200148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készítmény talaj kezelésére és a nitrogént a talajban konzerváló készítmény előállítására
1 HU 200148 B 2 A találmány tárgya eljáráB a talaj kezelésére, valamint eljárás a nitrogént a talajban konzerváló készítmény előállítására. A növények túlnyomó része nitrogénszükségletét legnagyobb részben vagy teljes 5 egészében a talajból kapja. A növény növekvésének tápláló anyagául szolgáló nitrogénnek a talajban való biztosítása egyike a legfontosabb mezőgazdasági problémáknak. A talajban a nitrogén főként három alakban ta- 10 lálható, ezek: szerves nitrogén, ammóniumnitrogén és nitrátnitrogén; ezek közül a növények primér formában az ammonium- és nitrátnitrogént használják fel. Ezt a nitrogént a növények a talajból ammóniumionokat és nit- 15 rátionokat tartalmazó oldat alakjában szívják fel. A talajban az ammóniumnitrogén főként kolloidálisan kötött nitrogén alakjában van jelen; a talajnitrogén ammóniumalakjának 20 csupán igen csekély hányada megy veszendőbe a növények táplálkozási zónájában kiázás útján. A talajban lévő nitrátnitrogén vagy abból származik, hogy a talajbaktériumok az 25 ammóniumnitrogént oxidálják vagy nitrifikálják; vagy szervetlen nitrátműtrágyákat - például ammonium-, nátrium-, kálium- vagy kalcium-nitrátot - adnak a talajhoz. A szervetlen nitrátvegyületek jól oldódnak vízben 30 és a vizes talajközegben. Oldott formában a nitrátnitrogén legnagyobbrészt nitrátion alakjában van jelen. Ellentétben az ammóniumnitrogénnel, a nitrátban lévő nitrogént a talaj szorpciós 35 hordozói nem adszorbeálják. E nitrátion anionos jellege következtében a nitrátnitrogént az eBÖ és az öntözés gyorsan kiáztatja, és ennek következtében a növények táplálkozási zónájából könnyen veszendőbe megy. Továb- 40 bé, a nitrátnitrogént számos talaj baktérium nitrogéngázzá redukálja. Ez a folyamat a jól ismert denitrifikálás: ez idézi elő, hogy a talajban lévő nitrátnitrogén további nagy mennyisége veszendőbe megy. A talajban ta- 45 lálható nitrátnitrogénnek évente körülbelül 20-80%-a vész el kiázás és denitrifikálás következtében. Abból a célból, hogy az ammóniumnitrogén nitrifikálásból származó vesztesége a ta- 50 lajban elkerülhető legyen, célszerű a talajhoz nitrifikálást gátló anyagot adni. Jóllehet az ismert inhibitorok hatásosan gátolják a nitrifikálást, legnagyobb részük nagy hátránya abban rejlik, hogy ezeket az 55 anyagokat nagyon rövid idő alatt kell beágyazni a talajba: néhány perctől néhány óráig terjedő periódusban, hogy a gátló anyag légáramlás okozta veszteségét elkerüljék. A gyors beágyazásnak ez az igénye hét- 60 ráitatja és/vagy korlátozza a nitrifikálást gátló anyagok alkalmazását a mezőgazdasági gyakorlatban azokon a helyeken, ahol hordalékot nem, vagy alig alkalmaznak, valamint olyan területeken, ahol a talajhoz műtrágyá- 65 kát adnak, és Így a beágyazás késleltetett ütemben megy végbe. A találmány célja olyan módszerek és készítmények kidolgozása, amelyek haszonnövények termesztésében alkalmazhatók, és különösen olyan módszerek és készítmények kifejlesztése, amelyek új mezőgazdasági gyakorlattal kapcsolatosak; valamint olyan készítmények kidolgozása, amelyek a talajnitrogént a talajban lévő ammóniumnitrogén nitrifikálásának gátlása útján konzerválják. Azt találtuk, hogy a talajnitrogént konzerváló készítmények aktív anyagaként alkalmazható egy (I) általános képletű pirazolszérmazék-fémsó - ahol az (I) képletben 1 CHj 2 (I) M jelentése kobalt-, réz-, mangán-, nikkel- vagy cinkatom; és X hidrogén-, bróm-, klór- vagy fluoratomot, vagy metilcsoportot jelent, Pirazolkomponensként e sók előállítására alkalmas a 3-metil-pirazol, a 4-bróm-3-metil-pirazol, 4-klór-3-metil-pirazol, 4-fluor-3-metil-pirazol és a 3,4-dimetil-pirazol. Jóllehet a találmány szerinti pirazol-hatóanyagokat általában az (I) általános képlettel ábrázoljuk, véleményünk szerint e vegyületek két további izomer formában is létezhetnek, s ezek a (II) és a (III) általános képlettel ábrázolhatók, ahol M és X jelentése ugyanaz, mint az (I) általános képletben. Úgy véljük továbbá, hogy az (I) általános képletű vegyületek előállítása Borán a fenti három izomer keverékét kapjuk, b így 3
