200207. lajstromszámú szabadalom • Környezetvédő rekultivációs eljárás, a kezelt területek gyors regenerálására

HU 200207 B

4

vált szabadalmak és irodalmi utalások ezt az anya* got biomassza előállítására szolgáló alapanyagként ismerteti. A találmány szerinti eljárás során ezt a víztelenített sertéstrágyát a szárításon kívül semmiféle további eljárásnak nem vetik alá, és elsősorban nem az anyag tápértékét, hanem fizikai szerkezetképző tulajdonságát, azaz taiajlazító képességét hasznosítjuk.

A harmadikként említett faipari melléktermékként keletkező fűrészpor és fahulladék anyag nagymennyiségben keletkezik faipari üzemeknél, ahol ennek az évek során elhalmozott anyagnak az elhelyezése felhasználása többnyire környezetvédelmi probléma. Amennyiben ez a melléktermék több éve felhalmozva áll, elégetése sem lehetséges, mert nedvességtartalma és lebomlottsági állapota ezt nem teszi gazdaságossá. A találmány szerinti eljárás során ezt az anyagot szerkezetképző, lazító illetőleg a kezdődő biológiai aktivitás nélkülözhetetlen elemeként hasznosítjuk.

A negyedikként említett földes tőzeg anyag a kertészeti szabványoknak nem felel meg, így elsősorban a kotus tőzegjét hasznosítjuk keverékünkben lazító és szerkezetképző elemként.

Az ötödik adalékanyagként említett letermett gombatrágya felhasználása manapság ugyancsak megoldatlan probléma. Viszonylag csekély tápanyagtartalma, gyenge feltártsági ill. lebomlási állapota, és nem utolsósorban sajátságos faunája (fertőzöttsége) szabja gátát a kertészeti felhasználásnak. A találmányunk szerinti eljárásunk során a keverékben biológiai startéi szerepét tölti be, mindamellett javítja a szerkezete és későbbi tápanyagforrásként szolgál.

A találmány szerinti eljárás során alkalmazott keverékben szükségszerűen nem alkalmazzuk, a technika állásához tartozó rekultivációs eljárásoknál felhasznált talajjavító adalékokat, műtrágyát, növényvédőszert stb., azonban ezen anyagok alkalmazását nem zárjuk ki.

A találmány tárgya környezetvédő rekultivációs eljárás, a kezelt területek gyors regenerálására, amelynek során a rekultiválandó területet először rendezzük, feltöltjük, planirozzuk, majd a rendezett terepre nagyságrendileg 60—90 térfogat% cukorgyári mosóföldet, 5—15 térfogat% víztelenített 3—7 térfogati tőzeget, sertéstrágyát, 3—7 térfogat% fűrészpart, vagy egyéb fahulladékot, valamint 3—7 térfogat% letermelt gombaföld homogenizált keverékét terítjük el 30—50 cm vtg-ban, miáltal az alábbi fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkező termőtalajt állítjuk elő; fizikai tulajdonságok a kiterítés után: térfogattömeg: 1 g/cm3 alatt; szemcsenagyság 20 mm (átlag)

nedvességtartalmom: 55% alatt; kötöttség: Ag 38—42 között.

Kémiai tulajdonságok:

pH (deszt.vizes szuszpenzióban) 7,2—7,5 között; vízben oldható maximális sótartalom 0,15% alatt; összes szerves anyag kb. 5% összes N% 0,4 felett; ebből oldható 0,03% felett, azaz 300 ppm

összes P2O5 0,2% felett; ebből oldható: 0,02 felett azaz 200 ppm

3

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

feszes K201 —2% között; ebből oldható: 0,02 felett azaz 200 ppm

A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnyei a következők:

— földkeverékünk biológiailag aktív anyagokat tartalmaz, és a szabvány értelmében tiltott összetevőket nem alkalmazunk;

— a találmány szerinti eljárással végzett rekultiváció néhány hónap alatt, azaz a gyomok beérésének és ezeknek mechanikai úton való kiirtása után

a kertészeti virágföld MSZ 08—0480/1-81 szabvány előírásait megközelítő minőségű termőtalaj áll rendelkezésre. Ennek következtében az ismert rekultivációs eljárásokkal szemben az a nagy előny biztosítható, hogy a termőképes föld kialakításához nincs szükség több évi földjavító adalékanyagrác, műtrágyák, növényirtó szerek, stb. útján való kezelésre;

— a találmány szerinti rekultivációs eljáráshoz felhasznált alapanyagok többségükben ipari huliadékanyagok, amelyeknek kezelése, tárolása, szállítása jelentős költségeket okozott, nem beszélve arról, hogy ezek tárolása, lerakóhelyeik kialakítása hasznos mezőgazdasági és ipari területeket vont le.

A találmány szerinti eljárás megvalósításának példáját az alábbiakban ismertetjük részletesebben:

a rekultiválandó területen először tereprendezést (azaz talajfeltöltést, planirozást) végzünk. Ezt követően a meddő talajrétegre hektáronként kb. 5000 ni keveréket szórunk ki. Ez a mennyiség 50 cm vastagságú termőréteget jelent növénykultúrák telepítése esetén, azonban erdőtelepítés esetén a kiszórandó termőréteg hektáronként 300 m , amely kb. 30 cm rétegvastagságot jelent.

A találmány szerinti eljárás útján létrehozott keveréket a következőképpen állítjuk össze:

nagyságrendileg 0,75 m -nyi 1 évig gúlában tárolt, légszáraz cukorgyári mosóföldet a tárolóhelyről a földkeverék előállításának helyére szállítunk és ott ezt a mennyiséget 0,1 rn víztelenített sertéstrágyával, 0,05 in tőzeggel, 0,05 m fűrészporral és 0,05 rn letermelt gombatrágyával keverjük. A keverékhez használt adalék anyagok szállítását, keverését célszerűen markolóval végezzük. A keverés hatékonysága az anyag szállításakor, fel és le rakodásakor, kiterítésekor önmagában is hatékonyabbá válik, azaz tovább keveredik. Növény kultúrák céljára alkalmas termő réteget 50 cm vastag fedőréteg kialakításával, erdőtelepítés céljára alkalmas fedőréteget pedig kb. 30 cm vastag keverék réteg kiszórásával állítjuk elő.

Erdészeti alkalmazás esetén ez a föld keverék azonnal fásítható, kertészeti felhasználás esetén célszerűen egy tenyész időszak pihentetést végzünk, és ezen idő alatt a kikelt gyomokat mechanikusan írtjuk. Ezt követően kezdjük el a kívánt növénytelepítést.

A találmány szerinti eljárással előállított keverék anyag hatékony keverés illetőleg az anyag kiszórása után az alábbi fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik:

fizikai tulajdonságok a kiterítés után:

térfogat tömeg: 1 g/cm3 alatt; szemcsenagyság 20 mm(átlag)

3