200058. lajstromszámú szabadalom • Középfrekvenciás röntgendiagnosztikai generátor

HU 200058 A 8 vábbi megcsapolásai pedig egymással vannak összekötve. A nagyfeszültségű transzformátor­­-egyenirányító 17 egység 10, 11, 12, 13 sze­kunder tekercsei a 14, 15, 1(5 primer teker­csekkel közös vasmagon vannak elhelyezve. A 10, 11, 12, 13 szekunder tekercsek külön­álló nagyfeszültségű 2, 3, 4, 5 rész-egyen­­irányitókra, ezek kimenetei pedig külön-kü­­lön 6, 7, 8, 9 szűrőkondenzátorokra vannak kötve. A nagyfeszültségű 2, 3, 4, 5 rész­­-egyenirányítók feszültségösszegzó soros kapcsolásba vannak kapcsolva és a soros kapcsolás két kimenő pontja az 1 röntgen­csővel van összekötve. Az 1. ábra szerint a második 18 illesztőegység harmadik N beme­nettel rendelkezik. A 2. ábrán a visszatápláló 22 egység célszerű felépítése látható. A visszatápláló 22 egység 25 transzformátort tartalmaz, a 25 transzformátor primer tekercsének kapcsai a visszatápláló 22 egység bemenetelt képezik, amelyek a 21 illesztöegység első és második G, H kimeneteire csatlakoznak. A 25 transz­formátor szekunder tekercse 26 egyenirányí­tóval van összekötve, a 26 egyenirányító ki­menetei pedig a visszatápláló 22 egység ki­meneteiként vannak kiképezve. Ezek a kime­netelt az 1. ábránál ismertetett módon az egyenfeszültségű 23 tápforrás kimenő I, J kapcsaira csatlakoznak. A 3. ábra a 21 illesztőegység előnyös megoldását szemlélteti. A 21 illesztőegységnek 27 kapcsolója van, amelynek egyik vége a 21 illesztöegység egyik A bemenetével és a har­madik C kimenetével van összekötve. A 27 kapcsoló másik vége 28 induktivitáson ke­resztül a 21 illesztöegység első G kimenetére csatlakozik. A 21 illesztöegység 29 kondenzá­tort tartalmaz, amelynek egyik vége a 21 il­lesztöegység másik B bemenetével és a ne­gyedik D kimenetével van összekötve. A 29 kondenzátor másik vége a 21 illesztöegység második H kimenetét képezi. A 4. ábra a járulékos 19 kondenzátor­egység célszerű kiviteli alakját ábrázolja. A járulékos 19 kondenzátoregység 30 konden­zátorral sorbakötött 31 kapcsolót tartalmaz, amely soros kapcsolás a járulékos 19 kon­denzátoregység egyik - a 21 illesztöegység harmadik C kimenetéhez csatlakozó - beme­neté és egyik - a második 18 illesztöegység első E bemenetével összekötött - kimenete közé van iktatva. A járulékos 19 kondenzá­toregység másik - a 21 illesztőegység negye­dik D kimenetéhez csatlakozó - bemenete pe­dig a másik - a második 18 illesztöegység második F bemenetével összekötött - kime­nettel galvanikusan össze van kötve. Az 5. ábra a második 18 illesztőegység előnyös felépítését szemlélteti. A második 18 illesztöegység 32 kapcsolóval és 33 indukti­vitással van ellátva, amelyek közösített egyik vége a második 18 illesztöegység első E be­menetére, közösített másik vége pedig 34 6 7 váltókapcsoló egyik pontjára van kötve. A 34 váltókapcsoló másik pontja 38 impedancián keresztül ellenpárhuzamos 39 tirisztorpárra csatlakozik, amely ellenpárhuzamos 39 tirisz­­torpár a második 18 illesztöegység harmadik N bemenetével van összekötve. A 34 váltó­­kapcsoló gyökpontja további 35 váltókapcsoló gyökpontjára csatlakozik. A további 35 váltó­kapcsoló egyik pontja 36 induktivitáson ke­resztül a második 18 illesztőegység első K kimenetére, a további 35 váltókapcsoló másik pontja, további 37 induktivitáson át, a máso­dik 18 illesztőegység második L kimenetére van kötve. A második 18 illesztöegység máso­dik F bemenete, valamint harmadik M kime­nete pedig galvanikusan össze van kötve. Átvilágítási üzemmódhoz a második 18 illesz­töegység harmadik N bemenete a 21 illesztö­egység második H kimenetére, vagy harmadik C kimenetére van kapcsolva. A találmány szerinti középfrekvenciás röntgendiagnosztikai generátor az alábbiak szerint működik részletesen. Az egyenfeszültségű 24 tápforrás kime­nő I, J kapcsain megjelenő feszültség a ter­helésoldalról kommutéló kétirányú 23 kapcso­lóegység bemenetelre jut. A találmány sze­rinti megoldás lényege, hogy az 1 röntgencső feszültségét úgy szabályozza, hogy az I, J kapcsokon csökkenő bemenő feszültség hatá­sát megoldásunk kompenzálja oly módon, hogy a terhelésoldalról kommutéló kétirányú 23 kapcsolóegység kapcsolóelemeinek - ti­risztorainak - bekapcsolási frekvenciáját növeli. Ezáltal az 1 röngencsó részére be­táplált energia változatlan marad. Ha az 1 röntgencső fűtóárama állandó, akkor az 1 röntgencső árama is állandó, így az állandó energiához az 1 röntgencső feszültségét tartjuk állandó értéken. Ugyanis, ha az 1 röntgencső feszültsége állandó, akkor az átvilágítás során a röntgensugár intenzitása is állandó. Amennyiben tehát az 1 röntgencső feszültsége állandó, úgy a nagyfeszültségű transzformátor-egyenirányító 17 egység pri­mer és szekunder oldalán is állandó feszült­ség van. Az I, J kapcsokon megjelenő bemenő fe­szültség csökkenésekor a terhelésoldalról kommutéló kétirányú 23 kapcsolóegység ti­risztorainak bekapcsolási frakvenciájét nö­veljük. A 23 kapcsolóegység kapcsolóelemei­nek, tirisztorainak nyitvatartási idejét a 23 kapcsolóegységet követő rezgőkör határozza meg. A bekapcsolási frekvencia növelésének azonban korlátot szab a 23 kapcsolóegység tirisztorainak dinamikus tulajdonsága - sza­­baddávólási ideje - az adott rezgőkön frek­venciánál. Határesetben olyan állapot kelet­kezne, hogy a tirisztorok már nem tudnának bekapcsolni, mivel nem jutna rájuk vezető­­irányú feszültség. Találmányunk szerinti megoldás ezért rendelkezik második 18 illesz­tőegységgel, amely a további változtatást te­szi lehetővé. Tekintettel a 23 kapcsolóegysé-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom