200020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás optikai tároló információhordozó egységének jelrögzítő rétegébe beírt információ törlésére
3 HU 200020 B 4 zötti nyomásérlékre állítjuk tie. 10 kPa alatti nyomás esetén a 2 jelrögzítő réteg anyagának gázfázisból folyadékfázisba való átalakulási sebessége nagy, ami a regenerált 2 jelrögzitő réteg vastagságának egyenetlenségéhez vezetne, míg 103 kPa feletti nyomás esetén az átalakulási sebesség oly mértékben lecsökken, hogy az már a folyamat hatékonyságának nem megengedhető romlását eredményezné. Mindezek alapján a hermetikusan zárt 5 belső téren belüli nyomást 102 kPa körüli értékre célszerű beállítani. Az optikai tároló információhordozó egysége tehát mind belső, mind külső túlnyomásnak ki van téve. Ez okból különösen célszerű az információhordozó egységet - az 1 üreges hengert és a 2 jelrögzitö réteget hengeres formában kialakítani, hiszen ez a konstrukció bármely irányú túlnyomással szemben viszonylag ellenálló a hengeres információhordozó egység tehát lehetővé teszi a nyomásértékek legkedvezőbb beállítását. Az 1 üreges henger külső palástfelülete 7 elektromos vezetöréteggel van bevonva. A 7 elektromos vezetöréteg a lézersugár számára átlátszó anyagból van kialakítva. A 7 elektromos vezetöréteg axiális 8 érintkezőhegyen keresztül 9 elektródával van összekötve, amely a másik oldalon ugyancsak elektromosan vezető anyagból kialakított 10 zárókupakkal van elektromos kapcsolatban. A jelrögzités folyamata a fenti optikai tárolónál tetszőleges eljárás alapján, fókuszált elektromágneses sugárral történik, amelyet - intenzitás, vetítési forma és vetítési méret szerint modulálva - a 2 jelrögzitö rétegre vetítünk. Az információhordozó egységet tetszőleges, önmagában ismert forgató hajtás segítségével forgástengelye körül forgatjuk. A 2 jelrögzitö rétegben a sugárzás modulációjának megfelelő felületi változások - mélységkülönbségek - keletkeznek. A beirt információk törlése a következőképpen történik: Az információhordozó egységet külső energetikai hatásnak vetjük alá, például önmagában ismert módon hevítjük. Megfelelő hevítés hatására a 2 jelrögzítő réteg anyaga gyakorlatilag maradéktalanul elgőzölög. Ezt követően a hevítést leállítjuk, és az információhordozó egység lehűlése közben új jelrögzitö réteget alakítunk ki. Az új 2 jelrögzitö réteg keletkezése közben a gázhalmazállapotú jelrögzitö anyag az információhordozó egység 1 üreges hengerének lehűtött palástfalán először folyékony halmazállapotban kicsapódik, majd szilárd fázisba megy át. A jelrögzitö anyaggal és az 1 üreges henger anyagával szemben inert gáz jelenléte az információhordozó egység hermetikusan zárt 5 belső terében a jelrögzitö anyag lecsapódásának és megszilárdulásának folyamatát jelentős mértékben lelassítja. A cseppképződési folyamat még igen nagy felületi energiával rendelkező jelrögzitö anyag esetében is gyakorlatilag teljes mértékben visszaszorítható, ezáltal igen egyenletes 2 jelrögzitö réteg építhető fel, ami biztosítja az ismételt információbeirás kielégítő megbízhatóságát. Az információátirások ciklusszámának növelése annak köszönhető, hogy a 2 jelrögzitö réteg anyagának felületi energiaszintje viszonylag magas, ugyanakkor az információbeíráshoz alkalmazott lézersugárzás teljesítménye viszonylag alacsony, ami a 2 jelrögzitö réteg szerkezetének kisebb mértékű roncsolását eredményezi. A 2 jelrögzítő réteg regenerálási sebességének szabályozására az optikai tárolót a hevítés befejezése után elektromos térbe helyezzük, amely a 9 elektróda és a 7 elektromos vezetőréteg között potenciálkülönbséget eredményez, és ez a potenciálkülönbség a jelrögzitö anyag ionjainak lerakodási sebességét korlátozza. A jelrögzitö anyag gőzeinek ionizációs foka szükség esetén kiegészítő többletsugárzással vagy más jelrögzitö rétegre irányuló energetikai hatással javítható. A javasolt eljárás szerint tehát a 2 jelrögzítő réteg anyagának az 1 üreges henger belső palástfelületén történő lerakódását megfelelő fékezőpotenciál kialakításával, valamint a hermetikusan zárt 5 belső térben jelenlévő inert gázzal - amely a 2 jelrögzitö réteg anyagrészecskéinek szabad úthosszát ugrásszerű mértékben lerövidíti - olyan alacsony szinten tartjuk, hogy folyékony fázisban a 2 jelrögzitö réteg anyagrészecskéinek csak elhanyagolhatóan ki százaléka éri el a palástfelületet. Azért, hogy a 2 jelrögzitö réteg anyagának vastagsága a hermetikusan zárt 5 belső tér homlokfelületein való anyagkiválás következtében többszöri információátirás folyamán se csökkenjen, a hermetikusan zárt 5 belső térbe a 2 jelrögzitö réteg anyagával azonos jelrögzitö anyagból többletmennyiséget viszünk be, amelyet a 2 jelrögzítő réteg ismételt kialakítása során felhasználunk. A többlet anyagmennyiség bevitele például a hermetikusan zárt 5 bel6Ö tér homlokfelületeire való anyagfelvitel útján, például a 2 jelrögzitö réteg anyagával azonos anyagú 11 tartalékréteg kialakítása útján oldható meg. A fentiek alapján belátható, hogy a találmány szerinti eljárás lehetővé teszi az információátírások ciklusszáménak növelését az információbeirás és -kiolvasás megbízhatóságának egyidejű növelése mellett, mivel az információhordozó egység belső tere hermetikusan zárt, és így a külső szennyeződések és károsító behatások valószínűsége minimális. Az információhordozó egység hengeres kialakítása a mechanikai szilárdság növelésének köszönhetően az információtárolás megbízhatóságának növelését is eredményezi. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
