200065. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burgonya mikrogumók in vitro tenyésztésére

1 HU 200065 B 2 A találmány tárgya eljárás burgonya mikro­­gumók in vitro tenyésztésére. Az eljárás szaporítóanyag előállítására, valamint újonnan szelektált különleges fajták felszaporitásában alkalmazható. Mikrogumók előállítására ismert olyan eljárás (Pflanzenphysiologie, 25. köt., 2. füzet, 1978, S.E. Morozova, O.S. Melik-Sarki­­sov .Razmnoshenie bezvirusnogo katofelya klubnyami, poluchennymi in vitro, 373-378. oldal), amely szerint vírusfertőzéstől meg­gyógyult növényekről hajtásokat vágnak, és ezeket szénforrással feldúsított táptalajon, például nagyobb glükozid-tartalraú (akár 3 t%) Murashige-Skoog-táptalajon tenyésztik. A gumóképződés indukálására a táptalajhoz biológiailag aktív anyagokat, például ű-indol­­vajsavat, ß-indolil-ecetsavat vagy cC-naftil­­-ecetsavat adnak. A hajtásokat először 10 °C körüli hőmérsékleten, naponta 8 órán át megvilágítva tartják legalább 12 napon át. Utána 18-20 °C hőmérsékleten, 8 órán át megvilágítva vagy 16 órán át szórt fényt al­kalmazva a gumóképződés befejezéséig és a növényi részek elhervadásáig tenyésztik a növényeket. A gumókat learatják, 3 hónapon keresztül sötét helyen 2-3 °C-on tárolják, majd laboratóriumi vagy üvegházi körülmé­nyek között 26 °C-on csíráztatják. A gumók 80%-a kicsírázik, és normál növény fejlődik. A gumók átmérője 0,3-0,7 cm, egy gumó tö­mege 70-150 rag. Az említett eljárás hátránya az alacsony gumóképzódési viszony, azaz a mikrogumót képező hajtások és a kiindulási hajtások számszerű aránya, amely a 30%-ot nem halad­ja meg. Csak a növény alsó részéről vágott hajtásokon képződnek mikrogumók. A mikro­gumók gyakran morfológiai eltéréseket is mutatnak, gyenge, elkorcsosult növényeken képződnek, méretük és tömegük kicsi. A fen­tiek miatt az eljárás nem honosodott meg a vetőburgonya termelésében. Burgonya mikrogumók in vitro előállítá­sára ismert olyan eljárás (743 646 sz. szovjet szabadalmi leírás) is, ameyet kifejezetten a fajtafenntartás céljaira alkottak. Az eljárás szerint egészséges növények hajtásait 1% szacharózt tartalmazó White-táptalajon te­nyésztik. A tenyésztés első három hetében napi 16 órán át 4000-6000 lux megvilágítást, utána szórt fényt alkalmaznak. E körülmé­nyek között 0,2-0,4 mm átmérőjű gumók kép­ződnek. A gumókat +2 és +4 °C közötti hő­mérsékleten tárolják, és adott esetben opti­mális in vitro feltételek mellett, táptalajon növényt nevelnek belőlük. A gumók minősége, mérete, tömege nem kielégitő, túl kevés szerves és ásványi anyag tárolódik bennük, ezért e módszer a vetőburgonya tömeges előállítására nem al­kalmas. Ismert továbbá vetőburgonya termelésé­re irányuló in vitro eljárás mikrogumók te­nyésztésére (American potato Journal, 59, 33-37. oldal, Po-Jen Wand and Ching-Yen Hu: .In vitro mass tuberisation and virus free seed potato production in Taiwan', 1982). Az eljárás szerin in vitro sokszorosított növé­nyek 7-9 cm hosszú hajtásait megnövelt cu­kortartalmú (max. 8 t%) Murashige-Skoog­­-táptalajba ültetik. A gumóképzódést serken­tő biológiailag aktív anyagként benzil-ade­­nint adnak a táptalajhoz 10 mg/1 koncentrá­cióban. A hajtásokat 20 °C hőmérsékleten, 100 lux fényerősségű szórt fény mellett 4 hónapon át tenyésztik, majd a mikrogumókat leszedik. A gumót átlagtómege mintegy 200 mg, átmérőjük 0,2-07 cm. A mikrogumókat üvegházban ültetve tovább szaporítják, az igy keletkező termés már szabadföldi felsza­porításra alkalmas. A kapott gumók a vető­burgonya előállításának kiindulási anyagát képezik. Az eljárás mikrogumó hozama alacsony, mert a táptalajra kiültetett hajtások csupán 30-50%-a képez gumót. Emellett a tenyésztési idő (4 hónap) is elég hosszú. Az in vitro kapott mikrogumók minősége (tömeg, méret) nem kielégítő, tehát a primer mikrogumó nem ültethető ki szabadföldre. Az üvegházi közbenső lépés az újbóli fertőzés veszélyével jár. Mindez a vetőburgonya elő­állítását gazdaságtalanná teszi. A találmány feladata olyan eljárás kifej­lesztése volt, amellyel - a technológiai műve­letek és körülmények megváltoztatásával - rövidebb időn belül jobb minőségi, mindjárt szabadföldbe ültethető mikrogumók állíthatók elő nagyobb hozamban. A fenti feladatot olyan eljárás létreho­zásával oldottuk meg, amelynek során burgo­nya növények hajtásait növelt koncentráció­ban szénforrást, valamint ásványi anyagokat és biológiailag aktív anyagokat tartalmazó táptalajon tenyésztjük mesterséges megvilá­gítás mellett. A találmány szerinti eljárásra jellemező, hogy a gumók képződését serkentő biológiailag aktív anyagként 0,01-5,0 mg/1 koncentrációban adenint tartalmazó táptalajon tenyészjük a hajtásokat, direkt megvilágítást alkalmazva az alábbiak szerint: Az első 5-7 napon át a 12 órát meghala­dó világítási idő, és a következő 2-3 hónapon át ismétlődő világítási ciklusok, amelyek na­ponta 4-6 óra, 6-10 óra, majd 10-18 óra vilá­gítás-időtartamú 2-5 napból, utána egynapos sötét periódusból állnak. A mikrogumók számának és tömegének növelése céljából előnyös, ha a növény felső harmadáról vágott hajtások esetén a tápta­lajhoz járulékosan kinetint adunk 0,01- -5,0 mg/1 koncentrációban. A direkt világí­tást lámpával valósítjuk meg, előnyösen 3000- -4000 lux fényerősséggel. A direkt lámpafénnyel végzett megvilá­gítás és a gumóképződést serkentő biológiai­lag aktiv anyagok alkamazása a leírt körül­mények között új fiziológiai állapotot idéz elő a növényekben, a fiziológiai-biokémiai folya­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom