendszer megvalósítása, amely az ismertetett megoldásokhoz, eljárásokhoz képest egyszerűbb, kivitelezése gazdaságosabb (olcsóbb) és üzembiztosabb. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a talaj fűtését végző levegő külön hőcserélőben való melegítésének szükségessége megszüntethető, mivel a külső levegő hőmérséklete éves átlagban elegendően magas a hűtőház alatti talaj fűtéséhez, ugyanakkor a téli időszakban a hűtőház hűtőhatása még ne okozzon tala játfagy ást. A találmányunk szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a nyári időszakban — tapasztalat szerint — a hűtőház alatti talajrétegbe a külső levegővel azt a hőmennyiséget be lehet vinni, ami elégséges ahhoz, hogy a téli időszakban a padló szigetelésén keresztül elvont hőmennyiséget pótolni lehessen. Ezen a felismerés alapján elégséges csupán a meleg időszakban a levegőt a hűtőházak altalajába fektetett csöveken átfújni, minden nemű recirkulációs utánfűtési kényszer levegőáramoltatás nélkül. Ezáltal elhagyhatók a nagy keresztmetszetű gyűjtőcsövek, ill. rámpalagutak és az ezekben elhelyezett hőcserélők. A találmány szerinti eljárás realizálásához mindössze a talajfűtőcsövek és a ventilátorok alkalmazására van szükség. A találmány szerinti eljárás realizálhatóságát, a hűtőházak alatti altalaj fagytalan állapotban való tartását gyakorlati tapasztalataink igazolják. A találmány szerinti eljárás rendkívüli nagy előnye, hogy a fűtőközeg nem zárt rendszerben recirkuláltatott levegő, hanem a külső tér levegője, amelynek külön melegítése nem szükséges, mivel az a környezetben gyakorlatüag végtelen mennyiségben áll rendelkezésre. Ilyen módon elmaradnak a technika állásához tartozó eljárások során alkalmazott hőcserélőkészülékek és a levegő visszakeringtetéséhez elengedhetetlenül igen drága rámpaalalagutak, valamint ezeknek kiépítése. A levegő fűtés ugyanakkor biztonságos abból a szempontból, hogy üzemhiba esetén sem történhet fűtőközeg-fagyás, ellentétben a különféle folyadékokkal működtetett rendszerekkel. Az ugyancsak a környezeti levegővel történő fűtés esetén az altalajról felemelt padlójú hűtőházi építési módszerekhez képest jelentős beruházási költségcsökkenés mutatkozik, mivel a nagy terhelésű padlónak pillérekkel való alátámasztása többlet költséget okoz. A találmány tárgya eljárás hűtőházak altalajának fagymentes állapotban való tartására, meleg levegőnek az altajaba fektetett csöveken át való áramoltatásával. A találmány lényege, hogy az altalaj hőmérsékletét és a külső hőmérsékletet összehasonlítjuk, majd amennyiben a külső légtér hőmérséklete magasabb, mint az altalaj hőmérséklete, úgy a külső légtér levegőjét közvetlenül fuvatjuk át az altalajon; ellenkező hőfokviszonyok esetében a külső levegő átáramoltatását az altalaj csövein megakadályozzuk. A találmány szerinti eljárás olymódon is foganatosítható, hogy az altalaj és a külső levegő hőmérsékletét egy folyamatosan összehasonlítást 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
