200193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új de-(acetil-glukozaminil)-di(dehidro)-dezoxi-teicoplanin-származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

HU 200193 B metil-formamid jelenlétében hajtjuk végre. Ebben az esetben előnyös keverék az 1-10%-os metanolos nát­­rium-metoxid, dimetil-formamidban Amikor a kiindulási anyag teicoplanin A2, olyan megfelelő (A) általános képletű vegyületet kapunk, amelyből hiányzik az N-acetil-D-2-dezoxi-2-amino­­glukopiranozil-csoport a 34-es helyen, és a 35-52 he­lyen C-N kettős kötés van (x-nek nincs jelentése, y jelentése további kötés): ez a vegyidet I vegyidet né­ven szerepel az 1. táblázatban. Hasonlóképpen, ha te­icoplanin komponenst használunk kiindulási anyag­ként, a megfelelő de-glikozilezett származékot kap­juk, a 35-52 helyen C-N kettős kötéssel. Ha a kiindulási anyag L 17054 antibiotikum, a megfelelő deglikozilezett származékot nyeljük, a 35- 52 helyen C-N kettős kötéssel. Ezt a vegyületet II ve­gyidet néven szerepeltetjük az 1. táblázatban. Az NMR analízis azt mutatja, hogy összehasonlít­va ismert szerkezetekkel, semmiféle lényeges válto­zás nem következik be ennél a két új vegyidéinél, a kiindulási anyagokhoz viszonyítva, azaz olyan (B) ál­talános képletű vegyületből kiindulva, ahol M jelen­tése D-mannopiranozil-csoport és az egyéb szubszti­­tuensek jelentése a fentiekben megadott, erős bázisos reakciőkörülmépnyek között olyan megfelelő vegyü­letet kapunk, ahol x-nek nincs jelentése, y jelentése pedig egy további kötés. Ha a kiindulási anyag L17046 antibiotikum, azaz egy olyan (B) általános képletű vegyület, ahol A’ és M jelentése hidrogénatom és az egyéb szubsztituens jelentése a fentiekben megadott, a megfelelő de-gli­kozilezett vegyületet kapjuk, ahol a 34-34 helyen C­­C kettős kötés van. Ez esetben, az alkalmazott lúgos reakciókörülményektől függően, a IV vagy V vegyü­letet kapjuk. Közelebbről, a IV vegyületet úgy kap­juk, ha az L17046 antibiotikumot a fent leírt bázisos reakciókörülmények között hosszabb ideig, vagy a legdrasztikusabb reakciókörülmények között kezel­jük. Az V vegyületet enyhébb reakciókörülmények között, így például 50-100-szoros mólfeleslegben vett alkálifém-alkooxiddal, a megfelelő alkanol je­lenlétében, szobahőmérsékleten, körülbelül 24-72 órás reakcióidővel állíthatjuk elő. Hosszabb reakció­idővel az V vegyület átalakul aN vegyületté. AIV ve­gyület is átalakítható enyhén savas reakciókörülmé­nyek között a m vegyületté, azaz olyan (I) általános képletű vegyületté, ahol A és M jelentése hidrogén­­atom, x-nek nincs jelentése és y jelentése egy kettős kötés (lásd az 1. táblázatot). Az V vegyületnek III vegyületté való átalakításá­ra alkalmazható enyhén savas reakciókörülmények például valamilyen ásványi sav vizes oldata, általá­ban 0,5-1 N sósav oldat Az I vegyületet vagy a II vegyületet is átalakíthat­juk a III vegyületté erős savas hidrolízissé!, valami­lyen szobahőmérsékleten folyékony oldószer, példá­ul valamilyen keton, éter, vagy ezek keveréke jelen­létében. Éterként ciklikus étereket vagy diétereket al­kalmazhatunk. Előnyös éterek lehetnek az R-ORi ésR20-(CH2)n-0R3 általános képletű éterek, ahol R és Rt jelentése egy­mástól függetlenül 1-8 szénatomos alkil-, 5-8 szén­­atomos cikloalkd-, fend- vagy fend(l-4 szénato­­mosjalkil-csoport, az