200043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés frakcionális osztású frekvencia szintézerek kompenzálási hibájának csökkentésére

3 HU 200043 A 4 Az ismert kompenzált rendszerek - be­leértve a fenti megoldást is - hátránya az, hogy az ideális kompenzálás megvalósítása a gyakorlatban szakember számára ismert ne­hézségekbe ütközik. Ilyenek például a hő­mérsékletváltozásból udódó változások, a táp­feszültségtől való függés, az egyes szerkeze­ti egységek öregedése, stb. Amennyiben a kompenzálást sikerül is a teljes frekvencia és hőmérsékleti tartományban megfelelő, pél­dául l%o-os pontosságon belül tartani, ez durva közelítéssel mintegy -40 dB-es, l%o-os pontosság esetén pedig mintegy -60 dB-es jeltisztasógot biztosít. Felhasználói területen pedig ez az érték nem minden esetben elég­séges, igy például kommunikációs vevőberen­dezések helyi oszcillátorában nem megfelelő. A találmány célja olyan megoldás létre­hozása, amelynek segítségével az ismert és alkalmazott kompenzációs megoldások esetén a kompenzáció áramköri elemeinek öregedésé­ből, hómérsékleti hatásokból és ismert más egyéb változásokból eredő eltérések miatti maradó fázismoduláció hatékonyan csökkent­hető. Felismertük, hogy a kompenzálás hibájá­ból adódó zavaró jel periodicitása a fázisak­kumulátorból kinyerhető, és a kellően jelfor­máit (felerősített) VCO hangoló feszültségből szinkron mintavételezéssel meghatározható a kompenzálási eltérésre jellemző előjeles hiba­jel. Ez a hibajel pedig közvetlenül, vagy kellő jelformálás után alkalmas a kompenzáló jel megváltoztatására, kismértékű növelésére, vagy csökkentésére, amely egyébként is megoldott a kompenzálás mértékének N érté­kétől való függővétételének biztosításéval. Kísérleteink során rájöttünk arra, hogy a jel/zaj viszonyt a VCO bemenetéről vett jelben oly módon kell beállítani, vagyis olyan mértékű erősítést kell alkalmazni, amely biz­tosítja, hogy a zaj mellett a jel még feldol­gozható legyen. Ezt követően, amikor tehát még a jel/zaj viszony értéke megfelelő, vé­gezzük el a zavaró jel amplitúdója frekven­ciafüggésének kiküszöbölését, mely találmá­nyunk egyik lényeges felismerése. Ez azt je­lenti, hogy minden frekvencián azonos nagy­ságú zavaró jelet állítunk elő, tehát meg­szüntetjük a zavaró jel amplitúdójának frek­venciafüggését. Az ismert megoldásnál ugyanis a tört­­osztás kompenzálási hibájából származó, a fá­zisakkumulátor túlcsorduláséval szinkron, periodikus zavaró jel amplitúdója a zavaró jel frekvenciájától és a fázishiba nagyságétól függ, A fázishiba nagysága az áramköri ele­mektől és a környezeti tényezőktől függő, lassan változó értékű, amely esetünkben ál­landónak tekinthető. A zavaró jel amplitúdó­jának frekvenciafüggését a fáziskomparátor hurokszűröjének csillapitásváltozása okozza, ami például adott áramkör esetén 20 dB/de­­kád meredekséggel növekszik. A zavaró jel amplitúdója az ismert PLL szabályozás szabályozási tartományán kívül ennek megfelelően 20 dB/dekéd meredekség­gel csökken, a szabályozási tartományon be­lül viszont állandó, mert a csökkenő frek­venciával növekvő zavaró jel amplitúdóját a PLL szabályozás azonosan növekvő hurokerő­­sítése állandó értéken tartja. Az amplitúdó menetét az 1------- függvény Írja el, ahol w0 a PLL szabá-1 + P Wo lyozás szabályozási sávszélessége. Felismertük tehát a fentiek alapján, hogy a találmány szerinti zavaró jelcsökken­tő szabályozás frekvenciafüggetlenségét a fentiek alapján úgy lehet biztosítani, ha a zavaró jelet erősítólánc átvitelében valahol az ismertetett csillapításnak az inverze reali­zálódik. Az önmagában ismert törtosztás realizá­lása során a K-P és P számok arányától, azaz a Ní és Ni.i osztásarány időbeli megoszlásé­tól függően osztásarány-növelésről, illetve - csökkentésről beszélhetünk. Ha PCK/2, akkor a teljes törtosztási periódus felénél rövidebb az osztásarány-növelés, P>K/2 esetén a teljes törtosztási periódus felénél hosszabb idejű az osztásaráriy-növelés, ami effektive osztés­­arány-csökkentésnek fogható fel. P = K/2 egyenlőség esetén az osztásaróny-növelést és -csökkenést kísérő zavaró jelek együttesen jelennek meg. Osztásarány-növeléskor a 9 VCO oszcillátor leosztott jelének fázisában késés, osztásarány-csökkenéskor sietés je­lentkezik, ami a 7 fáziskomparátor kimenetén periodikus zavaró jelet eredményez. A zavaró jelek fázisát (polaritását) a mellékelt példa kapcsán ismertetjük. Ha P = = 1, akkor az osztásarány-növelés miatt a le­osztott jel fázisában egy oszcillátor jel-perió­dusidejű késés, ha K-P = 1, akkor az osztós­­arány-csökkentés miatt a leosztott jel fázisá­ban egy oszcillátor jel periódusidejű sietés van. A 7 fáziskomparátor a leosztott jel fázi­sát és a frtf referenciafrekvencia fázisát összehasonlítva pozitív, vagy negatív hibafe­­szültség-ugrást állít elő. Ebből pedig az kö­vetkezik, hogy ha a törtosztás zavaró jelét ismert módon kiejtő, a referenciajel fázisát ugyanilyen nagyságban, de ellentétes előjel­lel változtató 6 fázistoló vezérlő jelének az amplitúdója nem az elméletnek megfelelő ér­tékű, akkor a fáziseltérésnek megfelelően a 7 fáziskomparátor kimenetén hibafeszültség je­lenik meg, amelynek előjele függ a K, P ér­tékektől, és a kompenzálási hiba előjelétől. Alulkompenzált szabályozásnál P<K/2 esetén negativ, P>K/2 esetén pozitív". Túlkompenzált szabályozásnál természetesen a helyzet fordí­tott. P = K/2 esetén mind a negativ, mind pedig a pozitív előjelű zavaró jel kialakul. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom