200031. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kisülőlámpa

4 3 HU 200031 B és az amalgám között, ha az ajánlott csatorna mélységet alakítják ki. Mi felismertük, hogy az optimális kisülő­lámpa, elsősorban nátriumlámpa készítéséhez egyrészt a kisülőedény véghőmérsékletének biztosítása, másrészt az elektróda és az ada­lékanyagot, elsősorban nátrium-amalgámot tartalmazó rész közötti felületi átvezetés el­kerülése a legfőbb feladat, mégpedig úgy, hogy ez az átvezetés a lámpa hosszabb üze­melése után se lépjen fel. Ez utóbbi jelenség ugyanis egy folyamat eredménye, ami a lámpa égetése során jön létre, és a vezető adalék­anyag fémkomponensének, igy a nátriumnak a fogyásával függ össze, azzal arányos. Találmányunkkal az volt a célunk, hogy a fenti problémákat elkerüljük kis teljesítmé­nyű, ill. nagy véghómérsékletű pl. javított színvisszaadósú kisülőlámpáknál is, elsősor­ban nátriumlámpáknál, vagyis annak elérése, hogy ne csak rövid ideig égett lámpáknál, hanem hosszabb működés után se kerüljön villamos kapcsolatba az elektróda a vezető adalékanyaggal. Felismertük, hogy a vázolt cél elérése érdekében a kisülőlámpához olyan kerámia záróelemet kell alkalmaznunk, amelynek kisü­­lótér felé eső homlokfelületének síkja tagolt, eltérő magasságú részekből áll, és a tagolt­ságot az szabja meg, hogy a vezető fémada­lékanyag felülete és az elektróda, ill. az az­zal egy egységet képező árambevezető között az elem felületén mért távolság a lámpa tar­tós üzemelése során is szigetelést biztosít­son. Másszóval a vezetési úthossz elég nagy legyen ahhoz, hogy a lámpa élettartama alatt végig megakadályozza a közvetlen villamos összeköttetést az adalékanyag és az elektró­da között. A korábban publikált megoldásoknál a vezetési úthossz szerepét nem ismerték fel. Azok a megoldások, amelyek foglalkoztak mór méretekkel az üregek mélységét esetleg szé­lességét, ill. a vállak szélességét adták meg. Általában úgy alakították ki a lezáróelem fe­lületét, hogy az adalékanyag, elsősorban nát­­rium-amalgám közötti távolság, azaz a veze­tési úthossz nem érte el a 4 mm-t. Tartottak tőle, hogy igy túl távol kerül az elektróda­csúcs és az adalékanyag. Ez, mint lényeges paraméter már a GB 502 321. lsz. szabadalmi leírásban is szerepelt és előnyösnek a 2 mm távolságot tartották. Mi viszont kísérletekkel megállapítottuk, hogy a záróelem homlokfelületének kialakítá­sánál figyelembe kell venni a vezetési út­hosszát is, amelynek 4 mm-nél hosszabbnak kell lenni. Ha a vezetési úthossz általunk megadott méretét figyelembe véve formáljuk meg a zá­róelemet, akkor nem csapódik le a kisülótér­­ből adalékanyag az árambevezető közelébe és hosszabb üzemelés után sem lesz villamos összeköttetés az adalékanyag és az elektróda |és as azzal egy egységet képező árambeve-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 zetö között, és ugyanakkor extrém esetektől eltekintve külön hóvisszaveró eszköz alkal­mazása nélkül is megfelelő adalékanyag kon­centráció alakul ki és marad fenn a kisülő­térben. Felismeréseink alapján javított konst­rukciójú nagynyomású kisülölómpát, elsősor­ban nátriumlámpát dolgoztunk ki. A nagynyomású kisülőlámpánk, elsősor­ban nátriumlámpánk csőszerű kerámia kisülő­edénnyel, ezen belül elektródákkal, ionizálha­tó nemesgázból és fémadalékból álló töltettel, valamint az edény végeit - adott esetben in­tegrált módon - lezáró, furattal bíró, a kisü­­lőtér felé eltérő szintmagasságú részekkel rendelkező kerámia elemmel és ezen elemben, vagy az elem és a kisülóedény fala között, kialakított térrel ún. hidegkamrával bír a vezető fémadalékanyag, elsősorban nátrium­­amalgám befogadására. Találmányunk értelmé­ben a vezetóadalékanyag felülete és az elektróda, illetve az azzal egy egységet alko­tó árambevezetó közötti távolság a kerámia záróelem felületén mérve nagyobb, mint 4 mm. Másszóval a vezetési úthossz megha­ladja a 4 mm-t. Előnyös esetben két árok közül kinyúló borda alkotja a kisülőcsó belső palástjával az ún. hidegkamrát. így a vezetési úthossz, az­az a fémadalékanyag felülete és az órambe­­vezetö közötti távolság a bura felületén és a belső árok alapján mérve haladja meg a 4 mm-t. Belsőnek nevezzük az égótest köz­ponti tengelye közelében lévő árkot. További előnyös esetben a borda két ol­dalán lévő árkok alapfelületei eltérő szintű­ek, mégpedig úgy hogy a kisülőcsó fala felé eső árok alapfelülete a mélyebb a kisülötér felől nézve. Előnyős még az is, ha a kerámia záró­elemben lévő hidegkamrát alkotó üreg keske­nyebb, mint 2 mm, továbbá előnyös még kis­teljesítményű lámpáknál ha az elektróda ki­sülés felé eső végének távolsága a fémada­lékanyag, célszerűen a nátrium-amalgám felü­letétől kisebb, mint a kisülóedény falától mért távolság háromszorosa, esetenként ki­sebb, mint 5 mm. Találmányunk részletesebb ismertetésére rajzokat mellékelünk. A rajzok a találmány illusztrálására szolgálnak, ezért a részletek egymáshoz viszonyított arányai nem mindig követik híven a valóságos arányokat. Az 1. ábrán látható egy nátriumlámpa képe vázlatosan. A 2. ábrán látható egy kerámiazáróelem metszetben. A 3. ábrán részben integrált lezárású ke­rámiacső végének kialakítása látható metszetben. A 4. ábrán integrált lezárású kerámiacső végének kialakítása látható metszetben. Az 5. ábrán a 2. ábrán bemutatotthoz ha­sonló záróelem és a kerámiacső 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom