199950. lajstromszámú szabadalom • Belsőpofás dobfék
1 HU 199950 B 2 ti kiviteli alakjának részletét tüntettük fel, derékszögű koordinátarendszerben. Amint az 1. ábrából kitűnik, a találmány szerinti fékdobnak 10 dobfékje van, amelynek A tengelye X abszcisszája és Y ordináta által meghatározott derékszögű koordinátarendszer origójába esik. A 10 fékdobnak R12 görbületi sugarú körhengerfelületű 12 fékezőfelülete van, amelynek görbületi középpontja az origó, vagyis a A tengely. A dobféknek továbbá két 14 fékpofája van, amelyek közül az ábrán csak az egyiket tüntettük fel. A 14 fékpofák mindegyike T-profilú acélidomból kialakított 16 fékbetétágyból és 20 fékbetét-elemekből épül fel. A 16 fékbetétágy 18 külső peremének R18 görbületi sugara a 10 fékdob 12 fékezőfelületének R12 görbületi sugaránál nagyobb. Az R18 görbületi sugár kiindulópontja — a 18 külső perem görbületi középpontja — M18 görbületi középpont. Az M18 görbületi középpont a 14 fékpofa felől nézve az Y ordinátán túl helyezkedik el, így -xl8 negatív abszcisszaértékkel rendelkezik. Az M18 görbületi középpont ordinátaértéke 0, mivel a 18 külső perem az X abszcisszára tengelyesen szimmetrikus. A 16 fékbetétágyban rögzített két 20 fékbetételem az X abszcisszára szimmetrikusan van elrendezve. Annak következtében, hogy az R18 görbületi sugár az RÍ2 görbületi sugárnál nagyobb, a 20 fékbetét-elemeknek az X abszcisszától távolodva keskenyedő hajlított kúp formájuk van. A 20 fékbetét-elemeknek legalább közel körhengeres, R22 görbületi sugarú 22 súrlódófelületük van. Az R22 görbületi sugár a 12 fékezőfelület R12 görbületi sugaránál kisebb, a 22 súrlódóíelület M22 görbületi középpontja pedig x22 abszcisszaértékkel rendelkezik. Az M22 görbületi középpont y22 és-y22 ordinátaértékei abszolútértékben megegyeznek, előjelük azonban ellentétes, hiszen az egyik 22 súrlódófelület M22 görbületi középpontja a másik 22 súrlódófelület M22 görbületi középpontja alatt helyezkedik el. A 14 fékpofát az ábrán új állapotban, alkatelemeinek deformálódását, illetve a 20 fékbetét-elemek kopását megelőző állapotban tüntettük fel. A 20 fékbetét-elemek egymás felé néző éleinek a 18 külső peremtől mért dl távolsága lényegesen nagyobb, mint az egymástól távolabbi éleik 18 külső peremtől mért d2 távolsága. A 20 fékbetételemek tehát lényegében sarlóalakú alkatelemet képeznek, amelyet csak az egyszerűbb előállíthatóság céljából állítanak elő külön, és a 16 fékbetétágyban keskeny 24 hézag hagyásával rögzítik. A két 20 fékbetét-elem tehát a 22 súrlódófelületek fent bemutatott kialakításának változtatása nélkül egyetlen alkatelemként is kialakítható. Ebben az esetben a 20 fékbetét-elemek közötti keskeny hézagot súrlódóanyag tölti ki, amelynek vastagsága azonban a dl távolságot nem haladhatja meg. A 14 fékpofát az ábrán üzemhelyzetben, azaz fékezés közben ábrázoltuk, amikor a 16 fékbetétágy egyik végére B erőt hat, a másik végét pedig C erő támasztja meg. A B és C erők éppen akkorák, hogy a 22 súrlódófelületeket a 12 fékezőfelületre préselik, miközben a 12 fékezőfelületre ható P reakcióerőt hoznak létre, a 14 fékpofa alkatelemeit azonban nem deformálják. I- lyen körülmények között a 20 fékbetét-elemek egymás felé néző végeinél a 22 súrlódófelületek és a 12 fékezőfelület si. A 20 fékbetét-elemek egymástól távolabbi végeinél a 22 súrlódófelületek és a 12 fékezőfelület között ugyancsak ékalakú hézagok maradnak ki, amelyek maximális szélessége s2. Az M görbületi középpontok ábra szerinti elhelyezkedése esetén (y22/x22 = 1/2 arány esetén) az sl szélesség az s2 szélességnél lényegesen kisebb. Ebből következik, hogy az sl szélességű hézagok a kopás következtében igen rövid idő alatt eltűnnek, amint a fékbetét-elemek kopása megkezdődik. Szabadalmi igénypontok 1. Belsőpofás dobfék, amelynek hengeres belső fékezőfelülettel rendelkező fékdobja és legalább egy fékpofája van, amely fékbetétágyból és a fékbetétágy kerülete mentén egymást követően elrendezett két fékbetét-elemből épül fel, ahol a fékbetét-elemeknek legalább közel hengeres súrlódófelületük van, amelynek görbületi sugara a fékezőfelület görbületi sugaránál kisebb, görbületi középpontja pedig úgy helyezkedik el, hogy a dobfék működtetése közben a súrlódófelületnek csak egy középső részfelülete fekszik fel a fékezőfelületen, azzal jellemezve, hogy a dobfék síkjában felvett derékszögű koordinátarendszerben, amelynek origója a fékdob (10) tengelyén (A) helyezkedik el, abszcisszája (X) pedig a két fékbetét-elem (20) közötti középvonal, a súrlódófelületek (22) görbületi középpontjainak (M22) az abszcisszától (X) mért üzemi távolsága (x22) kisebb, mint az illető görbületi középpont (M22) ordinátától (Y) mért távolsága (x22). 2. Az 1. igénypont szerinti dobfék, azzal jellemezve, hogy a súrlódófelületek (22) görbületi középpontjainak (M22) az abszcisszától (X) mért távolsága (y22) az ordinától (Y) mért távolság (x22) 0,4 —0,6-szerese. 3. Az 1. igénypont szerinti dobfék, azzal jellemezve, hogy a fékbetétágy (16) külső pereme (18) körív, amelynek görbületi sugara (R18) nagyobb, mint a fékdob (10) fékezőfelületének (12) görbületi sugara (R12). Hivatkozási számok jegyzéke 10 fékdob 12 fékezőfelület 14 fékpofa 16 fékbetétágy 18 külső perem 20 fékbetételemek 22 súrlódófelület 24 hézag A tengely R12,18 görbületi sugár M18, 22 görbületi középpont X abszcissza Y ordináta 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
