200139. lajstromszámú szabadalom • Eljárás környezetet károsító hatású, szervesanyag tartalmú folyadékok és iszapok kezelésére

3 HU 200139 B ■1 hat ugyanis, hogy 80-85% víztartalmú anya­got kell kezelni, ez pedig nem történhet meg a max. 10%-ra történő hígítás nélkül. Eljárásunkat célszerűen egészen híg szennyvizek folyamatos,- valamint max. 10% szilárdanyng-tartalomra beállított szippant­ható iszapok szakaszos kezelésére lehet gaz­daságosan használni. Az eljárásunkkal elért meglepő hatást egyrészt textilkikészítésnél ismert irelő anyagnak, a nátriurn-akrilátnak, másrészt pe­dig a rendkívül aktív adszorbens anyagnak tulajdonítjuk. Amennyiben adszorbensként építési cementet használunk, úgy nincs szükség az önmagában ismert lúgositó anyag előzetes adagolására, mert a cement önmagá­ban lúgositó hatású, így a keverék pH érté­kének beállításához célszerűen felhasználha­tó. A híg szennyvizek folyamatos kezelésé­hez a felsorolt vegyszereket előre elkészített oldatok, illetve szuszpenziók, míg a viszony­lag sűrű iszapok szakaszos kezeléséhez szi­lárd formában célszerű adagolni. A szakaszos kezelésnél gazdaságosan, tehát célszerűen be kell állítani a max. 10% szilárd- és a max. 30% szervesanyag-tartal­­mat. Hígításhoz az előző adag kezelése során nyert csurgalékvizet, míg a sűrítéshez gép­járművek mosásakor keletkező olajos iszapot, vagy tároló tartályok tisztításakor keletkező olajsarat, zsírsavat célszerű alkalmazni. Sű­rítéshez felhasználható még az előző adag kezelése során keletkezett, víztelenített, vagy csak részben víztelenített iszap. Ismert pelyhesítószerként aluminium­­szulfátot és/vagy vas II szulfátot és/vagy vaskloridot és/vagy vasklorid-szulfátot ada­golunk. A legcélszerűbb összetétel az alumí­­niuraszulfát és az 0NGR0FL0C néven ismert vasklorid-szulfát elegye. A találmány szerinti eljárásra az jellem­ző, hogy 1000 tömegrész, 1-10 tömeg% szilárd anyagot és 3-30 tömeg% kőolaj-, állati— és növényi eredetű szerves anyag bár­milyen arányú keverékét tartalmazó fo­lyadékokat, vagy iszapokat elegyítünk a keverék szilárd- és szervesanyag koncentrációjától függően 1-10 töineg­­rész építési cementtel, 1-10 tömegrész aluminiuinszulfáttal, 0,1-1 tömegrész vaskioridszulfáttal, 0,1-1 tömegrész irelő anyaggal, vagyis nátrium-akriláttal, 0,001-0,01 tőmegrész anionos polimerrel és 0,001-0,01 tömegrész háztartási élesz­tővel, majd a keverést ezután a folya­dék, vagy iszap hőmérsékletétől függően kb. 10 percig folytatjuk, majd építési cement, vagy aluminiumszulfát adagolá­sával a folyadék, vagy iszap pH értékét 6,8-6,9 értékre beállítjuk, majd a keverést az összes beadagolt vegy­szer oldódásáig folytatjuk, ezután a vi­zes és az iszapfázist elkülönítjük, majd az iszapot víztelenítjük. A találmány szerinti eljárást a követke­ző kiviteli példákkal mutatjuk be: 1. példa A példa a híg szennyvizek kezelésére vonatkozik. Keverővel ellátott tartályba be­adagolunk 1000 tömegrész szennyvizet, me­lyet a kőolaj-, állati- és növényi szerves anyagokkal szennyezett vizek bármilyen ará­nyú keverékéből állítottunk elő. A keverék szennyvíz maximális szennyezettsége lehet szilárd anyagból 10 tömegrész, mig szerves anyagból 30 tömegrész. A keverékhez hozzá­adagolunk 1 tömegrész építési cementet majd 1 tömegrész pelyhesitószert, célszerűen kris­tályos aluminiumszulfátot. Folyamatos keverés közben beadagolunk 0,1 tömegrész vasklorid­­-szulfátot, 0,1 tömegrész irelő anyagot, vagyis nátrium-akrilátot, végül 0,01 tömeg­rész anionos polimert, és 0,001 tömegrész élesztőt. Folyamatos keverés közben várunk kb. 10 percet, majd cement, vagy aluminium­szulfát adagolásával beállítjuk a szennyvíz­ben a pH=6,8-6,9 értéket. A keletkezett isza­pot ülepítjük, majd víztelenítjük. A kezelésben keletkezett vízfázist köz­csatornába, vagy utólagos tisztítás, célsze­rűen szűrés után élővízbe bocsátjuk. A ke­zelésben keletkezett iszapfázist, víztelenítés után égetéssel, vagy komposztálással haszno­sítjuk. Komposztálni csak akkor lehet, ha a szennyvíz nem tartalmazott nehézfémeket. 2. példa Az 1. példa szerinti készülékbe beada­golunk 1000 tömegrész sűrű iszapot, melyet a kőolaj-, állati- és növényi szennyező szerves anyagokat tartalmazó iszapok bármilyen ará­nyú keverékéből állítottunk elő. A keverék iszap maximális szennyezettsége lehet szilárd anyagból 100 tőmegrész, míg szerves anyag­ból 300 tömegrész. A keverékhez hozzáadago­lunk 10 tömegrész építési cementet, majd 10 tömegrész pelyhesító anyagot, célszerűen alumíniumszulfátot. Folyamatos, célszerűen sűrített levegővel végzett keverés közben beadagolunk 1 tömegrész vasklorid-szulfátot, 1 tömegrész irelő anyagot, vagyis nátrium­­-akrilátot, végül 0,1 tömegrész anionos poli­mert, és 0,01 tömegrész élesztőt. Folyamatos keverés közben várunk kb. 10 percet, majd cement, vagy alumíniumszul­fát adagolásával beállítjuk a keverék iszap­ban a pH=6,8-6,9 értéket. A keletkező iszapot ülepítjük, az ülepí­tett vizet pedig közcsatornába, vagy utóla­gos tisztítás, célszerűen szűrés után élővízbe bocsátjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom