200197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akrilnitril-kopolimerek előállítására

HU 200197 B A találmány tárgya eljárás új akrilnitril-kopolime­­rek előállítására a poliakrilnitril polimeranalóg átala­kításával. Az új akrilnitril-kopolimerek előnyösen al­kalmazhatók pelyhesítő szerként A kopolimerekre jellemző, hogy egy szénlánc kü­lönböző kémiai szerkezetű egységeket tartalmaznak polimerbe egyesítve. Az ilyen kopolimerek polime­­resíthető monomerek polimerizációjával állíthatók elő. Ismertek az általában két, ritkábban három telí­tetlen monomerből előállítható kopolimerek. Ilyen tí­pusú akrilnitril-kopolim ereket ismertet például a The Chemistry of Acrylnitrile (American Cyanamid Company, Bacon Press, Inc., New York /1951/), va­lamint a 2726 229 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás. Kis mennyiségű komonomert tartalmazó akrilnitril-kopolimereket ismertet Hou­­ben-Weyl: Methoden der organischen Chemie, 14. kötet, 998. A komonomer hozzáadása az akrilnitril polimerizációja közben, a poliakrilnitrilszál jobb szí­­nezhetőségét eredményezi. Több mint három mono­merből álló kopolimer, amelyek egymás közt részben sóképzéssel is reagálhatnak, eddig nem került ismer­tetésre. A poliakrilnitril kémiai módosításáról Valk és munkatársai adtak ld egy összefoglaló ismertetést (Forschiingsbericftte des Landes Nordheim-Westfa­len,Nr. 2212, Westdeutscher Verlag Opladen/1971/). Az ebben a munkában lebt polimereket általában úgy állítják elő, hogy a poliakrilnitrilből nyert szálak tech­nikailag kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. Is­mertek továbbá kísérletek a poliakrilnitril polimera­nalóg átalakítására diciándiamiddal lúgos dimetil­­formamid oldatban (Y. Twakura és munkatársai: Bull. Chem. Soc. Japan, 2S, 1820 /196S/). Ezeknél a reak­cióknál megállapították, hogy a reakcióelegy rövid időn belül erősen elszíneződik, gélesedik és a pirosra színeződőtt reakciótermék, amely Nomura és munka­társai szerint (Yuki Gosei Kagaku Kyokai Shi 24. 125-131 /1966/; CAM, 128 26h) akrilnitrilből és ak­­ril-guanamidból (33 mól%) álló és a tetrahidronafti­­ridin gyűrűs szerkezetével jellemezhető kopolimer, nem volt tovább feldolgozható. Nem térhálósított ko­­polimert állított elő Twakura munkatársaival (Bull. Chem. Soc. Japan 2S, 1820/1965/), amikor tiszta po­liakrilnitril helyett ehhez a reakcióhoz akrilnitril-szti­­rén-kopolimert használt A kapott reakciótermék színtelen. A találmány célja, hogy egy egyszerű eljárást dol­gozunk ki új akrilnitril-kopolimerek előállítására. Az eljárás gazdaságosságát az adja, hogy gyenge minő­ségű és hulladék poliakrilnitril is felhasználható. A találmány feladata, hogy poliakrilnitril dicián­diamiddal lúgos oldatban végzett polimeranalóg át­alakításával lehetővé tegye olyan, előnyös tulajdon­ságokkal rendelkező, eddig nem alkalmazott új akril­nitril-kopolimerek előállítását, amelyek például pely­hesítő szerként felhasználhatók. A feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a poliakrilnitril és a diciándiamid lúgos oldat­ban kapott átalakulási termékéből és egy speciális el­járási módszerből valamely (I) általános képletű új akrilnitril-kopolimert kapunk kolloid állapotban, amely savval kezelve oldott állapotba megy át Az új akrilnítril-kopolimer részben ciklizált poli­­akrilnitril-egységekből áll, amelyek =N-C=N- hidak-1 kai (lásd az (I) általános képletben A-val jelölt részt) ágaznak el, amikoris a polimerizációs fokn = 5-150. Az (I) általános képletben Rl jelentése nitrilcsoport, R2 jelentése egy (b) képletű guanaminhidroklorid­­csoport, R3 jelentése a -C(NH)-NH-C(NH)-CN képletű ci­­án-guanidinamidin-c söpört, R4 jelentése karbonamid- vagy karboxilcsoport Az új akrilnitril-kopolimer kolloid vagy oldott ál­lapotban fordul elő. Az anyag IR-spektroszkópiailag egységes, funkci­ós csoportjai az alapvázon kimutathatók. Az új kopolimerek előállítására szolgáló eljárás el­őnyösen úgy foganatosítható, hogy a poliakrilnitrilt dimetil-formamidban vagy más alkalmas oldószer­ben melegítés közben oldjuk és diciándiaminnal rea­­gáltatjuk. Ehhez a poliakrilnitril és a diciándiamin di­­metU-formamidos oldatát az alkálihidroxid koncent­rált vizes oldatával elegyítjük, majd melegítjük. Rö­vid időn belül a reakcióelegy barnás-pirosas színűre változik és a teljes reakciómassza szilárd géllé géle­sedik. Meglepő módon azt találtuk, hogy intenzív és hosz­­szantartó nyúóigénybevétellel, előnyösen keveréssel magas lúgkoncentráció és 20 *C és a polimeroldószer forráspontja, előnyösen 100 *C közötti hőmérséklet mellett a reakciómassza gélállapotba megtörhető és a gél kolloid állapotba vihető áL A szükséges lúgmennyiség 1 tömeg% felett, el­őnyösen 10 tömeg% felett van, a poliakrilnitril meny­­nyiségére vonatkoztatva. A reakcióidő lefutása után, amelynek értéke a 100 órát is elérheti a reakció hőmérsékletétől függően, a teljes reakcióelegyet szervetlen savval elegyítjük, mi­által a karboxilcsoportok hozzáférhetősége és haté­konysága a polimer lebomlásának messzemenő meg­­gátlása mellett a kívánt mértékben fokozható. A sav mennyisége az ekvimoláris mennyiség és a százszoros mólfelesleg között mozoghat, a poliakril­nitril diciándiamiddal végzett átalakításához felhasz­nált bázis mennyiségére vonatkoztatva. A savas kezelés ideje legfeljebb 10 óra lehet Ahő­­mérséklet szintén befolyásolja a reakciót ez 50 *C és az oldószerelegyet forráspontja között változhat A savas kezelés végezhető zománcozott autoklá­­vokban és túlnyomás és 300 *C hőmérséklet mellett A reakció lefutása után az új akrilnitril-kopolimer lehűlés közben sárga anyag formájában hidroklorid­­ként válik le, amikoris a leválás vizes nátronlúggal végzett semlegesítéssel tehető teljessé. A levált anya­got a szokásos módon szűrjük, szárítjuk és adott eset­ben (hűljük. Az eljárás során (I) általános képletű tennék kelet­kezik, a képletben Rt jelentése nitrilcsoport, R2 jelentése guanamin- vagy guanaminhidroklo­­ridcsoport, R3 jelentése cián-guanidinamidincsoport, R4 jelentése karbonamid- vagy karboxilcsoport, ahol a polimer kolloid vagy oldott állapotban van. A savas kezelés eredménye a funkciós csoportok potenciometrikus titrálásával vagy IR-spektroszkó­­piailag követhető. A polimer a szénláncon 4,6-diami­­no-133-triamin-, karbonsav-, karbonamid-, nitril- és 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom