199987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gépjárművek futóműveinek, elsősorban lengőkarral felfüggesztett futóműveinek a gépjárműhöz viszonyított helyzete megállapításához és adott esetben beállításához
1 HU 199987 A 2 A találmány tárgya olyan eljárás és berendezés, amellyel a gépjárművek minden futóművénél, elsősorban a lengőkarral felfüggesztett futóműveknél a gépjárművekhez viszonyított helyzetük, illetve ezek beállítási hibái megállapíthatók és helyesbithetök. Ismeretes, hogy a gépjármüvek közlekedési biztonságát, és a gumiabroncsok élettartamát jelentősen befolyásolja a mellső futóművek helyes beállítása. Ezért nemcsak a gyártáskor, hanem a gépjármű életében többször, rendszeresen ellenőrzik a mellső futóműnél a csapterpesztést, az utánfutást, a kerékösszetartást, a kerékdőlést és a kormányszerkezet holtjátékát. (A csapterpesztést és a kerékdőlést csak független kerékfelfüggesztésnél kell ellenőrizni.) Erre a feladatra számos gépjármüdiagnosztikai berendezést dolgoztak ki. Ezek egy része közvetlen mérési elven, másik, nagyobb része közvetett mérési elven alapul. A legismertebb, klasszikusnak tekinthető közvetlen mérési módszer az, amikor a mellső kerekekre olyan készülékeket rögzítenek, amelyek előre és oldalt egy-egy vékony fénysugarat vetítenek ki egy-egy ernyőre. Az előre vetített fénysugarak fényfoltjának egymástól mért távolságából, vagy az ernyőre helyezett skálán leolvasható értékekből a kerékösszetartás helyességére lehet következtetni. Az oldalt vetített fénysugarak által a kerék elkormányzása közben leírt fénygörbéből az utánfutásra és a csapterpesztésre lehet gyárilag megadott, vagy empirikus görbék egybevetéséből következtetni. Közvetlen mérési elven működik az a mérőberendezés, amelynél a kormányzott kerekekre rudazatos mérőszerkezetet rögzítenek, ahogy az a DE 2 935 899 lsz-ú szabadalmi leírásban látható. Itt a rudazat a hibákat felnagyítja, és a rájuk szerelt érzékelők elektromos jelekké alakítják. Bár ez a mérőszerkezet abszolút pontos, mégsem terjedt el, mert a kialakítása is, és a használata is rendkívül bonyolult. Hasonló megoldásnak tekinthető a HU 177 659 lsz-ú szabadalmi leírásban bemutatott is. Ennél is a vizsgálandó kerékre kell szerelni a mérőeszközt, de a kormányzáshoz szükséges erő mérése céljából dinamóméterrel ellátott mérőkormánykereket is felszerelnek a rendes korménykerék helyett. Ez a megoldás sem terjedt el. Az előbbi okból inkább a közvetett mérési elven működő rendszerek terjedtek el. Ezt azért is előnyben részesítik, mert az ilyen berendezések jól kombinálhatok a gépjármű egyéb jellemzőit is vizsgáló komplex diagnosztikai berendezésekkel. Ilyen komplex berendezések ismerhetők meg a GB 2 094 988 lsz-ú, vagy a DE 2 801 855 sz-ú szabadalmi leírásokból. Itt a mellső kerekeket egy-egy forgózsámolyra a hátsókat pedig egy-egy görgőpárra állítják. A forgózsámolyon a kormányholtjátékot, a görgőkön a féket, a sebességet és a gyorsuló képességet lehet mérni. A komplex berendezés el van látva egy harmadik mérőhellyel is, amelyen az oldalcsúszás mérhető. A kormányszerkezet pontosabb mérését szolgálja a DE 2 737 661 lsz-ú leírásban bemutatott forgózsámoly. Ennél ugyanis a kereket nem egy sik recézett lapra, hanem egy bölcsőbe állítják. A mérési pontosság növelését szolgálja a DE 2 801 855 lsz-ú szabadalmi leírásban látható mérőlap, amely több rugóval alátámasztott golyón nyugszik. Más konstrukciós irányzatot képvisel az EP 0 124 258 lsz-ú szabadalmi leírás. Itt a mellső kerekeket is görgőpárra állítják. Ennek az az előnye, hogy a geometriai jellemzőkön kivül a fékhatást is lehet mérni. A tényleges méréshez a két görgő között egy harmadikat is elhelyeztek és ennek az oldalirányú elmozdulásaiból következtetnek a hibára. A támasztó görgők is mozgathatók axiálisan, ebből például a kormányrudazat hibáira lehet következtetni. Bár a most ismertetett megoldások több-kevesebb pontossággal képesek a mellső futómű vizsgált hibáit kimutatni, mégsem tekinthetők kielégítőnek. Ennek az az oka, hogy a gépjárművek úttartását olyan hibák is befolyásolhatják, amelyeket eddig nem is vettek figyelembe. így például a hátsó futómű beállításának helyességét nem is vizsgálják az úttartás szempontjából, pedig a kerekek tengelyének a gépjármű hossztengelyéhez mért merőlegességi hibái, nyomkövetési hibái, és egytengelyűségi hibái épp úgy befolyásolják a gépjármű forgalmi biztonságát és a gumiabroncsok élettartamát, mint a mellső futóműveknél. Hasonló, eddig nem vizsgált hibák fordulhatnak elő a mellső futómüveknél is pl. az olyan gépjármüveknél, ahol a futóművek geometriáját, igy többek között a gépjármű hossztengelyéhez viszonyított merőlegességet csak lengőkarok biztosítják. Az ilyen gépjármüvek legjellemzőbb képviselői a légrugós autóbuszok. A találmányunk célja tehát olyan eljárás és berendezés kialakítása, amellyel mindenféle gépjárműnél, azaz pl. személygépkocsinál, kettő és több tengelyes tehergépjárműnél nyergesvonatnál, autóbuszoknál vagy csuklós autóbuszoknál minden futómű minden felfüggesztési hibája megmérhető és kiküszöbölhető. A találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy minden kerekét egyszerre állítjuk mérógőrgőkre, pontosabban görgópárokra, és ezeket megforgatjuk, ezzel a gépjármű kerekei és az útburkolat haladás közbeni kapcsolatát tudjuk szimulálni, és az ilyenkor ébredő oldalirányú erőhatásokat megmérve, ezek nagyságából következtetni tudunk a futóművek beállításának pontosságára, és azonnal el is végezhetjük a beállítást. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
