200098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peptikus fekélyek kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására
9 HU 200098 B 10 6. táblázat: Gyomorvérzést gátló hatás patkányokon Vegyület Dózis (mg/kg, i. P-) Állatok száma Hemoglobin mennyisége (mg/patkány) Kontroll 0 14 26,0 ± 3,8 (fiziológiás sóoldat) 2. vegyület 12,5 10 27,0 ± 3,0 25 10 14,4 ± 1,4* 50 10 12,5 ± 1,6** Pentoxifillin 25 10 19,6 ± 2,0 50 10 17,3 ± 2,3 * : P < 0,05 “ : P < 0,01 Az egyes értékek jelentése átlagérték t S. E. 1.4. Indometacinnal indukált fekély elleni-cellulóz-oldatban szuszpendált indometacint. védöhatás patkányon Az állatokat 7 óra múlva leóljük és a gyomor glanduláris részében megvizsgáljuk a kima-A vizsgálatot Kasuya és munkatársai ródást. A vizsgálandó vegyületeket, illetve a [Japan J. Pharmacol . 29, 670--673 (1979)1 mód-25 hordozóanyagot önmagában az indometacinnal szere szerint végezzük. végzett kezelés előtt 30 perccel orálisan ad-A vizsgálatban használt körülbelül juk az állatoknak. 300 g-os hím Spargue-Dawley patkányokat a Az eredményeket a 7. táblázatban ismerkísérlet megkezdése előtt 24 órán át éheztettétjük. jük. Az állatoknak : szubkután módon 25 mg/-30 kg dózisban adjuk a 0,5%-< os karboxi-metil-7. táblázat: Propentofillin és pentoxifillin védőhatása indometacinnal indukált gyomorfekély ellen patkányon Vegyület Dózis (mg/kg) n Fekélyindex“ (mm) Gátlás (%) Kontroll (desztillált víz) 0 12 23,6 ± 3,6-Propentofillin 5 9 13,8 ± 3,8 41,5 10 10 12,6 ± 3,4 46,6* Pentoxifillin 10 10 20,6 ± 3,4 12,7 25 10 13,9 ± 3,4 41,1 az egyes értékek jelentése átlagérték ± S. E. P < 0,05 a kontrollal szemben 2. Toxikológiai tulajdonságok A 2. vegyület LDso értéke orális adagolás esetén egérben 900 mg/kg, patkányban 1150 mg/kg; intravénás injektálás esetén egéren 168 mg/kg, patkányon 180 mg/kg. Az egyes vegyületek LDso értékeit intraperitoneális adagolás esetén hasonlítottuk össze, egéren, az 1. vegyület LD50 értéke 250-500 mg/kg, a 2. vegyület LD50 értéke 296 mg/kg, és a 3. vegyület LDso értéke 300-600 mg/kg. A 2. vegyületet patkányoknak orálisan adagoltuk, 3 hónapon keresztül, 150 és 50 mg/kg/nap dózisban. A vizsgálat a kezelés közbeni toxikus tünetekre; a fő szervek, így az agy, szív, máj, vese, csontvelő, mellékvese és tüdő makroszkópos és mikroszkópos vizsgálatára; és a vér és a vizelet biokémiai vizsgálatára terjedt ki. Nem tapasztaltunk szokásostól eltérő tüneteket és értékeket egyik dózis esetén sem, kivéve a 150 mg/kg/nap dózisnál mutatkozó enyhe nyáladzást. A találmányt közelebbről az alábbi példák segítségével kívánjuk ismertetni. 1
