200022. lajstromszámú szabadalom • Optikai letapogató egység, valamint optikai olvasó és/vagy író berendezés az optikai letapogató egység felhasználásával
11 HU 200022 B 12 Amint az 1. ábrán látható, az információs 11 detektor a transzlációs- és szöghel.vzet 9 detektáló rendszer belsejében helyezhető el, és ezzel a 9 detektáló rendszerrel egy közös szubsztratuma integrálható, amelyhez az ismert és nagyon pontos integrált áramkör gyártási technológia alkalmazható. Az információs 11 detektor állhat egyetlen detektorból, amely a 30 információhordozón tárolt információnak megfelelő jelet állítja elő. Egy változat szerint az információs 11 detektor felosztható aldetektorokra, amelyek információs jelen túlmenően vezérlőjeleket is szolgáltathatnak, mint például nyomvonal vezető jelet. Nyomvonal vezető jel úgy állítható elő, hogy a 11 detektort két 11a és 11b aldetektorra osztjuk, amint az a 2. ábra 45 szaggatott vonalával jelölve van, és amely 45 szaggatott vonal a 30 információhordozó érintő irányának felel meg. A 11a és 11b aldeteklorok által adott kimenő jelek közötti különbség tartalmazza azt az információt, hogy milyen mértékben és milyen irányban tér el a letapogató V sugár folt középpontja a leolvasandó információs nyomvonal középvonalától. A nyomvonal vezető jel előállításának módja meghaladja a jelen találmány körét, és ezért részleteiben azt nem ismertetjük. Példaként hivatkozunk az US 4 425 043 számú (amerikai) szabadalmi leírásra, amely a nyomvonal vezető jel előállítási eljárásán túlmenően egy fókuszáló hibajel előállítási eljárást is ismertet. A letapogató egységben a találmány szerint lehetőség van - az utóbb említett eljárással analóg módon - a fősugárnyalábból a 6 prizma segítségével reflektált fősugárnyalábból egy részt leválasztani, vagyis abból a sugárnyalábból, ami a 11 detektorra esik, például egy féligáteresztő tükör segítségével. Az így leválasztott rész például egy háromszög prizma segítségével két melléknyalábra osztható, amely melléknyalábok három vagy négy sugárérzékeny detektorra jutnak, amely detektorok a prizma csúcsélére keresztirányú vonal mentén vannak elrendezve. A fókuszhiba jel a két külső detektor és a két belső detektor összegjelének a különbségéből adódik. Annak érdekében, hogy a V sugárfoltot pontosan egy információs nyomvonalon megtartsuk, egy olvasóberendezés egy durva szabályozást és egy finom szabályozást tartalmaz. A durva szabályozás céljára az 1. ábrán látható letapogató egység teljes egészében az információ-hordozóhoz képest sugárirányban mozgatható. E célból az 1 sugárforrás, 2 kollimátorlencse, 3 tárgylencse, 6 szétválasztó eszköz, 9 detektáló rendszer és 11 detektor egy cső alakú tartó belsejében helyezhető el, amely egy billenthető karon vagy egy egyenes vonalban mozgatható szánon sugárirányban mozgatható. A finomszabályozás elvégezhető például az 1. ábrán fel nem tüntetett, billenthető tükörrel, vagy a tárgylencsének az X irányban vagy sugárirányban történő kismértékű elmozdításával. Amint azt az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi leírás ismerteti, ez a finomszabályozás azt eredményezi, hogy a sugárnyalábban az L fösugár a 11a és 11b detektorokhoz képest elmozdul, függetlenül a V sugárfolt középpontja és az olvasandó nyomvonal középvonala közötti eltéréstől. Ez egy hibát hoz létre, amelyet a letapogató jel ofszet hibájának nevezünk. Amint azt az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi leírás ismerteti, ez a hiba kiküszöbölhető oly módon, hogy a kapott letapogató jelet a 11a és 11b detektorok segítségével korrigáljuk egy olyan jel alkalmazásával, amely arányos a tárgylencse sugárirányú helyzetével. A találmány szerinti letapogató egységben ez az Sx jel mér rendelkezésre áll a transzlációs- és szöghelyzet detektáló rendszerben, igy az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi leírásban ismertetettől eltérő berendezésben nem szükséges e célból külön rendszert alkalmazni. Ha egy sugórvisszaveró információs felülettel rendelkező optikai információ-hordozót diódalézerrel olvasunk ki, akkor felhasználhatjuk az ilyen lézernek a visszacsataló hatását. A sugárnyalábot, amelyet az információs struktúra modulál, ekkor nem választjuk szét a diódalézer által kibocsátott sugárzástól, hanem az elsőként említett sugárnyaláb visszalép a diódalézerbe, és interferál a lézer rezonans üregében előállított sugárzással. Ennek eredményeképpen a diódalézer által kibocsátott sugárnyaláb a kiolvasandó információval összhangban modulálva van. Ez a moduláció egy sugárérzékeny detektorral detektálható, amely detektor a diódalézer mögött van elhelyezve, ahonnan a diódalézer elején kibocsátott sugárzással korrelált sugárzás lép ki. A visszacsatoló hatásnak egy további következménye az, hogy a diódalézer villamos ellenállása a kiolvasandó információnak megfelelően változik. Ennek a változásnak a detektálása egy további lehetőség az információ-hordozón tárolt információnak a kiolvasására. A találmány szerinti transzlációs- és szöghelyzet detektáló rendszer alkalmazható olyan letapogató egységekben is, amelyek a visszacsatoló hatáson alapulnak. Egy ilyen letapogató egység az 1. ábrán bemutatottól abban tér el, hogy a 6 szétválasztó eszköz elhagyható, az információs 11 detektor szerepét az 1 sugárforrás diódalézere tölti be, és a transzlációs- és szöghelyzet detektor sugárérzékeny 9 detektáló rendszere az 1 sugárforrást alkotó diódalézer körül helyezhető el. Ezen túlmenően, a találmány szerinti megoldás alkalmazható olyan berendezéseknél is, amelyeknél az optikai információ-hordozót keresztülvilágítják. Ilyen berendezésben az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
