200112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formázásra, ásványi anyagok őrleményéből álló legalább két komponensű hordozóval
1 HU 200112 B A találmány tárgya eljárás önmagukban nehezen kezelhető, főként nedvszívó, szilárd vagy folyékony anyagok formázására ásványi anyagok őrleményéből álló, legalább két komponensül hordozóval, oly módon, hogy a formázni kívánt anyagot, vagy oldatát először hatalmas belső felülettel rendelkező, makro- és mozopórusokkal átjárt, duzzadó, nagy folyadékfelvételre képes szilikét ásványokkal, előnyösen perlittel, majd ezt követően alumínium-szilikát tartalmú ásványokkal, előnyösen nagy montmorillonit tartalmú rétegrácsos agyagásványokkal, kívánt esetben hidrofóbizáló tulajdonságú anyaggal, előnyösen nagy magnézium-szilikát ül. magnézium-alumínium-szilikét tartalmú ásványokkal homogenizáljuk. Számos, a gyakorlatban jól hasznosítható anyag (pl. takarmányadalék, növényvédőszer, antioxidáns stb.) alkalmazását megnehezíti, hogy a felhasználni kívánt anyag önmagában nehezen kezelhető, nedvszívó, bomlékony, korrozív, kellemetlen szagú, vagy folyadék halmazállapota miatt nem állítható elő belőle megfelelő eloszlású, homogén, jól kezelhető, raktározható és könnyen szállítható stabil keverék. A nehézséget fokozza, hogy sok esetben, pl. premixek előállításánál viszonylag kis mennyiségű hordozóba kell beágyazni az értékes hatóanyagokat, megfelelő eloszlás és maximális stabilitás biztosítása mellett, az élő szervezetre nézve értékesíthető, vagy legalábbis indifferens anyagok alkalmazásával. Ismeretes, hogy az utóbbi évtizedekben a perlitek és számos anyagésvány jól bevált a gyakorlatban a legkülönbözőbb problémák megoldáséban, mint például retardizálés (179 445 számú magyar szabadalmi leírás), ioncsere (3 356 563 számú USA-beli szabadalmi leírás), de használnak agyagásványokat katalizátorhordozóként szuszpendáló-, szagtalanító-, konzisztencia beállító szerként, szigetelőanyagként, víztisztításra stb is. Felhasználási területük sokféleségének magyarázata a szilikát ásványok változatos felépítésében ill. szerkezetében keresendő. Porozitásúk, duzzadó-, abszorpciós és ioncserélő képességük mértékétől, valamint szerkezeti felépítésüktől (izometrikus, vagy anizometrikus részecskék halmaza) függően igen széles skálán mozgó, különböző erősségű kölcsönhatások létesítésére képesek és a legkülönbözőbb anyagok, esetenként igen nagy mennyiségben történő megkötésére alkalmasak. Az izometrikus részecskékből álló perlitek, hatalmas belső pórustérfogattal rendelkező, duzzadóképes makro- és mozopórusokkal átjárt kapilláris rendszerek, amelyek tömegük 4-6 szorosának megfelelő folyadékmennyiséget is képesek megkötni. A kialakuló kölcsönhatások mértékét alapvetően a különböző pórusméretek egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Minthogy a perlitben a makro- és mező méretek dominálnak, a létrejövő kapcsolatok erősségét a kapilláris rendszerekben kialakuló viszonylag gyenge erőhatások jellemzik. Ily módon a perlittel homogenizált anyagnak csak a töredéke ad- 5 szorbeálódik a mikropórusokban, túlnyomó része a makro- és mezopórusokban helyezkedik el. Ezért a kialakuló kölcsönhatásokra elsősorban az anyag molekulái között fennálló vonzóerők jellemzők, mig az adszorpciós köl- 10 csönhatások elhanyagolhatók. A perlit tehát tömegéhez képest nagy mennyiségű anyag tárolására, raktározására képes, amely egyúttal igen könnyen hozzáférhető (kioldható, emészthető stb.). Ez azon- 15 ban azzal a következménnyel jár, hogy a perlittel formázott anyag egy része a raktározás, vagy szállítás közben a homogenizátum saját tömegéből adódó nyomás vagy egyéb mechanikai ráhatás következtében kipréselő- 20 dik és a felszínre kerül, ami különösen poláris molekulákból álló hatóanyag esetében a szemcsék összetapadását, cementálódását eredményezi. Ez az oka annak, hogy a perlit vizes oldatok és különösen nedvszívó anya- 25 gok formázására önmagéban kevésbé alkalmas. Közismerten nehezen formázható anyag pl. a takarmányozásban nagy mennyiségben, többek között tí-vitamin komplex forrásként 30 alkalmazott kolin ill. sói. Felhasználásánál ugyanis komoly problémát jelent, hogy maga az anyag igen erősen nedvszívó, vizes oldata pedig nagymértékben korrozív. Formázásra a legkülönbözőbb szerves és szervetlen hordo- 35 zókat kipróbálták, mint például gabonaliszt, szójaliszt, különböző korpafélék, kukoricacsutka, almareszelék ill. perlit, kovasav, attapulgit, kaolinit stb, Nedvszívó tulajdonsága miatt azonban a belőle előállított keve- 40 rék szállítás, raktározás közben összeáll, összetapad és nehezen kezelhetővé válik. Stabil, jól kezelhető, homogenizátumok elóálü■ tása vagy túlságosan nagy mennyiségű hordozó alkalmazásával vagy speciálisan kezelt 45 hordozóval, mint például a 153 859 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett röntgenamorf szilícium-dioxid vagy hordozóra felvitt kolin só kapszulákba zárásával (163 579 számú USA-beli és az 1 035 986 50 számú angol szabadalmi leírások) valósítható meg. A találmány feladata önmagukban nehezen kezelhető, főként erősen nedvszívó, szilárd vagy folyékony anyagok formázására al- 55 kalmas eljárás kidolgozása természetes eredetű könnyen hozzáférhető és olcsó anyagokból álló hordozóval, amely a formázandó anyaggal stabil, raktározható és könnyen kezelhető homogén keveréket képez. 60 A találmány lényegét az a felismerés képezi, hogy több, de legalább két komponensű rendszer alkalmazásával, amelynek egyik komponense hatalmas belső felülettel rendelkező, makro, és mezopórusokból álló-duzzadö, 65 nagy folyadékfelvételre képes szilikát ás3
