200110. lajstromszámú szabadalom • Többrétegű pórusos szerkezet, különösen folyékony és szilárd fázisok szétválasztására

5 HU 200110 A 6 tésa ily módon legalább 10 din/cm-rel csök­ken, aminek következtében a szűrőfelületek kötéserössége jelentősen megnövekszik. Az epoxigyanta .B‘ alapkomponense elő­nyösen olyan oligoaminok és poliaminok ele­gye, amely célszerűen trietilén-tetramint és/­­vagy dietilén-tetramint is tartalmaz. Az elegy viszkozitása az arányoktól függően 30-100 mP/s, aminszáma 390-470 KOH/g. Az említett kötőanyagokkal - amelyek közül a legelőnyösebbnek a szilikonnal és pentaeritrit-tetraglicidészterrel módosított és alifás alkohollal adalékolt epoxigyantát talál­tuk - olyan szűrőszerkezetet készíthetünk, amelynek nemcsak szűrési tulajdonságai, ha­nem szilárdsági jellemzői is lényegesen ked­vezőbbek a szokásos szűrőkénél. Az ilyen szűrőszerkezet nyomószilárdsága elérheti a 9,3 N/ram2, hajlítószilárdsága a 3,1 N/mm2 ér­téket, rugalmassági modulusa pedig a 23 000 N/mm2 értéket. A szűrőszerkezet hötágulási együtthatója mintegy 10~V°C. Ez a kiemelke­dően nagy szilárdság lehetővé teszi, hogy az igen nagy keménységű korundot és szilíci­­umkarbidot (az előbbi keménysége a Mohs­­-skálán 8-9, az utóbbié 7-8) keménység szempontjából optimálisan használjuk ki. A szűrőréteg felülete a nagy kötéserősség és a nagy keménység összehangolásának eredmé­nyeként rendkívül kopásálló. A szerkezetet célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy az aktív réteg 5-15 mm vastagságú, míg a tartóréteg vastagsága 50-150 mm kö­zötti. Mig pórusok szűrő- és/vagy diszpergá­­lószerkezet folyadékkal érintkező felületén viszonylag kis pólusok alkalmazása célszerű a hatékonyabb erőtér kialakítása céljából, addig a szűróellenállást az ellenkező irány­ban csökkenteni célszerű, és igy a folyadék­kal érintkező felülettel ellentétes oldalon na­gyobb pórusokat célszerű alkalmazni, sőt, egy - célszerűen perforált - acéllemez, vagy más fémszerkezet, esetleg műanyag szerke­zet, például aluminium- vagy műanyag rács is betöltheti a tartó szerepét. A hidrofób és elektromos erőteret létre­hozó gyanta egyidejűleg a szürószemcséket össze is ragasztja, ily módon állandó pórus­méretet biztosít. A fentieknek megfelelően egy további találmányi ismérv szerint az aktív réte­­g(ek)et alkotó szemcsék 0,2-1 mm méretűek, a réteg(ek) pórusai pedig 0,1-1 mm méretű­ek. Előnyös továbbá, ha - amint erre fent már utaltunk - a találmány szerinti pórusos szűrő- és/vagy diszpergálószerkezet tartó­­rétegét perforált acéllemez, vagy más - fém­ből vagy műanyagból készült - áttört szer­kezet, például alumínium- vagy műanyag rács, vagy olyan szervetlen anyagú szem­csékből és kötőanyagból álló réteg alkotja, amelyben a szemcsék mérete 1-5 mm közötti, a pórusméret pedig 0,8-1,2 mm, előnyösen mintegy 1 mm. Általában az aktív réteg(ek) vastagsága 5-15 mm, a tartóréteg(ek)ó pedig 50-150 mm. A pórusos szerkezetet kettőnél több ré­tegből is ki lehet alakítani, például úgy, hogy a két felső réteg szervetlen szűrószem­­csékböl és kötőanyagból áll, az alsó pedig perforált acéllemez, vagy más fémből vagy műanyagból készült áttört szerkezet, például alumínium- vagy műanyag rács. De úgy is kialakíthatjuk a szűrőszerkezetet, hogy tar­tórétegét mechanikai szilárdítással, például vasalással megerősítjük. A találmány szerinti pórusos szerkezet egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy három rétegből van felépítve, amelyek közül legalább egy külső aktív réteg, vala­mint egy közbenső réteg szervetlen anyag­szemcsékből és kötőanyagból áll. Akár az aktív felület, akár a tartóréteg felülete lehet a síktól eltérő geometriájú, például cső, kúp, félgömb, gyertya stb. A találmány szerinti pórusos szerkezet­tel való szűrés esetén a szűrés során az ak­tív réteg felületén - amely szűröfelületként működik - egy vastagabb szilárd fázis (pél­dául iszap) fog kialakulni, amely azonban nem tapad arra rá. Éppen ezért az iszap me­chanikailag eltávolítható, a szűrő pedig felü­leti lemosással regenerálható. A találmány szerinti többrétegű pórusos szerkezet azonban nemcsak szűrésre, hanem gáz folyadékban való diszpergálására is al­kalmas. Ez esetben a kívánt gázt a tartó fe­lől engedjük be és a korábbi szűrőfelület aktiv diszpergálóként (porlasztóként) fog működni. Elsősorban ilyenkor célszerű e fe­lületnek a síktól eltérő geometriát adni. Az aktív felület finom pórusai révén egyébként biztosítható a befúvott gáz finom eloszlatása, de ezenfelül a folyadék felé eső felületen le­vő hidrofób Bajátságú kötőanyag azt is meg­akadályozza, hogy például szakaszos üzem esetén azon mikroorganizmusok, például fito- és zooplankton szervezetek (például algák) megtelepedjenek és a pórusokat eltömjék. Ily módon a szerkezet tartósan üzemképes. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán ismertetjük részletesen. 1. példa Kommunális szennyvíziszap szűréséhez 1 m2 felületre számítva az alábbi módon készítünk találmány szerinti szűrőszerkezetet: aktív szűrőréteg- anyaga: aluminiumoxid (AI2O3, korund)- szemszerkezete: méret(FEPA szabvány) mennyiség(kg) 22 10,4 36 0,60 70 0,60 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom