200080. lajstromszámú szabadalom • Új pirazol-származékokat tartalmazó fungicid készítmény és eljárás az új pirazol-származékok előállítására

3 HU 200080 B 4 egyaránt van megelőző és gyógyító hatásuk haszonnövényeket károsító gombás megbete­gedésekkel, például üszögfélékkel és liszt­­harmatfélékkel szemben, továbbá amelyek széles körben alkalmazhatók és nincs káros, mérgező hatásuk a haszonnövényekre, meleg­­vérűekre és halakra. Felismertük tehát, hogy a technika állá­sa szerint ismert vegyületektól eltérő szer­kezetű, előre nem várhatóan kiváló hatású vegyületek a korábban mór említett, új (I) általános képletű pirazol-származékok, ame­lyek tehát rendkívül előnyös gyógyító hatást fejtenek ki igen sokféle növényi megbetege­déssel szemben mint mezőgazdasági és kert­­gazdálkodási fungicid hatóanyagok, és külö­nösen kiváló megelőző és gyógyító hatásúak olyan megbetegedésekkel szemben, mint az üszögfélék és a lisztharmatfélék. A találmány tárgya továbbá eljárás az új (I) általános képletű pirazol-származékok előállítására. Az (I) általános képletben R1 jelentése 1-12 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos halogén-alkil-, 2-6 szénato­mos alkenil-, 2-6 szénatomos halogén­­-alkenil- vagy fenilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-8 szén­atomos alkil-, 1-4 szénatomos halogén­­—alkil—, 1-4 szénatomos alkoxi- vagy (1-4 szénatomos)alkoxi-(l-4 szénato­mos lalkilcso port, R3 jelentése hidrogénatom vagy halogén­atom vagy 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi- vagy fenilcsoport, és R4 jelentése 1-6 szénatomos alkil-, 2-6 szénatomos alkenil-, 2-6 szénatomos halogén-alkenil-, fenil-, furil-, pirrolil­­vagy adott esetben halogénatommal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituált tienilcsoport. Az (I) általános képletű pirazol-szárma­­zékokat a találmány értelmében a követke­zőkben részletesen ismertetett, igen jó hoza­mú eljárással állíthatjuk elő. A találmány értelmében tehát úgy já­runk el, hogy valamely (III) általános képle­tű vegyületet - a képletben Rl, R2 és R3 je­lentése a korábban megadott, mig X jelentése halogénatom - valamely (IV) általános képletű amino-acetonitril-származékkal - a képletben R4 jelentése a korábban megadott - vagy az utóbbi sójával reagáltatunk. A találmány szerinti eljárásban kiindulá­si anyagként használt (III) általános képletű pirazol-karbonsav-kloridok legtöbbje köny­­nyen előállitható az A-E. reakcióvázlatokban bemutatott módon, például az Aust. J. Chem., 36. 135 (1983) és Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft, 59. 601 (1926) szak­­irodalmi helyeken ismertetett módszerekkel. Ha R2 vagy R3 jelentése metoxicsoport, akkor a (III) általános képletű vegyületek előállít­hatok a B. reakcióvózlatban bemutatott mó­don, a 122488/1984 számú japán közrebocsá­­tási iratban ismertetett módszerrel. Miként a C. reakcióvázlatból látható, a pirazolgyűrű nitrogénatomjára utólag is be­vihető egy szubsztituens, valamely RlX álta­lános képletű vegyület - Rl és X jelentése a korábban megadott - használatával. Pirazol- karbonsavak előállíthatok a D. reakcióvázlatbari bemutatott módon pirazol­­-aldehidek oxidálása útján. Pirazol-5-karbonsavak előállíthatok to­vábbá az E. reakcióvázlatban bemutatott mó­don. A (IV) általános képletű amino-acetonit­­ril-származékok könnyen előállíthatok az F. reakcióvózlatban bemutatott módon, az úgy­nevezett Strecker-reakcióban. Közelebbről úgy járunk el, hogy valamely (V) általános képletű aldehidet hidrogén-cianiddal [olyan (VI) általános képletű vegyület, amelyben M hidrogénatomot jelent] vagy egy alkálifém­­-cianiddal [olyan (VI) általános képletű ve­gyület, amelyben M jelentése alkálifématom] és ammóniával vagy ammónium-kloriddal rea­gáltatunk vízben vagy vízből és egy szerves oldószerből álló, kétfázisú oldószerrendszer­ben. Az (V) általános képletű aldehid, a (VI) általános képletű cianid és az ammónia vagy ammónium-klorid adagolásának sorrendje tet­szőleges. Sok esetben fázistranszfer-katalizá­­tor adagolása lehetővé teszi a reakció gyor­sabb lefolyását. Minthogy a képződő amino­­-acetonitril-származékok nem stabilak, cél­szerű őket azonnal a következő reakciólépés­nek alávetni. Az amino-acetonitril-szórmazé­­kok ásványi savakkal alkotott sói azonban stabil szilárd anyagok és így hosszabb időn át tárolhatók. Az (I) általános képletű vegyületek elő­állítására szolgáló eljárást részletesebben a G. reakcíóvázlatra hivatkozással fogjuk is­mertetni. Valamely (IV) általános képletű amino­­-acetonitril-származékot feloldunk egy kö­zömbös oldószerben, majd a kapott oldathoz ekvivalens mennyiségben, vagy csekély fö­löslegben vett bázist adagolunk. Ezt követő­en cseppenként fokozatosan beadagoljuk a (III) általános képletű pirazol-karbonsav-klo­­ridot. Ha egy amino-acetonitril-sóból indu­lunk ki, akkor ennek semlegesítéséhez szük­séges bázist is kell járulékosan adagolnunk. A reagáltatáshoz használt közömbös oldósze­rek közé tartoznak például éterek, így pél­dául a dietil-éter, diizopropil-éter, tetrahid­­rofurán és dioxán; szénhidrogének, Így pél­dául a benzol, toluol, xilol és ligroin; halogé­nezett szénhidrogének, így például a diklór­­-metán, kloroform és szén-tetraklorid; észte­rek, így például az etil-acetát és etil-propio­­nát; és aprotikus poláris oldószerek, Így pél­dául az N,N-dimetil-formamid, dimetil-szulf­­oxid és 1,3-dimetil-imidazolidinon. A pirídint használhatjuk mind bázisként, mind oldószer­ként. A bázisokra példaképpen említhetünk szerves bázisokat, igy például a trietil-amint, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom