200147. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroelemtartalmú permettrágyák előállítására
1 HU 200147 B 2 A találmány tárgya eljárás mikroelemtartalmú permettrágyák előállításéra. Ismeretes, hogy a réz és a cink mikroelemek a növényben résztvesznek a fehérjeszintézisben! elősegítik és fokozzák a nitro- 5 gén ilyen irányú hasznosulását (Liquid Fertilizer Manual. National Fertilization Solutions Association. Peoria, USA, Illinois. 1967; A/.S. Casper. Liquid Fertilizers. Noyes Data Corporation. Park Ridge, New YerBey - London, 10 England. 1973; Almássy-Mété-Zédor: Műtrágyák. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1977). Ezért a réz és a cink szinte minden összetett mikroelemtartalmú permettrágyában alkotóként szerepel. Komplexképzőhöz, kelátkép- 15 zöhöz kötve szokták alkalmazni azért, hogy a permettrágya vízzel való hígításakor a réz és a cink hidroxidja, karbonátja ki ne csapódjék. Általában 1 mól fémre 1 mól komplexképzőt (etiléndiamin-tetraecetsavas-dinátrium, 20 citromsav stb.) használnak (Sajó István: Komplexometria. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962). Az ilyen nagymértékű kelátképző-felhasználás azonban rendkívül megdrágítja a permettrágyát és a nagy mennyiségű 25 kelátképző retard hatást fejt ki a növényben, vagyis késlelteti a növény normális fejlődését. A kelátkomplex vegyület alakjában jelenlévő mikroelem ugyaniB a növényben nem tudja kifejteni pozitív hatását. Ahhoz, 30 hogy ez megtörténhessen, a növénynek először el kell bontania a komplex vegyületet, ki kell szabadítania a mikroelemet a kelétkomplexből. Ez a folyamat viszont energiaigényes és a szükséges energiát a növény a 35 saját energiakészletéből fedezi. Ez az energia tehát nem a növény fejlődésére, hanem a mikroelemkomplex elbontására fordítódik, vagyis a növény a saját fejlődésében visszamarad, a komplexképző tehát retard hatást 40 fejt ki. Találmányunk célja, hogy a kelátkomplexképzók említett káros hatását kiküszöböljük és olcsó, de igen hatékony permettrágyát állítsunk elő. 45 Találmányunk az alábbi felismerésen alapul és felismerésünk a réz, cink, adott esetben mangán és/vagy vas és/vagy magnézium mikroelemeket tartalmazó permettrágyák előállítására vonatkozik. 50 Ismeretes, hogy a réz- és cinksók vizes oldatát ammónia oldattal 7,5-8,5 pH értékig semlegesítve, réz(II)-amin és cink-amin komplex kationok képződnek. A két mikroelem aminkomplexe oldott állapotban van. A réz- 55 és cink-amin komplexek a növényben nitrogénhordozóként szerepelnek. Nitrogénkószletük a növényben az aminosavak összekapcsolásánál, peptidek, polipeptidek kialakítására fordítódik, vagyis a két fém aminkomplexe 60 mint biokatalizátor, elősegíti a fehérjeszintézist. Ezt az előnyös tulajdonságot szem előtt tartva, kísérleteinket olyan irányban végeztük, hogy a réz és cink az előállított és mangánt, vasat, valamint magnéziumot is tar- 65 talmazó permettrágyában részben, vagy teljes egészében aminkomplex alakjában legyen jelen. Kísérleteink eredményeképpen meglepően azt tapasztaltuk, hogy a réz(II)-amin komplex teljes egészében, a cink-amin komplex pedig részben változatlanul megmarad az oldatban, ha a mangán, vas és részben a cink mikroelemek oldatbantartására megfelelő mennyiségű citromsavat alkalmazunk és az oldat pH-ját ammónia oldattal 7,5-8,5 értékre állítjuk be. A magnézium oldatbantartásához nincs szükség citromsavra. Kisérleteink szerint a fémsók és a citromsav szükséges mólaránya a következő: 1 mól CuSOí 1 mól MgS04 1 mól ZnSO« 1 mól MnSCto 1 mól FeSO< 1 mól FeCls 0 mól citromsav, 0 mól citromsav, 0,5 mól citromsav, 1 mól citromsav, 1 mól citromsav, 1 mól citromsav A mólarányok beállítása után az oldat pH-ját ammónia oldattal 7,5-8,5 értékig növeljük. Ekkor jön létre a róz(II)-amin és részben a cink-amin komplex, továbbá a mangán, vas és részben a cink mikroelemek citrátkomplexe. Azt tapasztaltuk, hogy a fenti mólarányokat betartva, Btabilis permettrágya állítható elő, melyből vízzel hígítva sem válik ki csapadék. Felismerésünk egyben azt is jelenti, hogy a réz(II)-amin komplex stabilisabb, mint a réz-citrát komplex és csakis igy válik lehetővé, hogy a mangán és vas citrátkomplexei mellett, mint aminkomplex megmaradjon az oldatban. Cink esetében más a helyzet. Ahhoz, hogy a cink részben aminkomplex alakjában legyen az oldatban, 1 mól cink-szulfáthoz 0,5 mól citromsavat kell adni, ami azt jelenti, hogy az amin- és citrátkomplex egyensúlyi arányát kell kialakítani az oldatban. Felismerésünk által lehetővé vált igen gazdaságos permettrágya előállítása, mert hiszen a réz és a magnézium nem igényel citromsavat, a cink pedig a citromsav szokásos mennyiségének csak az 50%-át igényli. A szántóföldi növények (kalászosok, napraforgó, kukorica stb.) a réz, cink, mangán és vas mikroelemek megfelelő arányú együttes jelenlétét igénylik. Figyelembe véve, hogy a növénytermesztésben kimagasló helyet elfoglaló búza, kukorica és napraforgó növényekben a jó nitrogénhasznoBulás igen fontos követelmény, a találmány szerinti réz- és cinktartalmú permettrágyák igen hatékonyak lehetnek és használatuk a terméshozam jelentős növekedéséhez vezet. Szántóföldön végzett kísérleteinkben pl. 23-24%-os búza termóshozamnövekedést értünk el. A találmány Bzerint előállított, magnéziumot is tartalmazó permettrágyák elsősorban a szóló és gyümölcs permetezésére előnyösek. 3
