200166. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azolilszármazékok előállítására
1 HU 200166B 2 A találmány tárgya eljárás új azolilszármazékok előállítására. A 2.654.890. számú német szövetségi köztársaságbcli szabadalmi leírásban olyan (A) általános képletű tiazolil-karbinolokat isnmrtetnek, ahol az (A) általános képletben R1 és R2 jelentése hidrogénatom vagy szénhidrogénmaradék. Itt a szénhidrogénmaradck telített vagy telítetlen, egyenes vagy elágazó szénláncú csoportot, vagy egy gyűrűt tartalmazó, vagy kondenzált gyűrűs csoportot jelent, és ha ez a szénhidrcgénmaradék arilcsoport, vagy árucsoportot tartalmaz, akkor ez az arilcsoport Y csoportként például halogénatommal lehet szubsztituálva. A 0.150.036. számú európai szabadalmi leírásban olyan (B) általános képletű azolilszármazékokat közölnek, ahol a (B) képletben Ar szubsztituált aromás csoportot jelent. kenil-, alkjnil- vagy benzilcsoport; Q jelentése S(0)i__2-R2 vagy OR3 általános képletű csoport, ahol R es R3 egymástól függetlenül alkil-, cikloalkü-, alkenil- vagy arilcsoportot jelent. A 0.145.294. számú európai szabadalmi bejelentésben olyan (C) általános képletű vegyületcket ismertetnek, ahol a (C) képletben R jelentése 3—8 szénatomos alkilcsoport, azzal a megkötéssel, hogy ha R 3—6 szénatomos, elágazó szénláncú alkilcsoportot jelent, akkor az elágazás helye az R csoport a-szénatom jától eltérő; és X halogénatomot jelent. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületeket az (la) általános képlet szemlélteti, ahol R3ésR jelentése klóratom, RJ jelentése hidrogénatom, Y jelentése hidroxilcsoport, n értéke 1 vagy 2, X oxigénatomot jelent, Zjelentése nitrogénatom, Xr és Xz jelentése fluoratom. Az (la) általános képletű vegyületek legalább egy királis centrumot tartalmaznak, s így azokat általában racémelegy alakjában állítjuk elő. Az egyes enamtiomerek a racemátokból irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő. Mind az enantiomerck, mind a diasztereomer keverékek, valamint a lehetséges geometriai izomerek, amelyek egynél több királis centrum vagy adott esetben jelenlevő kettős kötés következtében lehetségesek, a találmány tárgyát képezik. Az (la) általános képletű vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet — — amelyben R\ R , R3, Y, X és Z jelentése a fentiekben meghatározott egy CF2- CX2X2 általános képletű fluor-olefinnel — amelyben X1 és X2 jelentése fluoratom — aprotikus oldószer, például dimetil-formamid, tetrahidrofurán jelenlétében és valamilyen alkoholos oldószerben, például terc-butanolban, valamilyen erős bázis — például káliumterc-butilát — jelenlétében, —10 °C és 440 °C közötti hőmérséklettartományban addíciós reakcióba visszük. A (II) általános képletű közbenső termékeket vagy az (V) általános képletű észterek redukciójává kaphatjuk, ahol az (V) általános képletben R*. R , Y és Z jelentése a fentiekben meghatározott, és R jelentése metil- vagy etilcsoport. E reakciót vegyes fémhidridek, például lítium(tetrahidrido-aluminát), lítium-(tetrahidrido-borát) vagy nátrium-(tetrahidrido-borát) alkalmazásával, éter-típusú oldószerben, például dietil-éterben vagy tetrahidrofuránban, 0 °C és 30 °C közötti hőmérséklettartományban valósíthatjuk meg. Az (V) általános képletű közbenső termékeket n jelentésétől függően különböző módszerekkel állíthatjuk elő: a) Ha n értéke 2, akkor az (V) általános képletű közbenső termékeket a D) reakcióvázlat szerint úgy állíthatjuk elő, hogy egy (VI) általános képletű vegyületet a megfelelő (VII) általános képletű oxiránszármazékká alakítunk, majd az így kapott (VII) általános képletű oxiránszármazékot egy azolvegyület alkálifémsójával reagáltatjuk. A (VI) általános képletű vegyületek a technika jelenlegi állása szerint ismertek (lásd például Chem. Bér. 26,308 (1943); J. Chem. Sopc. 1946.895; Zsurnal Obscs. Him. 2á. 1568 (1954); J. Org. Chem. 15, 785 (1970); valamint Bull. Soc. Chim. Fr. 1962. 823). A (VI) általános képletű vegyületek (VII) általános képletű oxiránszármazékokká történő átalakítását ismert ódszerekkel végezzük /lásd például: J Am Chem. Soc. fii. 1343 (1965); és J. Am. Chem. Soc. fiá, 3792 (1962)/. A (Vü) általános képletű oxiránszármazékokat az (V) általános képletű karbinolokká általában úgy alakítjuk át, hogy aprotikus, dipoláris oldószerben, például dimetil-szulfoxidban vagy dimetil-formamidban dolgozunk, és valamilyen bázis sztöchiometrikus mennyiségét — például nátrium-hidridet, kálium-tere-butilátot vagy kálium-hidroxidot — alkalmazunk. E reakciót szobahőmérséklet és az oldószer forráspontja közötti hőmérséklettartományban játszatjuk el. b) Ha n értéke 1. akkor az (V) általános képletű közbenső terméket az E) reakcióvázlat szerint úgy állíthatjuk elő, hogy egy (Vni) általános képitű ciánhidrint alkoholízisnek vetünk alá. Az alkoholízist általában alkoholos típusú oldószerben, például gázalakú hidrogén-kloriddal telített metanolban vagy etanolban, vagy valamilyen más ásványi sav — például kénsav — jelenlétében 0 °C és az oldószer forráspontja közötti hőmérséklettartományban végezzük. A (VIII) általános képletű ciánhidrinvegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő azolüacetofenon-származékra ciánhidrogént addício nálunk, vagy — az F) reakcióvázlat értelmében egy megfelelő (X) általános képletű nitrilből indulunk ki (lásd például Bull. Soc. Chim. Fr. 1959.1244). Az 1. táblázatban példákat mutatunk be a talál mány szerinti eljárással előállított (la) általános képletű vegyületekre, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