oxigénatommal együtt pedig 5- 10 tagú teljesen hidrogénezett heterociklusos gyűrűt 5 alkotnak; n jelentése egész szám, melynek értéke 2 vagy 3; R2 és R3 jelentése egymástól függetlenül 1- 4 szénatomos növidszénláncú alkil-, főül- vagy fe­­nil(l-4 szénatomos)alkil-csoport, az -0-(CH2)n-0- csopomal együtt pedig 5-10 tagú teljesen hidrogéne­zett heterociklusos gyűrűt alkotnak. Ketonként 3-8 szénatomos alifás ketonokat vagy 5-8 szénatomos cikloalifás ketonokat alkalmazha­tunk. Előnyös ketonok az R4-CO-R5 általános képletűek, ahol R4 és R5 jelentése egymás­tól függetlenül 1-6 szénatomos rövidszénláncú alkil­­csoport lehet, azzal a feltétellel, hogy a fenti általános képletben a szénatomok száma összesen 8-nál na­gyobb nem lehet, vagy R4 és Rs együtt egy 4-7 szén­atomos polimetilén láncot alkot A felsorolt oldószerek közül különösen előnyösen alkalmazhatók a savas hidrolízises reakcióban a kő­vetkezők: tetrahidrofurán, tetrahidropirán, 1,2-dime­­toxi-etán, 1,2-dietoxi-etán, dioxán, vagy ezek keve­rékei. Az oldószert a kiindulási teicoplanin vegyüiet­­hez viszonyítva nagy feleslegben alkalmazzuk. Bár az oldószer lemegfelelőbb mennyiségét minden eset­ben a szóban forgó oldószer határozza meg az oldó hatástól és a forrásponttól függően, általában azt mondhatjuk, hogy a savas hidrolízist a kiindulási te­icoplanin vegyület egy grammjára vonatkoztatva 10- 50 ml oldószernek megfelelő szerves oldószer jelen­létében előnyös végezni. A hidrolízisnél használt erős sav erős ásványi sav vagy erős szerves sav lehet Erős ásványi savkáit só­sav, hidrogén-bromid, koncentrált kénsav és koncent­rált foszforsav alkalmazható előnyösen. Erős szerves savként pedig előnyös az alfa-halogénezett rövid­szénláncú alifás savak, az alkánszulfonsavak, a polif­­luoro-alkánszulfonsavak, a cikloalkánszulfonsavak vagy arílszulfonsavak használata, amelyek közül le­gelőnyösebbek a következők: trifluorecetsav, trikló­­recetsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, trifluor­­metánszulfonsav, p-toluol-szulfonsav. Előnyösen ál­talában 95-98t% szulfonsavat és 85-981% ortofosz­­forsavat alkalmazhatunk akielégítő hozam elérése ér­dekében. Szövés savak esetéből 98 t% mc ílánszul­­fonsav és 981% trifluorecetsav alkalmazása előnyös. Az I vegyület szintén átalakítható a II vegyületté, meghatározott körülmények között végzett savas hid­rolízissel, amelyet oős szerves savval, így 75-95%­­os vizes trifluor-ecetsavval, 10-50 *C közötti hőmér­sékleten hajthatunk végre. Előnyös sav a 90%-os trif­­luor-ecetsav, a reakcióhőmérséklet pedig előnyösen szobahőmérséklet Bár a leírásban és az igénypontokban szerepel az „oldószer kifejezés, a találmány szerinti eljárásban nem szükséges a kiindulási teicoplanin vegyületet és/vagy az (A) általános képletű antibiotikum végter­méket teljesen feloldani az oldószerben és ily módon homogén fázisú reakciós oldatot képezni Arra azon­ban szükség van, hogy a kiindulási teicoplanin ve­gyület az alkalmazott reakcióhőmérsékleten annyira feloldódjék a poláros oldószer, erős lúg rendszerben, hogy a kiindulási vegyület koncentrációja megfelelő reakciósebességet biztosítson. Az alább következő 1. táblázatban a találmány szerinti eljárással előállított néhány jellemző vegyü­let látható. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom