200103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hámhiányok kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására
3 HU 200103 A 4 is. A sebek kezelésére általában használt vizes, vagy vizet jelentős mértékben tartalmazó kenőcsök és krémek, például az emulziók, legyenek azok o/v vagy v/o típusúak, a sebből vizet vonnak el. Ezek ily módon szá- 5 rítják a sebet, és nemkívánatos hegképzödést alakítanak ki amellett, hogy megnövelik a seb gyógyulásának időtartamát is. A vizes készítmények és emulziók is gyakran nem, vagy alig teszik lehetővé bizo- 10 nyos hatóanyagok felhasználását. A jód, különösen a komplexben kötött jód felhasználásáról antiszeptikus körülmények létrehozására, számos leírás került ezideig közzétételre. Ugyanis ezen utóbbi ese- 15 tekben a jód igen alacsony rátával szabadul fel komplexéből a kezelés helyén, ahol egyidejűleg baktericid és fungicid szerként is funkcionál. Az ilyen típusú készítményekben az ossz jód tartalom általában nem haladja meg 20 a 2%-ot (J.Trauma 25, 3, 247-9, 1985). A legjobb baktericid, fungicid és viricid hatást a tapasztalatok szerint jóddal lehet elérni. Kiváló antimikrobiális sajátságát mutatja, hogy komplexben történő felhaszná- 25 lása esetén környezetében alacsony, de állandó jódkoncentrációval jellemezhető antiszeptikus körülményeket tud folyamatosan biztosítani. Az ismert kenőcskészílményeket, amelye- 30 két a szokásos típusú hámhiányos területek kezelésére alkalmaznak a klinikákon, nagyon gyakran viszik fel gézlapokra. A gézlapokat általában hólégsterilezésnek vetik alá, majd azt követően alkalmazzák azokat a sebek le- 35 fedésére. Alkalmazásuk mind zárt, mind nyitott sebek kezelése esetén gyakori. A gézlapok és adott esetben egyéb gyógyászati textíliák impregnálásakor gyakorta lépnek fel nehezen megoldható technikai pi’oblémák, 40 például a Mikulitz-kenócs felvitele esetén a cink-oxid kiválás és a hólégsterilezése esetén további anyagkiválások is előfordulhatnak. Az alkalmazott kenőcsök gyakran hőérzékeny anyagokat, esetleg hőérzékeny hatóanyagokat 45 . is tartalmazhatnak, amelyek a hővel történő sterilezés során károsodhatnak, adott esetben nemkívánatos, a sebek gyógyulását kedvezőtlenül befolásoló bomlástermékeket is eredményezhetnek. 50 Mindamellett ezen készítmények - különösen a Peru-balzsam alkalmazása folytán, az esetek igen jelentős részében allergia kifejlődéséhez vezethetnek. Jelentős mennyiségű gyapjúviaszt alkal- 55 maznak például a .Grassolind" nevű (Paul Hartmann A.G., NSZK) készítményben. A készítmény 76% fehér vazelint, 22% gyapjúviaszt és 2% folyékony paraffint tartalmaz, az azzal impregnált textília védő és váladékfel- 50 szívó funkciókat tölt be. A gyapjúviasz ilyen mértékű felhasználása magában foglalja azt a hátrányt, hogy használata gyakran kontakt allergia kialakulásához is vezet (187 413 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás). 55 4 Célul tűztük ki olyan készítmények - kenőcsök és az azokat tartalmazó gyógyászati készítmények, előnyösen sebfedésre alkalmas impregnált kötözószerek - előállítását, amely kenőcsök összetételüknél fogva nem okoznak allergiát, nem irritálják a bőrt és amelyek különösen előnyösen felhasználhatók a gyógyászatban alkalmazásra kerülő textiliák impregnálására, egyidejűleg jól sterilezhetők. Emellett biztosítják a seb potenciális regenerálódó képességének maximális kihasználását azáltal, hogy az autoregenerációhoz mind a zárt, mind a nyitott kezelés esetén az optimális vagy az azt megközelítő feltételeket, illetve környezetet teremtenek. Ennek megfelelően eljárást dolgoztunk ki új, lényegében vízmentes kenócsalap előállítására, amely kenőcsalapba hűsítő jellegű anyagot és adott esetben kompatibilis, a lokális terápiákban szokásosan alkalmazható, főként vízben oldódó hatóanyagot viszünk be. A hatóanyagok ennélfogva ezen kenőcsalapban nem oldott állapotban, hanem főként finoman diszpergált részecskék formájában vannak jelen. Továbbmenve eljárást dolgoztunk ki a gyógyászatban alkalmazható textíliák impregnálására, amely eljárásban az impregnálást a találmányunk szerint előállított valamely új kenőccsel végezzük. Minthogy a hámhiányos sérülések esetén elsősorban a csírák és a spórák megtelepedése és elszaporodása felelős a fertőzésekért, különös jelentősége van az impregnált textíliák alkalmazásának. Például a mullpólya szövet vagy géz alkalmazása esetén a viszonylag ritka szövés folytán olyan szabályos hézagok vannak jelen a szövetben, mely hézagokat .antiszeptikus fal'-ként veszik körül az impregnált fonalak, ezáltal a seb folyamatosan tud érintkezni a levegővel is, ami biztosítja a seb oxigén ellátását, aminek különösen nagy jelentősége van az égett sebek esetén. A csírák adott esetben megtapadhatnak a kötszer felületén is, ahol azonban nemcsak szaporodásuk, hanem minden élettevékenységük ugyanúgy meggátolt, mint magán a seben. További jelentős előnye, hogy adott esetben a ritka szövésű impregnált kötszer üregein keresztül a seb adott esetbeni váladéka könnyen, egyszerű módon eltávolítható és a váladék ilyen módon való eltávolítása tovább csökkenti a fertőzések lehetőségét, egyidejűleg igen jól biztosítja a seb elvárható gyógyulásához a kedvező körülményeket. De impregnálhatok különböző tapaszok sebfeltétjei is, amikor azok sztrip formában kerülnek alkalmazásra. Ezen esetekben a váladékeltávolitás fentebbi módja nem követhető, viszont a csiramentes körülmények és a jó oxigénellátás megvalósítható a sebek illetve ilyen esetekben főként a horzsolások gyógyulásához.
