199965. lajstromszámú szabadalom • Konvektív hőátadású, természetes keringésű kazán magas portartalmú füstgázok hőjének hasznosítására

1 HU 199965 ß 2 A találmány tárgya konvektiv hőátadású ter­mészetes keringéBŰ kazán, mely célszerűen magas portartalmú füstgázok hótartalmának hasznosítására alkalmazható. Az ipari energiagazdálkodásban gyakran szükséges a forró füstgázokat a füstgázok­ban lévő hőenergia hasznosítása céljából le­hűteni. A füstgázok sokszor jelentős mennyi­ségű port tartalmaznak. Magas hőmérsékletű poros füsgtázok hagyják el például az üveg­olvasztó, aluminiumolvasztó és más ipari ke­mencéket, a hulladék tüzelésű hőfejlesztőket, a portüzeló berendezéseket, vagy a fluid­ágyas tüzelésű égőkamrákat. A 300...800 °C hőmérsékletű füstgázok hőtartalmának hasznosítására a- füstcsöves,- kétdobos, vagy .0",- háromdobos, vagy .A’,- La-Mont-rendszerű és- csőzászlós típusú kazánok terjedtek el. A felsorolt - általában hosszabb ideje alkalmazott - kazántípusokat például a kö­vetkező irodalmak ismertetik: John L. Boyen: Practical Heat Recovery, John Wiley and Sons Inc. 1975.; Ferdinand Lentjes Dampfkessel und Maschinenbau cég gyártmányismertetője, 1986.; STEAM, its generation and use. Bab­cock and Wilcox kiadvány 1972.; Denis Csa­­thy: Latest Practise in Industrial Heat Re­covery. DELTÁK Co. 1980.; DELTÁK Co. gyárt­mányismertetői. A füstcsöves kazánok egyszerű, olcsó, megbízható szerkezetek, de teljesítményük­nek határt szab az a körülmény, hogy a fu­tófelület a dob belsejében helyezkedik el. Gond az is, hogy a füstcsöves kazánokat gyakorlatilag csak kézi úton lehet tisztítani, így üzemeltetésük rendkívül munkaigényes. A kétdobos kazánok a legáltalánosabban ismert természetes keringésű vízcsöves kazá­nok. Poros füstgázra történő alkalmazásuk esetén hátrányként jelentkezik az, hogy az alsó dob a kihulló por útjában van. Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére fejlesztették ki a háromdobos, vagy .A" típusú kazánt, hol alul egy középső dob helyett két oldalsó do­bot alkalmaznak, így a por lefelé akadályta­lanul ki tud hullani. Mind az .0", mind az .A' típusú kazán­nál olyan méretű dobokat kell alkalmazni, amelyek belsejében munkát lehet végezni. Ez kisebb teljesítményeknél fölöslegesen nagy acéltömegek beépitését teszi szükségessé. Nagyobb teljesítményeknél ugyanakkor e két kazántípus hátrányos tulajdonsága az, hogy az igen munkaigényes csövezést a helyszínen kell elvégezni. Ez a helyszíni munkák meny­­nyiségét és időtartamát növeli. A kétdobos konvektiv kazánok egyik újabb kifejlesztett típusa a DELTÁK Co. .Delta* típusú kazánja. Itt az alsó és felső dobot függőleges, egyenes ejtőcsövek kötik össze. Az egyenlőszárú .L* alakra hajlított forrcsövek a dobok tengelyét tartalmazó sík mellett helyezkednek el, így alakul ki a há­romszög vagy delta elrendezés. Ennek a kazántípusnak sajátossága, hogy a dobok kerületének csak a negyede csövezhető, ami azt jelenti, hogy normális méretű dobok esetén csak 8-10 esősor épít­hető be. Nagy felületű bordáscsövek alkalma­zása esetén ez elegendő, de sima csövek be­építésekor nem. Ezért a .Delta* kazántípus csak azokban az esetekben használható elő­nyösen, amikor a füstgáz portartalma nem zárja ki a bordéscsövek alkalmazhatóságát. Az esetenként túl nehézkes többdobos kazánok helyett sokszor előnyösen lehet al­kalmazni a La-Mont-rendszerű kényszerke­ringéses konvektiv kazánokat. Ezeknél a ka­zánoknál csak egy dob van, és a fűtőfelüle­tek a dobhoz képest viszonylag szabadon helyezhetők el. A La-Mont kazánok vízszintes vagy füg­gőleges csóelrendezéssel készülhetnek. Hát­rányuk, hogy a vízszintes csőelrendezésnél a füstgázokban lévő por könnyen kiülhet a fű­­tófelületekre, ahonnal azt csak költséges tisztítóberendezéssel lehet eltávolítani. Füg­gőleges csőelrendezésnél a csőkígyókat nem lehet vízteleníteni; ez fagyveszélyes helyen az alkalmazást kizárhatja. A felsoroltakon kívül ismeretes még az ún. csózászlós kazántípus is. Ennél a kazán­típusnál az elgözölögtető fűtőfelületet alsó és felső kamrákból és hajlított forrcsövek bői felépülő, természetes keringésű csözászlók alkotják. Az alsó és felső kamra általában egy szerkezeti egységet képez, részben vagy egészben függőleges elrendezéssel. A klasszikus Schmidt-féle csózászlós konvektiv kazánok toronyelrendezésűek, alulról felfelé történő füstgázáramlással. A csőzászlók statikailag függetlenek a dobtól. Mind a csőzászlókat, mind pedig a dobot áll­ványszerkezet támasztja alá. A csőzászlók hütetlen rögzítő szerkezete a füstgázhuzam­­ban helyezkedik el, ezért hőálló acélból kell készüljön. Végülis meglehetősen bonyolult szerkezet adódik, melynek gyártása és kar­bantartása költséges anyagokat és bonyolult célszerszámokat igényel. Vízszintes füstgázáramlású csőzászlós kazánt ismertet Denis Csathy hivatkozott cikkében. A Csathy-féle kazán csőzászlói tisztítás céljából egyenként kiszerelhetők. Az egyenkénti kiszerelhetőség rendkívül bonyo­lult alátámasztó, vízellátó és gózgyűjtó szer­kezetet tesz szükségessé, Így ennek a ka­zántípusnak az alkalmazása csak olyan kü­lönleges esetekben lehet indokolt, amelyek­ben a fűtőfelületek tisztítása a hagyományos eljárásokkal nem megoldható. Találmányunkkal célunk olyan előre­gyártóit egységekből is összeállítható kon­vektiv kazánszerkezet kialakítása, mely elő­nyösen alkalmazható a kis és közepes telje-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom