200103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hámhiányok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására
7 HU 200103 A 8 cal environment on the course of wound healing in the guinea pig.; Int. Symp. Wound Healing, Rotterdam, pp: 211-13., Foundation International Cooperation in the medical Sciences, Montreux, 1974. szerint viteleztük ki. Kísérleti állatokként 12 db 270-500 g-os DHP tengeri malacot használtunk (fele him, fele nőstény). Az állatok héti részén 5x5 cm nagyságú területet a kísérlet megkezdése előtt 24 órával ollóval, majd villanyborotvával szörtelenitettünk. Alkohollal történő fertőtlenítés után 2,3 cm átmérőjű steril késsel teljes vastagságú bőrkimetszést végeztünk, a sebre ráhelyeztük a 3. példa szerinti kenőccsel, a fentebb leírtaknak megfelelően impregnált gézlapot, steril gézzel átkötést végeztünk, majd a kötést tapasszal rögzítettük. Nyolc napon keresztül naponta cseréltük a kötést, majd a kísérlet végén a gyógyulás mértékét a sebkontrakció értékével jellemeztük. Az 1. táblázatban mutatjuk be a kapott értékeket a kontroll és a referens anyagokkal összehasonlítva. A sebkontrakció értéke a 3. példa szerinti készítmény esetén, összehasonlítva a kontroll és referens készítményekkel szignifikáns eltérést mutat. A vizsgált állatokon (DHP tengeri malacok) a granulációs szövet rendkívül gyors fejlődése feltűnő volt, és megfigyelhető volt, hogy a szövet fejlődésének karakterisztikája eltért mind a kontroll, mind a referens készítményekkel kezelt állatokétól, illetve látható volt, hogy a sebgyógyulás ideje (a sebkontrakciós értékkel megegyezően) igen jelentősen lecsökkent. Különösen jelentős az összehasonlítás a Braunovidor® kenőccsel, mely PVP-I2 tartalmú referens kenőcs, melynek szabad jódtartalma megegyezik a találmányunk szerinti 3. példa szerinti készítmény szabad jódtartalmával. A modell szerinti sebkontrakció értékek eltérése szignifikáns. Meg kell jegyeznünk, hogy a megfelelő összehasonlítás céljából a Braunovidorf© kenőcsöt ugyanúgy gézlapra vittük fel és megegyező kísérleti körülményeket biztosítottunk. Szenzibilizáló hatásvizsgálatot végeztünk 12 db DHP tengeri malacon (250-300 g tömegüek). A vizsgálatot az Organization for Economic Cooperation and Development Guidelines (1981) alapján nyitott epikután teszt alkalmazásával végeztük. Az állatokat egyik oldalukon villanyborotvával szörtelenítettük. Tíz napon át napi egyszeri alkalommal a 3. példa szerinti kenőccsel bőrvörösségig bedörzsölést végeztünk. A kontrollállatok nál száraz dörzsölést alkalmaztunk. A kísérlet végén megfigyelhető volt, hogy eritéma sem a primer irritációs szakaszban, sem a szenzibilizációs fázisban nem alakult ki. A vizsgálat során primer börirritációs, toxikus és szenzibilizáló hatást nem észleltünk. 6 Bőrirritációs hatásvizsgálatot végeztünk 6 db 2,0-3,0 kg tömegű új-zélandi nyúlon. A vizsgálatot a Code of Federal Regulations, Title 16, Section 1500.41 szerint végeztük. Az állatok háti régióját 24 órával a kísérlet megkezdése előtt ollóval, majd 20%-os töménységű nátrium-szulfid vizes oldatával szörtelenítettük. A folyóvizes lemosást követően 1%-os ecetsav oldattal semlegesítettük a feleslegben maradt nátrium-szulfidot. A 3. példa szerinti kenőccsel impregnált gézlapot vittünk fel az ép és az abráziós bórfelületre. A gézlapot celofánlappal lefedtük, majd tapasszal rögzítettük. A kötést 24 óra elteltével eltávolitottuk, a bőrt a maradék anyagtól megtisztítottuk. A 24 és a 72 órás leolvasások átlagából képeztük a primer irritációs indexet. A 3. példa szerinti készítmény nem-irritáló minősítést ért el, a primer irritációs indexe nulla. Szemirritációs hatásvizsgálatot végeztünk 11 db 1,5-1,7 kg tömegű új-zélandi nyúlon. A vizsgálatot a Code of Federal Regulations, Title 16, Section 1500.42 szerint végeztük. A vizsgálatban 0,1 ml 3. példa szerinti kenőcsöt a nyulak jobb szemének cornea felszín közepére juttattunk mikropipettával. Kontrollnak az állatok bal szemét tekintettük. Az anyag felvitele után egy órával a váladékképződést és a conjunctiva vérbőségét fokozottnak találtuk, az elváltozások 24 órán belül gyógyultak. A hivatkozásnak megfelelő Draize index a 3. példa szerinti anyag esetén 0,7-nek adódott, e szerint az .enyhén irritáló" minősítési kategóriába kell sorolni a 3. példa szerinti anyagot. Dermális toxicitási vizsgálatot végeztünk 20 db (10 nőstény, 10 hím) Wistar patkány (200-270 g tömegűek) felhasználásával. A vizsgálatot az Organization for Economic Corporation and Development Guidelines (1981) alapján végeztük. A vizsgálatban az állatok testfelületének 40-50%-át a vizsgálat indítása előtt 24 órával ollóval, majd 20%-os töménységű nátrium-szulfid vizes oldatával szórtelenitettük. A folyóvizes lemosást követően 1%-os ecetsav oldattal semlegesítettük a maradék nátrium-szulfidot, majd a kitett felületet ismét alaposan lemostuk. A 3. példa szerinti anyagot 5 g/kg dózisban szűrőpapíron vittük fel a szőrtelenített felületre. A szűrőpapírt celofánnal borítottuk, majd tapasszal rögzítettük a testfelületén. A kontrollcsoporton párakötést alkalmaztunk. Az állatok törzséről a kötést 24 óra elteltével eltávolítottuk, a bőrt a maradékanyagtól megtisztítottuk. A vizsgálat folyamán az állatok bőrének állapotában, viselkedésében, súlygyarapodásában a kontrollcsoporthoz képest eltérést nem észleltünk. A vizsgálat szerint a 3. példa szerinti anyag dermális LDso értéke nagyobb, mint 5000 mg/tskg. Találmányunkat az alábbi példákon mutatjuk be anélkül, hogy oltalmi igényünket azokra korlátoznánk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 "V
