200081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotográfiai emulziók kémiai érzékenyítésére ciklodextrin-komplexek alkalmazásával

3 HU 200081 B 4 molekulából egy hidroxilcsoport eltávolí­tásával leszármaztatható csoport, továb­bá -(CH2) mCOOH -(CHz) mSOsH, -R3NHz általános képletű csoport, - a képletek­ben R3 jelentése 1-5 szénatomos egyenes vagy elágazó szénlóncú alkiléncsoport, R2, R2’ és R" jelentése egymástól függetle­nül -R^OOH, -R3S03H, -R3NH2 általános képletű cso­port - a képletekben R3 je­lentése a megadott -m és n jelentése egymástól függetlenül 1 és 10 közötti szám. Az előzőekben kémiailag jellemzett poli­mer termékek szilárd halmazállapotúak, víz­ben és egyes szerves oldószerekben, mint például dimetil-formamidban, piridinben - jól oldódnak, zárványkomplexek képzésén kivül sóképzésre is képesek, ciklodextrin-tartalmuk 30 és 70 tX között, átlagos molekulatömegük pedig 2000 és 15000 között változtatható. Érzékenyítő anyag gyanánt a (III) vagy (IV) általános képletű vegyületek szolgálnak. A képletekben R4 jelentése hidrogén, 1-3 szénatomos al­kil—, 2-4 szénatomos alkenil-, 5-7 szén­atomos cikloalkil-, fenil- vagy piridil­­-csoport, karboxil- vagy szulfocsoport­­tal helyettesített 1-4 szénatomos alkil­­vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoport, R5 jelentése egyenes vagy elágazó szénlán­cú 1-4 szénatomos alkilén-, benzilidén­­vagy di( 1—4 szénatomos alkil)-amino-cso­­porttal helyettesitett benzilidéncsoport, Z jelentése kén-, oxigén-, vagy szelén­atom, Y jelentése kén- vagy szelénatom. A zárvénykomplex úgy készül, hogy a ciklodextrin vagy származéka vizes oldatában feloldjuk a szükséges mennyiségű érzékenyi­­tő vegyületet. A komplexképzéshez ß-ciklodextrinböl 1,5 t%-os oldatot, a helyettesített ciklodextri­­nekből és vizoldható ciklodextrin-polimerek­­ból 1-20 tX-os, célszerűen 2-10 tX-os vizes oldatot használunk. A ciklodextrin-oldatban ÍO'^IO'4 mól/li­­ter érzékenyítő vegyületet oldunk fel. A zár­ványkomplexben a ciklodextrin/érzékenyitő mólarány 4:1 - 100:1 határok között változ­hat, előnyösen 10:1 és 60:1 között van. A komplex adagolása 1-100 umól érzéke­­nyitó vegyület/mól ezüst-halogenid határok között változtatható, előnyösen 2-30 pmol ér­­zékenyító vegyület/mól ezüst-halogenid. A találmány szerinti eljárásban az érzé­­kenyító zárványkomplexét az ezüst-halogenid lecsapása előtt a zselatin-oldatba és/vagy a fizikai illetve kémiai érlelés közben, előnyö­sen a kémiai érlelés első 15 percében adjuk az emulzióhoz. Az emulziót az érlelés befejeztével a szokásos adalékokkal látjuk el. Ilyenek a szinérzékenyítő színezékek, a stabilizátorok, a cserzóanyagok, a nedvesítószerek, stb. A színérzékenyítők lehetnek például 1- -etil-3’-fenil-2-kino-5’-rodanin (szinezék-I), 3,3’-dietil-l’-fenil-benzoxazilidén-(etilidén­­-2’-tio-hidantoin) (szinezék-II), 3,3’-dietil­­-6,6’-dinaftil-9-fenil-tio-karbocianin (szlne­­zék-III), benztiazol-fenil-2-tio-hidantoin-tet­­rametin-merocianin (színezék-IV) (P. Glafki­­des: Photographie Chemistry, Vol.II. 832-856. old., Fountain Press, London 1960). Stabilizátorként például a következő ve­gyületek használhatók: 4-hidroxi-6-metil-l,3,- 3a,7-tetraazindol (TAI), l-fenil-5-markapto­­-tetrazol (FMT), merkapto-benztiazol (MBT), merkapto-benzoxazol, stb. (G. F. Duffin: Pho­tographic Emulsion Chemistry, Focal Press, London, 1966, 138-141. old.). A cserzóanyagok lehetnek például for­malin, glutáraldehid, glioxál, 2,4-diklór-6-oxi­­-S-triazin, stb. (T. H. James: The Theory of the Photographic Process, IV. Edition, Mac­Millan, New York, 1977, 82. old.). Nedvesitószerként például alkenil-boros­­tyánkósav-poligliceridek, dodecil-fenol-poli­­glikoléter, szaponin, stb. használhatók (B.M. Derjagin, S.M. Levi: Film Coating Theory, Fo­cal Press, London, 1966, 162. old.). A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: 1) A zárványkomplex formájában adagolt érzékenyítő anyag egyenletesen oszlik el az ezüst-halogenid kristályokon, így lehetővé teszi, hogy- kisebb fátyolértéket kapjunk a ciklo­dextrin nélkül adagolt vegyülethez képest, különösen nagyobb (25-35 °C) előhivósi hő­mérsékleteken,- szükség szerint keményebb gradációt állítsunk elő,- adott esetben növeljük az érzékeny­séget. 2) Az érzékenyítő vegyületek szerves oldószer helyett vizes oldatban vihetők be az emulzióba. 3) Megkönnyíti az inert csont-zselatinok alkalmazását mosatlan emulziókban. A találmány szerinti eljárást a követke­ző kivitelezési példák szemléltetik. 1. példa 100 ml vízben duzzasztunk 10 g aktiv zselatint, teljes feloldódás után hozzáadunk 0,035 mól kálium-bromidot, 0,01 mól kadmium­­-kloridot, 0,10 mól nátrium-kloridot s közvet­lenül a lecsapás előtt 6.10'8 mól ammónium­­-hexakloro-rodátot, 62 °C-on 60 ml 1,4 mólos ezüst-nitrát-oldattal lecsapjuk az ezüst-halo­­genidet. 15 perc hőkezelés után hozzáadunk 45 g érlelő zselatint, majd további 50 percig folytatjuk a hőkezelést. A kapott emulziót 40 °C-ra lehűtjük, s hozzáadjuk a szokásos adalékokat (1 mól ezüst-halogenidre számolva 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom