199980. lajstromszámú szabadalom • Hőátadó rendszer dinamikus latens hőtárolókhoz

3 HU 199980 B 4 érintkező, olvasztóvezetékekkel ellátott része van, a találmány szerint az olvasztóvezetéke­ket a vizszintessel 50-85° közötti szöget be­záró alkotójú csonkakúp palástfelülete men­tén rendeztük el, és az olvasztóvezetékeket alul a képzelt csonkakúp nagyobbik alapját határoló alsó körvezetékekkel kapcsoltuk össze. Az olvasztóvezetékek a találmány szerint előnyösen alkotóirányú függélycsövekkénk vannak kialakítva, amelyek a höbevezetö tar­tományban elrendezett alsó körvezetéket egy a fázisváltoztató közegben elhelyezkedő felsó körvezetékkel kötik össze. Ilyen megoldás esetén tehát az alkotóirányú függélycsövek a kapcsolódó alsó és^ felső körvezetékekkel mintegy csöketrecet alkotnak. A höátadó rendszer hóközvetitö közeg­gel közvetlenül érintkező hagyományos hőát­adó része a csöketrechez sorosan, vagy pár­huzamosan kapcsolódhat. Párhuzamos kapcsolat esetén a hőfor­rásból érkező fűtőközeg egy része a höátadó rendszer hagyományos részéhez az alsó kör­vezeték elosztóján keresztül vezethető. Az alsó körvezetékből a fűtőközeg a függélycsöveken keresztül felfelé áramlik, és a felső körvezetékbe kerül. A felső körveze­tékben a fűtőközeg összegyűlik és visszave­­zetócsövön keresztül a höátadó rendszer ha­gyományos részénél kilépő fűtőközeggel kö­zös tartályba kerül. A höátadó rendszer hagyományos része és a csóketrec közötti soros kapcsolat esetén a fűtőközeg először teljes egészében a csö­­ketrecen lesz átvezetve, és csak ezután áramlik a hőátadó rendszer hagyományos ré­szébe. A találmány szerinti höátadó rendszer­ben a függélycsövek kialakíthatók felül hu­­rokszerüen visszahajtott csövekként is. Adott esetben előnyös lehet az olvasz­tóvezeték, illetve olvasztóvezetékek csa­varvonalszerű kialakítása is. Ez esetben az olvasztóvezeték a csonkakúp palástfelületén spirálisan felfutó olvasztócsőként van ki­alakítva. Az olvasztóvezetékek kialakíthatók to­vábbá alul az alsó körvezetékbe becsatlako­zó, felül lezárt végű függélycsövekként is. Lényeges, hogy a csonkakúpfelületet meghatározó olvasztóvezetékek, illetőleg füg­gélycsövek a vízszinteshez képest a javasolt szögtartományba eső szöget bezáró alkotójú csonkakúp palástfelület mentén fussanak, és hogy a csóketrec felül a fázisváltoztató kö­zegből ne nyúljon ki. A függélycsövek ferde elrendezése és a csóketrec korlátozott magassága biztosítja, hogy a höátadó rendszer hagyományos ré­széből felszálló gözbuborékok csak ferde helyzetű és felül zart csatornákban mozog­hatnak. Ily módon tehát megakadályozható, hogy a felszálló gözbuborékok függőlegesen, a fazisveltoztató közeg érintése nélkül - így höleadás nélkül - távozhassanak. A javasolt elrendezésben a gőzbuborékok a fázisváltoz­tató közeggel folyamatosan érintkeznek és megfelelő hóleadást biztosítanak. A felszálló gözbuborékok a ferde hely­zetű csatorna .felső' oldalával érintkeznek, mi g a höleadást követően lecsapódó fűtőkö­­zegrészecskék a csatorna .alsó oldalán ha­ladnak lefelé, miközben a fázisváltoztató közeggel ugyancsak folyamatosan érintkeznek és további hót adnak le. A lecsapódott ré­szecskék által átadott hó a fázisváltoztató közeget előmelegíti. A fentiek következtében a fázisváltoztató közegbe történő hóbevitel jelentősen megnő. Amint a fentiekből kitűnik, a fázisvál­toztató közegbe történő hőbevitei növelése a találmány szerint - a csóketrec révén - a hóközvetítés kinetikai javítása, nem pedig a hőátadó felületek megnövelése hatására kö­vetkezik be. Ennek eredményeképpen jelent­kező előnyös hatás, hogy a kitűzött cél el­éréséhez viszonylag kevés cső is elegendő, ami az anyagráforditás csökkenését eredmé­nyezi. A csonkakúpfelületet meghatározó cső­­ketrec a találmány szerint úgy van kialakít­va, hogy a csöketrecen keresztül bevitt hő­teljesítmény a fázisváltoztató közegbe bevitt höteljesítmény mintegy 5-20%-a, míg a cson­kakúp alkotója a vízszintessel 50-85° közötti szöget zár be. Abban a speciális esetben, amikor a fű­tőközegként hűtőszert alkalmazunk - amely hőleadás révén a csöketrecben kondenzálódik - a felső körvezeték kimaradhat, a függély­csövek pedig felül zártak. A függélycsövek ekkor hűtöszerrel töltött fűtőcsövekként mű­köd nek. A találmány előnyös kiviteli alakjánál a csonkakúpfelületet meghatározó csőkalitka ol­dalán elrendezett függélycsöveket csókúpok helyettesítik. A találmány szerint ez úgy va­lósítható meg, hogy a felső körvezeték a képzeletbeli csonkakúp belsejében közvetle­nül az alsó körvezeték fölött van elrendezve. Az alsó és felső körvezeték átmérője előnyö­sen alig eltérő. A találmány további kiviteli alakjánál a csonkakúpfelületet meghatározó csóketrec a csonkakúp oldalfelülete mentén csavarvonal­­szérűén hajlított olvasztócsőből van kiala­kítva. Ebben az esetben külön körvezetőkre nincs szükség. A találmány szerint lehetőség van to­vábbá a csonkakúpfelületet meghatározó cső­­keti-ecet úgy megvalósítani, hogy egyetlen alsó körvezetőhöz a csonkakúpfelületeíi el­rendezett felül zárt függélycsövek csatlakoz­nak. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismertetjük. A rajzon az 1. ábrán a találmány szerinti höátadó rend­szer példakénti kiviteli alakjának vázlatát tüntettük fel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom