199912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasötvözetek darabolására

1 HU 199912 B 2 hez a találmány szerinti eljárással. Az 5 — 20 mm darabnagyságú ötvózetdarabokat elektrolizáló cellába helyeztük, majd a cellát 0,5 lömeg%-os káliumklorid oldattal töltöttük fel. A darabos öt­vözet rétegvastagsága körülbelül 100 mm volt és az elektrolit szintje ezt jelentősen meghaladta. Az elektroliton keresztül egyenáramot vezet­tünk. Az áramsűrűség 0,02-0,2 A/cm2, a fe­szültség 10 — 70 V volt. A fenti körülmények kö­zött az elektrolízis és a hidrogénnel történő telí­tés mintegy 2 órát vett igénybe. A kezelés után az áramforrást kikapcsoltuk és az elekirolitet leeresztettük. A maradék anyagot a cellából eltávolítoltuk és a nem teljesen porrá szétesett darabokat 20 — 30 mm vastag rétegben szobahőmérsékleten hagytuk állni, miközben időnként nedvesítettük a réteget. Mintegy 12-24 óra alatt az utólagos bomlás teljesen le­zajlott. Az így nyert port, az elektrolitból nyert porral együtt megszárítottuk körülbelül 300 °C hőmérsékleten, majd 0,075 és 1,5 mm közötti méretre rostáltuk. A méret alatti szemcsék mennyisége 8% volt. Ily módon a kívánt méretű anyag az eredeti ötvözet mennyiség 70 — 90 tömeg%-a volt. En­nek 40 - 70%-át az elektrolízisből, 10 —40%-át az utólagos kondicionálás során nyertük. 2. példa Kálcium szilícium alumínium port állítottunk elő 0,075 -1 mm szemcsenagysággal. Az ötvöze­tet acéiolvadék üstkezelésére használtuk és ar­gon vivőgázzal fújtuk be, lándzsán keresztül. Az 5-20 mm darabnagyságú ötvözetet elekt­rolizáló cellába helyeztük elektródák közé. A cellát 8 tömeg%-os nátriumklorid oldattal töl­töttük fel oly módon, hogy a 80 -120 mm vastr.g ötvözetréleget az elektrolit legalább 20 mm-el meghaladja. Az elektródákon 0,02 — 0,2 A/cm2 áramsűrűségű egyenáramot vezettünk, 10 - 70 V feszültség mellett. Az elektrolízist és a hidrogén­nel történő bontást 0,5 —1,5 óra hosszat végez­tük. Ennek során a darabos vasötvözet porrá, il­letve 2 mm alatti méretű szemcsékké bomlott. Az elektrolízis befejezése után az elektrolitot leengedtük és a 2 mm alatti méretű port a cellá­ból eltávolítottuk. Szárítást végeztünk 150—200 °C hőmérsékleten, majd a kinyert anyagot 0,075-1 mm mérettartományú porrá szitáltuk. A kapott termék 82%-a esett a megadott tarto­mányba, a nagyobb méretű szemcsék mennyisége 10%, a méreten aluli szemcsék mennyisége 8% volt. Jóllehet a bemutatott példákban üstkezelés­hez készítettünk vasötvözet porokat, nyilvánvaló, hogy egyéb vasötvözetekből is készíthető hasonló módon por és a por felhasználható egyéb célok­ra, például hegesztő elektródák készítéséhez. Természetesen az elektrolízis paramétereit az ötvözet kémiai összetételének függvényében kell megállapítani, a találmány szerinti eljárás alkal­mazása során. A találmány jelentős előnye, hogy igen jó mi­nőségű, egyenletes szemcsenagyságú porok gyárthatók, meglehetősen olcsón és biztonságos körülmények között. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vasötvözetek, főleg acél üstkezelésé­hez vagy hegesztő elektróda készítéshez használt komplex ötvözetek darabolására, amelynek so­rán 3 mm-nél nagyobb, általában 5 — 20 mm szemcsenagyságú darabokat hidrogén segítségé­vel feldarabolunk, azzal jellemezve, hogy a dara­bokat anód és katód közötti, hidrogénionok által alkotott elektrolitba helyezzük és elridegítés út­ján porrá és/vagy szabálytalan alakú szemcsékké bontjuk, majd ezeket az elektrolitból eltávolítjuk és a szemcséket nedves állapotban levegőn tart­juk, míg a szemcsék tovább bomlanak és az így nyert port szárítjuk, rostáljuk és osztályozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jelle­mezve, hogy az elektrolitot vízben jól oldódó semleges kémhatású, kis koncentrációjú sóoldat­ból készítjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom