200062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vetőmagvak, elsősorban rizs vetőmag sav-lúgos csávázására
3 HU 200062 B II. táblázat 4 A magvakat az alkalikus porral való kezelés közben mozgásban tartjuk például keveréssel, vagy úgy, hogy egy mozgó dobba helyezzük őket. A találmányt az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy a találmányt a példákra kbrlátoznánk.- A találmány szerinti eljárás széles alkalmazási területének bemutatása céljából egy egyszikű és egy kétszikű növény magvát kezeltük. A példákat a kétszikű borsó (Pisum sativum) és az egyszikű rizs (Oryza sativa) felhasználásával végeztük. 1. példa 1000 g borsó vetőmagra 100 ml 4 tömeg%-os sósavoldatot permeteztünk, a magvakat 3 órán keresztül kevertük, majd 45 g finomra őrölt magnézium-karbonáttal közömbösítettük a sav hatását. Az igy kezelt borsó magvak szárazak, vetésre alkalmasak, tárolhatók. A következő táblázatban a kezelt és a kezeletlen vetőmag minőségi tulajdonságait és fertózöttségét hasonlítjuk össze. Mint az a táblázatban jól látható, a csírázás mértékét a kezelés nem befolyásolja, ugyanakkor a Pseudomonas pisi fertózöttség teljesen megszűnik. I. táblázat A borsó vetőmagvak vizsgálata a sav-lúgos magkezelés nyomán Kezelés Csírázás a 4. napon %-ban a 7. napon Pseudomonas pisi fertőzöttség (%) Kezelt 70 75 Nem kezelt 72 75 22.5 2. példa 1000 g rizsraagot 120 ml 4 tömeg%-os sósavoldattal permetezzük meg, és a magvakat állandóan kevertük. 4-5 óra múlva a nedves magfelületre 60 g finomra őrölt kalcium-karbonátot poroztunk. A kezelés után a magvak szárazak, vetésre alkalmasak, de szükség esetén több hónapig tái'olhatók minőségromlás nélkül. A következő táblázatban a kezelt és kezeletlen vetőmag minőségi tulajdonságait hasonlítjuk össze. A rizsvetómag csírázása a sav-lúgos kezelés nyomán Kezelés Csírázás a kezelés utáni 4. napon 8. napon Nem kezelt 92 92 Sav-lúgos kezelés 91 94 Rizs esetében a vetőmag több kórokozóját is elpusztíthatjuk a vetőmag kezelésével. Ezek közé tartozik a bugák bakteriozisa (Xanthomonas translucens pv. oryzae), a gombás bámulás (Piricularia oryzae) és a rizs levélfonálféreg (Aphelenchoides bessey) is. Ez utóbbi különösen veszélyes, mert a pelyvalevelek alatt húzódik meg, és ott nagyon nehezen lehet elpusztítani. Mivel az eddigi gyakorlatban csak a melegvizes eljárást alkalmazták, a találmány szerinti eljárást ezzel hasonlítottuk össze. Az eredményeket a következő táblázat mutatja. III. táblázat Vetómagkezelés hatása a rizsmagvak Aphelenchoides bessey fonálféreggel való fertözöttségére Kezelés 10 magra számított élő fonálféreg (db) Sav-lúgos kezelés 0 Melegvizes kezelés 2.12. Nem kezelt 48.33 A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: a) A vetőmagra adagolt por adszorbciója nyomán a vetőmag száraz, tárolható, zsákolható, vagy azonnal vethető formában kerül ki a kezelő szerkezetből. b) Az eljárás szerint csávázott vetőmaggal semmiféle veszélyes vegyianyagot nem viszünk a talajba. Az eljárás tehát nem károsítja a talajéletet, nem növeli a termőtalajok peszticid terhelését. c) A sav-lúgos csávázási eljárás hatása komplex jellegű, a vetőmaggal terjedő valamennyi élő kórokozót, baktériumokat, gombákat, fonálférgeket el lehet pusztítani. d) Minőségi változás érhető el a találmány szerinti eljárás alkalmazásával, mert a kártevő fertőzése teljesen megszüntethető. 5 10 15 20’ 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
