200022. lajstromszámú szabadalom • Optikai letapogató egység, valamint optikai olvasó és/vagy író berendezés az optikai letapogató egység felhasználásával

11 HU 200022 B 12 Amint az 1. ábrán látható, az informáci­ós 11 detektor a transzlációs- és szöghel.vzet 9 detektáló rendszer belsejében helyezhető el, és ezzel a 9 detektáló rendszerrel egy közös szubsztratuma integrálható, amelyhez az ismert és nagyon pontos integrált áram­kör gyártási technológia alkalmazható. Az in­formációs 11 detektor állhat egyetlen detek­torból, amely a 30 információhordozón tárolt információnak megfelelő jelet állítja elő. Egy változat szerint az információs 11 detektor felosztható aldetektorokra, amelyek informá­ciós jelen túlmenően vezérlőjeleket is szol­gáltathatnak, mint például nyomvonal vezető jelet. Nyomvonal vezető jel úgy állítható elő, hogy a 11 detektort két 11a és 11b aldetek­­torra osztjuk, amint az a 2. ábra 45 szagga­tott vonalával jelölve van, és amely 45 szag­gatott vonal a 30 információhordozó érintő irányának felel meg. A 11a és 11b aldeteklo­­rok által adott kimenő jelek közötti különb­ség tartalmazza azt az információt, hogy mi­lyen mértékben és milyen irányban tér el a letapogató V sugár folt középpontja a leolva­sandó információs nyomvonal középvonalától. A nyomvonal vezető jel előállításának módja meghaladja a jelen találmány körét, és ezért részleteiben azt nem ismertetjük. Példaként hivatkozunk az US 4 425 043 számú (ameri­kai) szabadalmi leírásra, amely a nyomvonal vezető jel előállítási eljárásán túlmenően egy fókuszáló hibajel előállítási eljárást is ismer­tet. A letapogató egységben a találmány sze­rint lehetőség van - az utóbb említett eljá­rással analóg módon - a fősugárnyalábból a 6 prizma segítségével reflektált fősugárnya­lábból egy részt leválasztani, vagyis abból a sugárnyalábból, ami a 11 detektorra esik, például egy féligáteresztő tükör segítségével. Az így leválasztott rész például egy három­szög prizma segítségével két melléknyalábra osztható, amely melléknyalábok három vagy négy sugárérzékeny detektorra jutnak, amely detektorok a prizma csúcsélére ke­resztirányú vonal mentén vannak elrendezve. A fókuszhiba jel a két külső detektor és a két belső detektor összegjelének a különbsé­géből adódik. Annak érdekében, hogy a V sugárfoltot pontosan egy információs nyomvonalon meg­tartsuk, egy olvasóberendezés egy durva szabályozást és egy finom szabályozást tar­talmaz. A durva szabályozás céljára az 1. áb­rán látható letapogató egység teljes egészé­ben az információ-hordozóhoz képest sugár­irányban mozgatható. E célból az 1 sugárfor­rás, 2 kollimátorlencse, 3 tárgylencse, 6 szétválasztó eszköz, 9 detektáló rendszer és 11 detektor egy cső alakú tartó belsejében helyezhető el, amely egy billenthető karon vagy egy egyenes vonalban mozgatható szá­non sugárirányban mozgatható. A finomsza­bályozás elvégezhető például az 1. ábrán fel nem tüntetett, billenthető tükörrel, vagy a tárgylencsének az X irányban vagy sugár­irányban történő kismértékű elmozdításával. Amint azt az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi leírás ismerteti, ez a finomszabá­lyozás azt eredményezi, hogy a sugárnyaláb­ban az L fösugár a 11a és 11b detektorokhoz képest elmozdul, függetlenül a V sugárfolt középpontja és az olvasandó nyomvonal kö­zépvonala közötti eltéréstől. Ez egy hibát hoz létre, amelyet a letapogató jel ofszet hi­bájának nevezünk. Amint azt az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi leírás ismerteti, ez a hiba kiküszöbölhető oly mó­don, hogy a kapott letapogató jelet a 11a és 11b detektorok segítségével korrigáljuk egy olyan jel alkalmazásával, amely arányos a tárgylencse sugárirányú helyzetével. A talál­mány szerinti letapogató egységben ez az Sx jel mér rendelkezésre áll a transzlációs- és szöghelyzet detektáló rendszerben, igy az US 4 423 496 számú (amerikai) szabadalmi le­írásban ismertetettől eltérő berendezésben nem szükséges e célból külön rendszert al­kalmazni. Ha egy sugórvisszaveró információs fe­lülettel rendelkező optikai információ-hordo­zót diódalézerrel olvasunk ki, akkor felhasz­nálhatjuk az ilyen lézernek a visszacsataló hatását. A sugárnyalábot, amelyet az infor­mációs struktúra modulál, ekkor nem választ­juk szét a diódalézer által kibocsátott sugár­zástól, hanem az elsőként említett sugárnya­láb visszalép a diódalézerbe, és interferál a lézer rezonans üregében előállított sugárzás­sal. Ennek eredményeképpen a diódalézer ál­tal kibocsátott sugárnyaláb a kiolvasandó in­formációval összhangban modulálva van. Ez a moduláció egy sugárérzékeny detektorral de­tektálható, amely detektor a diódalézer mö­gött van elhelyezve, ahonnan a diódalézer elején kibocsátott sugárzással korrelált su­gárzás lép ki. A visszacsatoló hatásnak egy további következménye az, hogy a diódalézer villamos ellenállása a kiolvasandó információ­nak megfelelően változik. Ennek a változás­nak a detektálása egy további lehetőség az információ-hordozón tárolt információnak a kiolvasására. A találmány szerinti transzlációs- és szöghelyzet detektáló rendszer alkalmazható olyan letapogató egységekben is, amelyek a visszacsatoló hatáson alapulnak. Egy ilyen letapogató egység az 1. ábrán bemutatottól abban tér el, hogy a 6 szétválasztó eszköz elhagyható, az információs 11 detektor szere­pét az 1 sugárforrás diódalézere tölti be, és a transzlációs- és szöghelyzet detektor su­gárérzékeny 9 detektáló rendszere az 1 su­gárforrást alkotó diódalézer körül helyezhető el. Ezen túlmenően, a találmány szerinti megoldás alkalmazható olyan berendezéseknél is, amelyeknél az optikai információ-hordozót keresztülvilágítják. Ilyen berendezésben az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom