199932. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkondenzátum tartalmú gázsapkás olajtelepek /szénhidrogén telepek/ földgáz-, kondenzátum- és kőolaj készletének hatékony együttes kitermelésére
1 HU 199932 B 2 Ha a természetes vízbeáramlás jelentős mértékű, akkor az olajjal együtt a gázsapkából kitermelődő gáz a gázsapka zsugorodását, és ezzel az olajtestnek a gázsapka irányába történő elmozdulását eredményezi. Ez esetben is hatékonyabb olajtermelést eredményez a kitermelt gáz visszasajtolása — melyet elteijedten alkalmaztak a negyvenes évektől kezdődően. Találmányunk létrehozásakor célul tűztük ki egy olyan eljárás kidolgozását, amely lehetővé teszi a gázkondenzátum tartalmú gázsapkás olajtelepek olyan művelésének megvalósítását, amely egyaránt biztosítja: — a kitermelt gáz mielőbbi hasznosítását; — a kondenzátum jó hatásfokú kinyerését; — az olajszegély hatékony leművelését; és — növeli a végső gázkihozatalt. Felismertük, hogy a gázkondenzátum telep földgáz készlete a kondenzátum és kőolaj-készlettel egyidejűleg is kitermelhető és így a termelés megkezdésétől hasznosíható, ha a telep gázsapkájába egy másik tárolóból (mezőből) származó, nagy CO2 tartalmú (inerttartalmú) gázt sajtolunk be. A gázbesajtolásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a telep nyomása a kondenzátum harmatpontjának nyomásánál kisebb ne legyen. E felismerés alapján találmányunk tárgya eljárás a jelentős gázkondenzátum tartalmú telepek földgáz-, gázkondenzátum- és olajkészletének hatékony kitermelésére, melynek során a telepbe gázt sajtolunk be. Az eljárás új jellemzője, hogy a besajtolásra kerülő gáz egyik másik mezőből (tárolóból) származó, nagy CO2 tartalmú földgáz, és hogy a telepből a földgázt és az olajat egyidejűleg (és egymástól részben elkülönítve) termeljük ki, miközben olyan mértékben sajtoljuk be a nagy CO2 tartalmú földgázt a telep gázsapkájába, hogy annak nyomása a gázkondenzátum harmatpontja körüli érték legyen. Az eljárás foganatosításakor rendkívül előnyös, ha nagy C02 tartalmú gázként a rendelkezésre álló, nagy CO2 tartalmú, természetes gázkészleteket hasznosítjuk. A gázbesaj tolás — a telep kezdeti nyomás- és hőmérséklet értékétől függően — a termelés beindításával egyidőben, vagy egy későbbi időpontban kezdődhet; előnyösen akkor, amikor a gázsapkában lévő nyomás értéke még meghaladja a harmatponti nyomás értékét. Az eljárás egy célszerű foganatosítási módja esetén a másik telepből származó, nagy CO2 tartalmú földgáz besajtolására, illetve a sapkagáz kitermelésére két, egymástól elkülönülő kút, illetve kútcsoport szolgál. További lehetséges módja az eljárás megvalósításának az, amelynél a gáz besajtolására és a földgáz kitermelésére egyazon kút, illetve kútcsoport szolgál olymódon, hogy az egyik művelet céljára a gáz-folyadék határ közelében, a másik művelet céljára a teleptető közelében létesítünk rétegmegnyitásokat. A találmány szerinti eljárást mindaddig folytatjuk, amíg műrevaló olaj- illetve -gázkondenzátum készlet áll a telepen rendelkezésünkre. A találmányi gondolat lényegén — mely az egyidőben történő földgáz és cseppfolyós szénhidrogén-kitermelésben, valamint a másik telepből származó földgáz gázsapkába történő besajtolásában rejlik - nem változtat az a tény, ha a telepnyomás értékét a megadott harmatponti értéknél kisebb, esetleg csökkenő vagy ingadozó értékben tartják a tényleges megvalósításkor. Szakember számára nyilvánvaló, hogy e feltétel be nem tartása ez esetben a kitermelés hatásfokának romlását eredményezi. A továbbiakban a találmány szerinti eljárást az 1. ábra segítségével és kiviteli példákon ismertetjük. Az 1. ábrán láthatóan a művelésre szánt szénhidrogéntelep G gázsapkával és vékony O olajszegéllyel rendelkezik. A telep leművelésére 1 gáztermelő kutat — előnyösen a G gázsapka tetőpontja közelében — és 3 olajtermelő kutakat létesítünk. (A 3 olajtermelő kutakon keresztül természetesen kísérőgáz is távozik.) Az 1 gáztermelő- és 2 olajtermelő kutakon túlmenően az ábra szerinti kivitelnél további 2 gázbesajtoló kutakat is létesítünk a telep tengelyének két átellenes végén, melyeken keresztül az eljárás foganatosítása során egy másik földgázmezőről származó magas CO2 tartalmú (nagy inerttartalmú) gázt sajtolunk be. (Az eljárás az 1. ábrán bemutatott elrendezésen túlmenően egyetlen kúlcsoporttal is megvalósítható, amennyiben azon az egyik művelet (besajtolás) céljára a gáz-folyadék határ közelében, míg a másik művelet (gáztermelés) céljára a teleptető közelében létesítünk rétegmegnyitásokat.) 1. példa A találmány szerinti eljárás alkalmazható például prekambrium-miocén korú, halmaztelep típusú, vékony olajtestet is tartalmazó, jelentős készletű gázkondenzátum tárolóban, ahol a gáz kondenzátumtartalma 300 — 400 g/m . A kezdeti telepnyomás 315 — 320 bar. A gáz teljesen telített, sőt egy része esetleg már eleve folyadékfázisban van. Nyomásfenntartás nélküli művelés esetén a földtani olajkészletnek mindössze 5%-a lenne kitermelhető, a gázkészletből kb. 80%-ot, a kondenzátum készletből pedig 60%-ot tudnánk kitermelni. A kondenzátum telepektől kb. 50 km távolságra jelentős készletű, több mint 50% CO2 és mintegy 6% N2 tartalmú kevert gáztelep található. A gáztelep termelésbeállítását hátráltatja, hogy alacsony fűtőértéke miatt közvetlen távvezetéki értékesítésre nem alkalmas. A két mező leművelése összehangolható. A kevert gáz mezőbeni előkészítés után vezetéken szállítva, majd 250 — 280 bar nyomásra komprimálva besajtolható a gázkondenzátum telepbe nyomásfenntartás céljából, a termelésbeállítástól kezdve mintegy 10 éven keresztül 400 — 500 millió m3/év ütemmel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
